2023.12.11. 05:39
Külügyi intézet: időszerűtlen lenne Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdése
656. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Látványos videón az orosz csapatok előrenyomulása
Az orosz hadsereg október középétől próbálkozik Avgyijivka elfoglalásával. George Baross, az ISW egyik elemzője tette közzé azt a térképet, amely a frontvonal változását mutatja be október 9. és december 10. között, hívja fel rá a figyelmet a Mandiner.
Az orosz fegyveres erők az ISW által használt, geolokalizált harctéri felvételek alapján két hónap alatt mintegy 11 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Az északi fronton 1,5-2 kilométert, a déli szárnyon pedig körülbelül másfél kilométert haladtak előre. Ezért persze hatalmas árat fizettek, ugyanis az elmúlt egy hónap során legalább 221 páncélozott járművet vesztettek el.
Több mint kéttucatnyi roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Négy frontszakaszon 27 ukrán rohamot vertek vissza orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban mintegy 570 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg - közölte az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentésében.
A tárca szerint a legtöbb támadást, 18-at, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és ugyanitt szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget is, mintegy 200 főt. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két Herszon megyei lőszerraktárt, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró tarackot és 24 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn közölte, hogy a "Donyecki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága háborús bűnök miatt súlyos, 19 és 25 év közötti szabadságvesztésre ítélt öt volt ukrán tengerészgyalogost. A vád szerint a férfiak a tengerészgyalogság 36. önálló dandárjának katonáiként tavaly február 24. és 28. között aknavetőkkel lőtték a Novoazovszki járásban lévő Szahanka falut, aminek következtében egy civil megsebesült, több ház és egy jármű megrongálódott. Egyikük tavaly tavasszal Mariupolban Kalasnyikovból leadott legkevesebb 20 célzott lövéssel megölt egy civilt, akiről azt feltételezte, hogy az oroszokat támogatja.
Négy hónapja írták alá az új ukrán nagykövet befogadónyilatkozatát, még sincs hivatalban
Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 8-án írta alá Fegyir Sándor új ukrán nagykövet nyilatkozatát, a külgazdasági és külügyminisztérium pedig augusztus 22-én szintén megadta az ellenjegyzést – adta hírül a Magyar Nemzet.
A közösségi médiában közzétett bejegyzései alapján nem úgy tűnik, hogy a kárpátaljai származású, magyar felmenőkkel is rendelkező jelölt különösebben készülődne az indulásra, továbbra is katonaként szolgál.
A lap információi szerint Fegyir Sándort valójában Kijevből tartják vissza. Forrásaik úgy vélik, ennek egyrészt bürokratikus oka van: nem egyszerű valakit leszerelni a hadseregből és átvinni diplomatának. Másrészt politikai: ugyanis a kijevi külügyminisztériumban sincs egyetértés a személyéről.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Külügyi intézet: időszerűtlen lenne Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdése
Időszerűtlennek tartja a Magyar Külügyi Intézet (MKI), hogy megkezdődjenek az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások, szerintük nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek.
Az intézet most közzétett jelentésében az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint kilenc okot sorol fel, ami miatt korai lenne Ukrajna csatlakozásáról tárgyalni az Európai Tanács e heti ülésén.
Ukrajna nincs felkészülve az unióhoz történő csatlakozásra, és az Európai Unió nem adott politikai vagy gazdasági magyarázatot arra, hogyan működne a gyakorlatban Ukrajna csatlakozása
– írták.
A tájékoztatás szerint különösen azt a hét lépést vizsgálták meg, amelyet az Európai Bizottság 2022-ben visszamenőlegesen előírt ahhoz, hogy Ukrajna megkapja az EU tagjelölt országa státuszt.
A szakértők megállapították, hogy
még azon a négy területen is visszalépés történt, ahol a bizottság megállapította az előírt feltételek teljesítését: a bírók kiválasztása, az Igazságügyi Főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni küzdelem és a médiaszabadság terén
– mutatott rá az MKI.
Az intézet egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy Ukrajna nem tett megfelelő lépéseket a korrupció és az oligarchák elleni küzdelem terén, és a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódja továbbra is elmarad az európai normáktól – emelték ki.
