2023.12.29. 07:55
Zelenszkij a frontvonalon fekvő Avgyijivkába látogatott (videó)
674. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) látogatást tesz a frontvonalon fekvő kelet-ukrajnai Avgyijivkában 2023. december 29-én. Avgyijivkát az orosz erők hónapok óta ostromolják és próbálják körülzárni
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat
Josep Borrell: Oroszország újabb gyáva támadást intézett ukrán civilek ellen
Oroszország újabb gyáva, válogatás nélküli támadást intézett ukrajnai iskolák, egy kórház és egy metróállomás ellen – írta Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken az X közösségi oldalon.
A helyi hatóságok által közölt legfrissebb adatok szerint legalább 30 halálos és több mint 160 sebesült áldozata van az Ukrajnában péntekre virradóra végrehajtott, minden korábbinál hevesebb orosz légitámadásban, amely még csütörtökön kezdődött és egész éjjel tartott.
Borrell közölte, hogy egyeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és elítélte a „barbár” légitámadásokat.
Ukrajna szabadságharca közös harcunk a zsarnokság ellen
– hangsúlyozta a főképviselő.
Hozzátette:
az EU továbbra is kötelezettséget vállal, hogy 2024-ben további katonai felszereléssel támogatja Ukrajnát az orosz invázióval szembeni ellenállásban.
Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának
Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának – jelentette be péntek este Grant Shapps brit védelmi miniszter.
Shapps tájékoztatása szerint a szállítmány az Ukrajnának eddig adományozott, az orosz drónok és rakéták lelövésére „hihetetlen pontossággal” bevethető brit légvédelmi rendszerek feltöltését célozza.
A miniszter szerint az Oroszország által péntekre virradó éjjel végrehajtott nagyszabású ukrajnai rakéta- és dróntámadás-sorozat Vlagyimir Putyin orosz elnök „kétségbeesett és hiábavaló” kísérlete volt arra, hogy az orosz sorkatonai állomány által elszenvedett katasztrofális, több százezres emberveszteség után ismét lendületet adjon a hadműveleteknek.
A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint Nagy-Britannia hozzávetőleg kétszáz légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának.
A tárca közölte azt is, hogy Nagy-Britannia átadta Ukrajnának a korábban megígért Challenger 2 típusú brit harckocsikat és az AS90 önjáró lövegeket.
Az ismertetés szerint az ukrán haderő egy harckocsiszázadnyi Challenger 2-t és három ütegnyi AS90-es löveget kapott Nagy-Britanniától.
London mindemellett több száz páncélozott katonai járművet, Storm Shadow típusú hosszú hatótávolságú precíziós rakétarendszereket és ugyancsak nagy hatótávolságú támadó drónokat szállított Ukrajnának – áll a brit védelmi minisztérium pénteki beszámolójában.
A tárca szerint a most bejelentett újabb rakétaszállítás keretében Ukrajna ASRAAM (Advanced Short Range Air-to-Air Missiles) típusú, rövid hatótávú, Nagy-Britanniában gyártott eszközöket kap.
Ezeket eredetileg a brit királyi légierő Typhoon és F-35 harci repülőgépeiről indítható levegő-levegő rakétatípusként fejlesztették ki, de a brit védelmi minisztérium és a gyártó, az MBDA konzorcium közös mérnöki stábja tavaly nyáron olyan légvédelmi rendszereket dolgozott ki, amelyek földi indítású eszközként is bevethetik e rakétákat – áll a londoni védelmi tárca péntek esti tájékoztatásában.
Az ismertetés szerint a rendszer találati pontossága az ukrajnai bevetések során egyes esetekben elérte a 90 százalékot.
A minisztérium adatai szerint Nagy-Britannia eddig 4,6 milliárd font (több mint kétezermilliárd forint) katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.
Volodimir Zelenszkij a frontvonalon fekvő Avgyijivkába látogatott
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a frontvonalon fekvő kelet-ukrajnai Avgyijivkába látogatott, amelyet az orosz erők hónapok óta ostromolnak és próbálnak körülzárni.
„Avgyijivkában meglátogattam a 110. gépesített dandár állásait” – írta a Telegramon az ukrán államfő. Az üzenetet kísérő videófelvételen látni lehet az elnököt a városnévtábla előtt, és amint kitüntetéseket ad át a katonáknak.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez a front egyik legnehezebb szakasza. Köszönetet mondott a katonáknak, és megvitatta az egység parancsnokával a védelmi helyzetet és a legfontosabb szükségleteket.
Köszönetet mondok mindenkinek, aki az első vonalban szolgál, ezért az esztendőért, amelyet az egész ország ezeknek a katonáknak köszönhetően élt túl
– jelentette ki.
Az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta Volodimir Zelenszkij többször is ellátogatott a frontvonalra, a többi között Bahmutba is, ahol a háború leghosszabb csatája folyt, mielőtt a várost az orosz hadsereg májusban elfoglalta.
Jens Stoltenberg: a NATO figyelemmel kíséri a lengyelországi helyzetet
A NATO figyelemmel kíséri a lengyelországi helyzetet – írta az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken, miután Ukrajna irányából egy légi eszköz – a lengyel hadsereg szerint nagy valószínűséggel orosz rakéta – repült be Kelet-Lengyelországba.
A főtitkár azt írta: telefonbeszélgetést folytatott Andrzej Duda lengyel elnökkel a „rakétaincidensről”.
A NATO szolidáris nagyra becsült szövetségesével, Lengyelországgal, és figyelemmel kíséri a helyzetet. Továbbra is kapcsolatban maradunk, mialatt a tények megállapításra kerülnek. Szövetségünk éber marad
– fogalmazott Jens Stoltenberg a bejegyzésben.
Wieslaw Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke pénteki sajtótájékoztatóján közölte: „minden jel arra mutat”, hogy egy orosz rakéta hatolt be a lengyel légtérbe, ahonnan a rádiólokációs eszközök adatai és a szövetségesek megerősítései szerint egy idő múlva távozott is.
650 ezer hadköteles ukrán menekült tartózkodik az EU-ban
Jelenleg mintegy 200 ezer hadköteles korú ukrán menekült él Németországban – annak ellenére, hogy az ukrán kormány követeli a hazatérésüket. A német bevándorlási törvény szerint Berlin nem köteles kiadni Ukrajnának ezeket a férfiakat.
Az Eurostat adatai szerint
az EU egészében mintegy 650 ezer hadköteles korú ukrán tartózkodik.
Európa képtelen lenne pótolni a Kijevnek nyújtott amerikai segélyt
Washington katonai és pénzügyi támogatásának esetleges elvesztése valószínűleg kritikus lesz Kijev számára, mivel az Egyesült Államok európai szövetségesei hiába próbálnák meg pótolni a kieső támogatást képtelenek lennének rá – mondta Omid Nouripour, a németországi Zöldek társelnöke a dpa német hírügynökségnek.
„Aligha lehet egyszerűen pótolni azt, amit az amerikaiak eddig elértek, sem anyagilag, sem pénzben” – mondta Nouripour, aki társelnökként vezeti a Zöldeket.
A politikus ugyanakkor fenntartotta azon álláspontját, hogy az európaiaknak fokozniuk kell az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, ha Washington csökkenti vagy teljesen leállítja azt.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Ukrán külügyminiszter: Nyugat-Európa nem tudja, hogyan kell harcolni
Nyugat-Európa nem állít elő annyi fegyvert és lőszert, hogy akár Kijevet, akár saját magát ellássa – jelentette ki Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter egy csütörtöki interjúban.
A Kiyev Independentnek adott interjújában Kuleba reményét fejezte ki, hogy Ukrajna végül több pénzt, fegyvert, lőszert és felszerelést kap majd az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, de szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy az említett országok képesek-e tovább bővíteni katonai termelésüket.