Hozzátették, a tágabb politikai és gazdasági környezetet elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajna csatlakozása nehezen megoldható problémákat vetne fel az Európai Unió számára; az ország felvétele behozná a háborút az Európai Unióba, és a teljes területe feletti ellenőrzéssel nem rendelkező Ukrajna csatlakozása az uniós tagság szempontjából is komoly kérdéseket vetne fel.
Arra is kitértek, hogy Ukrajna gazdasága nagy mértékben függ a külföldi támogatásoktól, ilyen helyzetben csatlakozása folyamatos pénzügyi terhet jelentene az Európai Unió számára. Az ukrán valutát stabilizáló nagy mértékű külföldi támogatás nélkül Ukrajna az árstabilitás követelményeinek sem tudna megfelelni – hangsúlyozták.
Megjegyezték, hogy Ukrajna uniós csatlakozása alapvetően átformálná az EU belső szerkezetét, az ország „gyorsított” felvétele az Európai Unióba pedig hiteltelenítené az EU-t a nyugat-balkáni országok és a többi tagjelölt tagállam szemében.
Ukrajna Európai Unióba való felvételének politikai és gazdasági költségeire vonatkozó egyértelmű javaslat hiányában a csatlakozásról szóló vita a legjobb esetben is korai
– közölték.
Ukrán miniszter: a lengyel fuvarozók feloldották az egyik határátkelő blokádját
A lengyel fuvarozók feloldották a Dorohusk-Jahodin határátkelő blokádját az ukrán-lengyel határon – közölte hétfőn Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes Facebook-oldalán.
Mint írta, az első teherautókat már vámkezelték mindkét irányban. Nem sokkal később az ukrán határőrség is megerősítette, hogy rendes kerékvágásban halad a forgalom.
November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő - Dorohusk-Jahodin, Hrebenne-Rava Ruska, valamint Korczowa-Krakovec - kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-tól egy negyedik ponton – a Medyka-Sehinyi határátkelőn – is blokkolják a forgalmat.
A lengyelek az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását követelik, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozó cégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete) utánra kiadott engedélyek visszavonását.
Azt is követelik, hogy az ukrán fél módosítsa elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági tárcát is vezeti, december 1-jén arról számolt be, hogy a Lengyelországon keresztül szállított ukrán exportmennyiség 39,3 százalékkal esett vissza a lengyel kamionosok blokádja miatt. A lengyel fuvarosok tiltakozó akciójához szlovák kamionosok is csatlakoztak.
Két atomtengeralattjárót avatott fel az orosz hadiflotta
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartották meg szerdán a szeverodvinszki Szevmas üzemben a Krasznojarszk és az Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású tengeralattjárók zászlófelvonási ünnepségét.
A szertartás a hadrendbe vételüket jelezte.
A Krasznojarszk a második a Jaszeny-M projekt többcélú atom-tengeralattjárói közül. A nukleáris meghajtású tengeralattjárók negyedik generációjához tartozik. A Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkáló a Borej-A projekt harmadik sorozathajója. A nukleáris meghajtású hajók negyedik generációjához tartozik.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai dán nagykövetet
Jakob Henningsen moszkvai dán nagykövetet hívták be, amiért a dán médiában „provokatív kijelentéseket” tett a külföldi vállalatok oroszországi tevékenységéről.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a nagykövetnek felhívták a figyelmét arra, hogy Dánia hivatalos képviselőjeként tett kijelentései, amelyek „az orosz gazdaság és Oroszország jogi alapjainak” értékelését tartalmazzák, "elfogadhatatlanok, és Koppenhágának az Oroszországi Föderáció belügyeibe való beavatkozásával határosak".
Az ilyen spekulációknak a nagykövet általi terjesztése a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény megsértését jelenti, és ellentmond azon feladatok lényegének, amelyeket a nagykövetnek a fogadó országban el kell látnia
– hangzott a közlemény.
Az orosz minisztérium szerint „a külföldi cégek, köztük a dánok oroszországi munkájának leginkább az EU és az Egyesült Államok oroszellenes szankciói okoznak kárt”.
„Ugyanakkor azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy folytatják tevékenységüket hazánkban, az orosz hatóságok teljes támogatását élvezik. Feltételezzük, hogy Henningsen úr ezentúl tartózkodni fog a hasonló kijelentésektől” – áll a moszkvai tájékoztatásban.
Cseh vezérkari főnök: a háború Oroszországgal nem valószínű, de nem is elképzelhetetlen
A Felkészültünk a harcra? elnevezésű konferencián Karel Rehka úgy vélte: a konfliktust tárgyalásokkal nem, csupán elrettentéssel lehet megelőzni. Szerinte Oroszországnak reálisan látnia kell a NATO katonai erejét és azt, hogy megvan az akarat a védekezésre. Másfelől továbbra is szükséges az Oroszország által megtámadott Ukrajna segítése.
Karel Rehka úgy látja: Oroszország lényegében áttért a hadigazdaságra, s a titkosszolgálati becslések szerint rövidesen megújíthatja katonai erejét.
Oroszország Közép-Ázsián és a Kaukázuson keresztül sikeresen elkerüli a szankciókat. Atomerejét elrettentésre használja, és célirányosan destabilizál bizonyos régiókat. Hosszú távon igyekszik megbontani a Nyugat egységét, megkérdőjelezni az ottani demokráciát és az állami intézményeket
– jelentette ki a cseh vezérkari főnök. Úgy vélte: Oroszország célja „bizonytalanságot és bizalmatlanságot kelteni”.
Egy háború Oroszországgal nem elképzelhetetlen, bár pillanatnyilag nem valószínű
– szögezte le Karel Rehka. A konfliktus kirobbanhat egy véletlen esemény következtében, de akkor is, ha az ellenfél azt elkerülhetetlennek fogja tartani - jegyezte meg.
Kialakulhat egy olyan lehetőség, amikor azt mondják: most vagy soha
– szögezte le a vezérkari főnök.
Hangoztatta, hogy a konfliktust elkerülni csak elrettentéssel lehet. "Oroszországnak reálisan látnia kell, hogy megvan a képességünk a védelemre, és megvan az akaratunk is.
Karel Rehka felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai konfliktus idején „háborús hadsereggé alakult át”. Szerinte
Oroszország egy intenzívebb, hosszú háborúra készülődik
– vélekedett a cseh katonapolitikus.
Ukrajnát továbbra is támogatni kell, mert ezzel Európa „időt nyer”, és segít távoltartani az oroszokat az Európai Unió határaitól – fejtette ki Karel Rehka a konferencián elhangzott beszédében.
Megtartják az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is
A választási testület azt követően döntött így, hogy konzultációkat folytatott a védelmi minisztériummal, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), valamint az Ukrajnától elcsatolt régiók – a Donyecki és Luhanszki „Népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye – vezetőivel.
A megbeszélésen valamennyi fél úgy vélekedett, hogy ezeken a területeken meg lehet tartani a választásokat.
Nyikolaj Levicsev, a Központi Választási Bizottság tagja ugyanakkor megjegyezte, hogy arra az esetre, ha a biztonsági helyzet romlana valamelyik területen, a jogszabályok lehetővé teszik a választások egy későbbi időpontra halasztását.
A négy régióban tavaly – nemzetközileg el nem ismert legitimitású – népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választásokat tartottak, valamint a szövetségi törvényhozás képviselői mandátumairól is voksoltak.
Vaszilij Piszkarjov, az orosz belügyekbe való külföldi beavatkozást vizsgáló alsóházi bizottság elnöke arról tájékoztatta a Központi Választási Bizottságot, hogy több mint száz, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Svédországban, Lengyelországban és Ukrajnában működő irányítóközpont által ellenőrzött médiaprojekt készül az oroszországi elnökválasztás lejáratására. Piszkarjov az erről beszámoló Telegram-bejegyzésében közölte, hogy ugyanezek a források az orosz hadsereget is rágalmazzák.
Oroszországban a jövő évi elnökválasztás háromnapos lesz, 2024. március 15-17. között rendezik meg.
Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak nyújtott katonai segítség miatt
Az Európai Unió további embereket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá, amiért Irán katonai támogatást nyújt Oroszországnak Ukrajna elleni háborújához – közölte az EU Tanácsa hétfőn.
A tagállamok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön hat iráni embert és öt iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt.