Forrás: Anadolu via AFP
„Európa nem tudja, hogyan kell háborúzni. A fegyvergyártás nem a legfontosabb üzletág számukra” – mondta az portálnak. „Sajnos a barátaink túl sok időt töltöttek azzal, hogy azon gondolkodjanak, hogy miképpen fokozzák a fegyver- és lőszergyártást”. „Engem jobban aggaszt a védelmi ipar fejlődésének üteme, mint az új típusú fegyverek megjelenése” – tette hozzá Kuleba.
Majd úgy folytatta, „Európa egyértelműen technológiai előnyben van. A probléma és a kihívás, amellyel szembesülniük kell, az a technológia termelésének növelése. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ez nem lesz elég, ha a helyzet nem változik. És Oroszország lehagy minket”.
Kuleba méltatlankodva elismerte, hogy Oroszország a nyugati szankciók ellenére magasabb fokozatba kapcsolta hadiiparát, és kritizálta a Nyugatot a „protekcionizmus” miatt, amely szerinte akadályozza a katonai termelést.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Beomlott egy templom mennyezete, miközben misét tartott egy pap
A péntek reggeli brutális orosz támadás Odesszát sem kímélte.
Ahogy beszámoltunk róla, sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában a péntek reggelre végrehajtott, hosszú idő óta a legsúlyosabb orosz légitámadásnak.
A támadás során megsérült az egyik odesszai templom is, ahol éppen misét tartott egy pap – írja a Paraméter.
A lap azt írta, hogy pusztán a szerencsének köszönhető, hogy túlélte a támadást a pap, mivel egy jókora darab törmelék lehullott a mennyezetről.
Így alakulhat az orosz–ukrán háború 2024-ben
Hosszú elemzést közölt a BBC az ukrajnai háború lehetséges forgatókönyveiről 2024-ben. A cikkben, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett, három szakértőt szólaltattak meg.
Valószínű, hogy a háború 2024-ben még tartani fog, azonban nem húzódhat a végetelenségig
– húzta alá Barbara Zanchetta, a londoni King’s College háborús tanulmányok tanszékének professzora. A szakértő szerint a nyugati szövetségeseknél tapasztalható Ukrajna-fáradtság miatt Oroszország tovább erősödik politikailag és katonailag is, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek majd a felek.
A nyugati szövetségesek tétovázása felbátorította Putyint. A közelmúltbéli nyilvános szereplései és nyilatkozatai azt mutatják, hogy Oroszország hosszú távra tervez
– vélte a professzor.
A háború menetét 2024-ben Moszkvában, Kijevben, Washingtonban, Pekingben, Teheránban és Phenjanban fogják meghatározni, nem pedig Avidijivkában, Tokmakban, vagy Kramatorszkban
– magyarázta Michael Clarke, a Royal United Services Institute brit agytröszt korábbi főigazgatója. A szakértő hozzátette: a modern kor háborúja a társadalmak közötti egymásnak feszülésről szól, amit a harctéren látunk, az csak ennek a küzdelemnek a tünete. Clarke szerint 2024-ben az oroszok megpróbálhatják ellenőrzésük alá vonni az egész Donbasz térségét, ugyanakkor nem valószínű, hogy nagyobb offenzívát indítanának.
2024 a konszolidáció éve lesz Kijev és Moszkva számára is – zárta szavait a szakértő.
Oroszország mindent meg fog tenni, hogy megtartsa a jelenleg elfoglalt területeket, kihasználva az időt védelmi vonalainak megerősítésére, miközben abban reménykedik, hogy a Nyugat felhagy Ukrajna támogatásával
– fogalmazott Ben Hodghes, az Egyesült Államok európai erőinek volt parancsnoka. A szakértő szerint az Egyesült Államokban az új esztendőben újra megerősödik a politikai akarat Kijev támogatására. Hodghes szerint éppen ezért Ukrajna az előttünk álló hónapokban a következőket fogja tenni:
- újraszervezi a hosszú harcok alatt megkopott egységeket;
- javít a toborzási és mozgósítási rendszeren;
- erősíti az orosz elektronikus hadviselés elleni képességeit és kapacitásait.
Azonosítatlan tárgy repült be Lengyelországba Ukrajna felől
Ukrajna irányából érkező, egyelőre azonosítatlan légi eszköz repült be péntek reggel Kelet-Lengyelországba - közölte a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.