Oroszország – az Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét sértő háborújának támogatására – Irán által gyártott pilóta nélküli légi járműveket alkalmaz, civilek és civil infrastruktúrák ellen is – áll a közleményben.
A pilóta nélküli légi járművek fejlesztésére és gyártására irányuló iráni állami finanszírozású program ennélfogva hozzájárul az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek megsértéséhez
– írták.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.
Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg huszonhat ember és hat szervezet szerepel.
Az amerikaiak fele túl soknak tartja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt
Az amerikaiak csaknem fele úgy tartja, hogy Joe Biden elnök kormánya túl sokat költ Ukrajna segélyezésére a Financial Times és a Michigani Egyetem Stephen M. Ross Üzleti Karának (Michigan Ross) hétfőn bemutatott közös felmérése szerint.
A londoni gazdasági napilap által ismertetett vizsgálat résztvevőinek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy túlzottnak érzi az Egyesült Államok által Ukrajnának folyósított pénzügyi és katonai támogatást.
A válaszadók 27 százaléka szerint Washington „éppen a megfelelő összeget” fordítja erre, 11 százalék ugyanakkor nem tartja elégségesnek az amerikai kormány által Ukrajnának nyújtott segítséget.
A Financial Times kiemeli, hogy Ukrajna amerikai pénzügyi-katonai segélyezésével szemben mindenekelőtt a Republikánus Párt támogatóinak vannak fenntartásaik: a felmérésbe bevont republikánus szavazók 65 százaléka tartotta eltúlzottnak az Ukrajnának folyósított amerikai segítséget.
A magukat pártfüggetlenként jellemző válaszadók 52 százaléka, a Demokrata Párt szavazóinak 32 százaléka vélekedett ugyanígy.
Doug Heye politikai kommentátor, a Republikánus Párt stratégiai tanácsadója a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kétséges” az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás jövője, mivel a kongresszus republikánus tagjai „ugyanazon az állásponton vannak ebben a kérdésben, mint választóik”.
A friss FT-Michigan Ross-felmérés kitért a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet elleni izraeli hadművelet amerikai támogatására is. A vizsgálat résztvevőinek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok túl sokat fordít Izrael katonai és pénzügyi támogatására, 30 százalék megfelelőnek tartotta Izrael amerikai segélyezésének mértékét.
A Financial Times kiemeli hétfői elemzésében, hogy az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott amerikai segélyekkel szembeni lakossági fenntartások hátterében az amerikai gazdaság állapotának megítélése áll.
A felmérés résztvevőinek 25 százaléka nevezte jónak vagy kitűnőnek a gazdasági helyzetet, és mindössze 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete javult Joe Biden hivatalba lépése óta. A válaszadók 53 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy jelenleg rosszabb anyagi helyzetben van, mint Biden elnökségének kezdetén.
London pénzügyi támogatást nyújt a háborús bűncselekmények feltárásához
Nagy-Britannia 3,7 millió fonttal (csaknem 1,7 milliárd forint) támogatja az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálását, kivizsgálását és a büntetőeljárások elindítását – jelentette be hétfőn a londoni külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a finanszírozási program részeként ukrán ügyészek képzésben részesülnek nyílt forráskódú hírszerzési értesülések használatára a potenciális bűncselekmények azonosítása végett.
A brit pénzügyi csomagból jut a háborús bűncselekmények dokumentálására alakult lengyelországi OPORA központ bővítésére is.
A londoni külügyi közlemény felidézi, hogy a brit kormány már korábban is adott 2,5 millió fontot az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények feltárására.
A tárca szerint ez a támogatás is hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán hatóságok máris jelentős előrelépést értek el az ukrán nép elleni atrocitások felelőseinek elszámoltatásában, és eddig „ötvennél több” orosz állampolgár ellen indult sikeres büntetőeljárás Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények címén.
A brit külügyminisztérium adatai szerint az ukrajnai főügyészség a háború tavaly februári kezdete óta 110 ezernél több olyan esetet regisztrált, amely háborús bűncselekménynek minősül.
A brit kormány pénzügyi támogatásával eddig 153 ukrán törvényszéki bíró és 36 ügyész részesült a háborús bűncselekmények elbírálásához szükséges külön jogi szakképesítésben – áll a londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatásában.