A tárgyat a határ átlépésének pillanatától eltűnéséig figyelték meg a nemzeti légvédelmi rendszer rádiólokációs eszközeivel - közölték a műveleti parancsnokság X közösségi felületén.
Jacek Goryszewski parancsnoksági szóvivő később a Polsat News kereskedelmi televízióban is közvetített sajtóértekezletén közölte: a tárgy rádiójelei a kelet-lengyelországi Zamosc város környékén szűntek meg.
Az illetékesek vizsgálják, pontosan mi történt - mondta el Goryszewski.
Hozzátette:
az incidens kapcsán emelték a lengyel légierő harckészültségét.
Andrzej Fijolek, a Lublini vajdaság rendőrségi szóvivője a PAP hírügynökségnek elmondta: sérültekről, robbanásról nincs információjuk.
Az esemény miatt péntek délután Andrzej Duda elnök egyeztet Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel, Maciej Klisz altábornaggyal, műveleti parancsnokkal, valamint Wieslaw Kukula altábornaggyal, vezérkari főnökkel
- közölte a varsói államfői hivatal.
Az ukrajnai háború kitörése óta nem ez az első, Lengyelországot érő légiincidens. 2022 novemberében a kelet-lengyelországi Przewodów településen egy Ukrajnából indított rakéta csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva. Idén áprilisban a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz város melletti erdőben egy orosz gyártmányú, tavaly decemberben kilőtt cirkálórakéta maradványait találták meg.
Küszöbön az Orbán–Zelenszkij találkozó?
Egyre intenzívebbek az egyeztetések Kijev és Budapest között, hogy tető alá hozzák a régóta várt találkozót Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közt.
A közeljövőben találkozóra kerülhet sor Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor között – fogalmazott csütörtökön Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, miután Szijjártó Péterrel egyeztetett telefonon. Jermak az X közösségimédia-oldalon közzétett bejegyzésében hozzátette, gyümölcsöző beszélgetést folytatott a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.
Azon dolgozunk, hogy a közeljövőben megszervezzük a két vezető találkozóját.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Lakóházat talált el egy rakéta Lvivben
Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója azt mondta, hogy az orosz rakétatámadásban egy lakóépületet találat ért, valamint egy ember meghalt, hárman megsebesültek.
Fotó: Arszen Dzodzajev / Forrás: MTI/EPA
Hét ember került kórházba Kijevben
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt mondta, hogy az orosz támadások során megrongálódott a Lukyanivska metróállomás, és Podilszkij kerületben egy raktár is lángokban áll. Hét ember megsérült, őket kórházba vitték.
Egy ember meghalt Harkovban
Oleh Syniehubov, Harkov megye kormányzója a Telegramon azt írta, az orosz támadásokban egy ember meghalt, 8 ember pedig megsebesült.
Sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában az orosz légicsapásoknak
Sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában a péntekre virradóra végrehajtott, hosszú idő óta a legsúlyosabb orosz légitámadásnak.
A helyi hatóságok nem végleges összesítése szerint 10 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán.
Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában
- közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Fotó: Arszen Dzodzajev / Forrás: MTI/EPA
Sorozatos robbanások Kijevben
Vitalij Klicsko polgármester arra kérte a lakosokat, hogy keressenek menedéket, miután megszólaltak a légi szirénák. Több robbanást is hallottak.
Robbanásokat jelentettek Kijeven kívül, Lviv, Dnyipro, Harkov, Szumi, Zaporizzsija és Odesza megyékben. A robbanásokról a helyi hatóságok és az ukrán média számolt be.
Szumi megyét lőtték az oroszok
Aknavető gránát sebesített meg egy nőt Esmanban, kórházba vitték.
Több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön
Magyarország területére 2023. december 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6686 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6126 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Teljesen megsemmisült egy orosz hajó
A brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy az orosz partraszállító dokkhajó, amit december 26-án Feodoszijában támadtak meg az ukránok, teljesen megsemmisült.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