Ukrán drón lőtte ki az orosz drónt (videó)
Az X-re került fel egy egészen páratlan videó az orosz-ukrán háborúról. A leírás alapján a felvételen egy orosz szárazföldi drón látható, ami épp lőszert szállítana az oroszoknak, amikor egy robbanószerrel ellátott ukrán, első személyű nézetből irányított (elterjedt angol rövidítéssel FPV) kamikaze drón szétrobbantja.
Az összecsapásról készült felvétel itt nézhető meg:
Ukrán külügyminiszter: Kijev elvégezte házifeladatát a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez
Ukrajna elvégezte házifeladatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, minden ellenétetés állítás téves – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Dmitro Kuleba az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.
Szavai szerint „pusztító” lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.
Nem tudom elképzelni, nem is akarok beszélni arról, hogy milyen pusztító következményekkel jár az, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést
– fogalmazott Kuleba, majd hozzátette: ha nem születik pozitív döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az azt az üzenetet hordozza, hogy az Európai Unió nem tartja be ígéreteit.
Kijelentette: nem támasztják alá tények azt az állítást, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépést területén. Az Európai Bizottság számos jelentésben közölte, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett ezen a területen, ugyanis a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges négy, az Európai Unió részéről megkövetelt törvényt elfogadta. Ennek a „Magyarország által folyamatosan hangoztatott aggodalmakat el kell oszlatnia” – húzta alá.
Kérdésre válaszolva azt mondta:
Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani
– húzta alá.
Nagyon nehéz megérteni tehát, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása. A nemzeti kisebbségeket érintően ugyanis Ukrajna mindazt megtette, amit Magyarország kért. Ha minden feladatunkat elvégeztük, tisztázni kell, miért áll ellen továbbra is Magyarország
– zárta gondolatait az ukrán külügyminiszter.
Borrell: Oroszország megsokszorozta támadásait, ezért el jött az ideje Ukrajna támogatásnövelésének
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozóra érkezve aláhúzta: most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje. A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az "európai egység" erősödni fog.
A tagállamoknak azt kell áttekinteniük, miként növelhető az uniós támogatás
– fogalmazott.
Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak – mondta.
Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására
– hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.
Orosz hírszerzés: a Nyugat fontolóra vette az ukrán elnök elmozdítását
Vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői arról tárgyalnak, hogy „leváltanák” posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – állította hétfői jelentésében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata.
A közleményben idézték Szergej Nariskint, az SZVR igazgatóját, aki szerint a szolgálat megbízható információkat kapott arról, hogy vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői egyre gyakrabban tárgyalnak Zelenszkij "leváltásáról".
Az okok között szerepelnek Zelenszkij arra vonatkozó beváltatlan ígéretei, hogy legyőzi Oroszországot a csatatéren, valamint az ukrán elnök végtelen arcátlansága a külföldi partnerekkel való kommunikációban, továbbá a határtalan nepotizmus és korrupció Ukrajnában. (...) De a legfontosabb, hogy Zelenszkij elvesztette az Oroszországgal való konfliktusban a Washington és szövetségesei érdekeit szolgáló manőverező képességét
– áll a jelentésben.
Az SZVR szerint Brüsszelben azt a forgatókönyvet vették fontolóra, amely szerint Moszkva és Kijev között akkor jöhet létre tűzszünet, amikor az ukrán hadsereg végleg elveszíti támadó potenciálját.
Mérlegelik, hogy ki lehet Zelenszkij államfő utóda. Egyebek között az uniós külügyminiszterek ez év novemberében Brüsszelben tartott találkozójának kulisszái mögött felvetődött, hogy ez lehet valamelyik magas rangú ukrán katonatiszt, például Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vagy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője, valamint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója és Vitalij Klicsko kijevi polgármester
– áll a jelentésben.
A közleményben Nariskin igazgatóra hivatkozva azt írták, hogy az európaiak szerint mindegyikük képes lenne az "ukrán Pilsudski" szerepét eljátszani, évtizedekre erős kordont vonva Oroszország és (Nyugat-)Európa közé.
Az ukránok többsége számára idegen kijevi bábrezsimet, amely véres mészárlásokat rendezett a Donyec-medencében, Odesszában, valamint Ukrajna számos más városában és falvában, végül elkerülhetetlenül cserben hagyják majd tengerentúli urai
– jelentette ki Nariskin hétfőn Moszkvában az ukrán propagandával szembeni fellépés témájában megtartott kerekasztal-beszélgetésen.
Az FSZB tucatnyinál több krími terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be
A Krím félszigeten idén 14, az ukrán biztonsági szervek által előkészített diverzáns- és terrorcselekményt sikerült megakadályozni – közölte hétfőn közzétett jelentésében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten sikerült felszámolni egy, az ukrán különleges szolgálatok által nyugati irányítással létrehozott, erősen fedett ügynökhálózatot, amely a helyi hatóságok képviselői, az orosz fegyveres erők és az FSZB katonái, valamint a félszigeten lévő energetikai és közlekedési létesítmények ellen akart nagy hatású terrorcselekményeket és diverzánsakciókat elkövetni. Egyebek között hat vasúti pályaszakaszt, két gázelosztó objektumot, három villamosenergia-alállomást és három járművet sikerült megmenteni a robbantástól.
A jelentés szerint a szolgálat alkalmazottjai 15 rejtekhelyet találtak, valamint 37 házi készítésű bombát és több mint 200 kilogramm robbanóanyagot foglaltak le a Krímben 2023 folyamán. Őrizetbe vették az ukrán különleges szolgálatok 18 ügynökét és segítőjét, tízüket már el is ítélték.
Az FSZB tájékoztatása szerint a Krímben jelenleg a nyomozó hatóságok több mint 30 „terrorista irányultságú” bűncselekmény ügyében folytatnak nyomozást. Elkövetésükért a vádlottakat 25 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
Többen megsérültek Kijevben orosz rakéták lehulló darabjaitól (videó)
Négy ember megsérült lelőtt orosz rakéták lehulló roncsaitól Kijev több lakónegyedében hétfőn hajnalban – közölték helyi illetékesek.
Az ukrán légvédelem nyolc orosz ballisztikus rakétát semmisített meg helyi idő szerint 4 óra (közép-európai idő: 3 óra) körül az ukrán főváros felett - tájékoztatott a légierő Telegram-bejegyzésében.
Kijevben több robbanást lehetett hallani – írta a Reuters helyi lakosokra hivatkozva.
Négy ember orvosi ellátásra szorult Kijev délkeleti Darnickij negyedében – írta Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon. Közlése szerint a délnyugati Holoszijivszkij negyedben tűz keletkezett egy háztetőre hulló rakétadarabtól.
Az ukrán légierő szerint az összes orosz rakétát lelőtték, és a dél-ukrajnai régióra kilőtt mind a 18 Sahíd drónt is megsemmisítették.
Elszólta magát Blinken: kiderült, miért akarja Amerika az orosz–ukrán háború folytatását
Elszólta magát az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai pénzeket is, döntő többsége amerikai cégeknél landol – írja a Magyar Nemzet.
Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint Ukrajna további támogatása mellett érvelve Antony Blinken amerikai külügyminiszter kiemelkedő sikernek nevezte Ukrajna helyzetét a háborúban, majd – kimondottan az amerikai közönséghez intézve szavait – hozzátette, hogy
az Ukrajnának szánt pénzek 90 százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Az ukrán elnök felszólal a Capitoliumban
A Washingtonba utazó Volodimir Zelenszkijt arra is meghívták, hogy beszéljen az amerikai szenátorokhoz kedd reggel a Capitoliumban, majd az ukrán elnök zártkörű találkozót tart Mike Johnson képviselőházi elnökkel.
Argentínából Washingtonba utazik az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij hétfőn munkalátogatást kezd az Egyesült Államokban. Ukrajna elnöke találkozik Joe Biden amerikai elnökkel.
A washingtoni megbeszélések kiemelt témái között szerepel az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti védelmi együttműködés folytatása, különös tekintettel a fegyverek és légvédelmi rendszerek gyártásával kapcsolatos konkrét közös projektekre, valamint az országok közötti erőfeszítések koordinációjára a következő évben.
Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán-magyar határszakaszon 4249-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5174-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel