2024.05.31. 06:22
Netanjahu: az izraeli javaslatok lehetővé teszik valamennyi túsz hazatérését
Az izraeli–palesztin háború 238. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Túszalku megkötését követelik az izraeli kormánytól tüntetők Tel-Avivban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Netanjahu: az izraeli javaslatok lehetővé teszik valamennyi túsz hazatérését
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közölte pénteken: Izrael felhatalmazta a tárgyalókat, hogy ismertessék a tűzszüneti megállapodás tervezetét, miután Joe Biden amerikai elnök közzétette a három szakaszra tervezett tűzszünet tervét, amelyről kijelentette, hogy Izrael javasolta.
Az izraeli kormány egységes abban a szándékban, hogy minél előbb hazajuttassa a túszainkat, és a cél elérésén dolgozik
– áll a közleményben.
A miniszterelnök felhatalmazta a tárgyalókat, hogy tegyék közzé a cél elérése érdekében körvonalazott tervet, ugyanakkor kitart a mellett, hogy a háború nem ér véget, amíg a célját el nem éri, beleértve valamennyi túszunk visszatérését és a Hamász katonai és kormányzati képességeinek a felszámolását.
Fotó: Gil Cohen-Magen / Forrás: MTI/EPA/AFP pool
Az amerikai képviselőház és a szenátus vezetői meghívták Benjámin Netanjahut, hogy mondjon beszédet a kongresszusban
– jelentette be Mike Johnson, a képviselőház elnöke pénteken. A látogatás időpontját még nem egyeztették.
A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd az Egyesült Államok közeli szövetségesei számára fenntartott ritka megtiszteltetés. Benjámin Netanjahu már három ilyen beszédet mondott, a legutóbbit 2015-ben.
Az EU 25 millió eurót folyósított a palesztin hatóságnak és 16 millió eurót az UNRWA-nak
Az Európai Bizottság pénteken folyósította a Palesztin Nemzeti Hatóságnak elkülönített uniós támogatás második 25 millió eurós részletét, hogy hozzájáruljon a palesztin köztisztviselők fizetéséhez és nyugdíjához, valamint 16 millió eurót utalt az a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) a palesztin menekülteknek nyújtott alapvető szolgáltatások, köztük egészségügyi és oktatási szolgáltatások biztosítására.
A brüsszeli közlemény szerint a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását a palesztin területeken támogató uniós program keretében nyújtott 25 millió eurós kifizetés segíteni fogja a palesztin hatóságot abban, hogy teljesítse a ciszjordániai palesztin köztisztviselőkkel szemben vállalt kötelezettségeinek egy részét.
Az összeget az Európai Bizottság a 2023 decemberében elfogadott 118,4 millió eurós segélycsomag részeként folyósította. Az első 25 millió eurós részletet márciusban utalta a brüsszeli testület.
Közölték továbbá, hogy az Európai Bizottság folyósította az idei második 16 millió eurós kifizetést, az ENSZ-ügynökség megállapodás szerinti feltételek és intézkedések tekintetében elért előrehaladás ismeretében. A kifizetést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy az UNRWA megerősítette, alkalmazottainak előzetes átvilágítását és szűrését a vonatkozó uniós szankciós lista alapján, és jelentést nyújtott be a belső felügyeleti szolgálatok és etikai osztály megerősítésének módjáról – részletezték.
A pénteki kifizetés 66 millió euróra növelte az ENSZ-ügynökség támogatását az idei évben erre a célra elkülönített 82 millió euróból. A fennmaradó részlet kifizetése a felek közötti megállapodás végrehajtásától és az ügynökség által elfogadott feltételeknek való megfeleléstől függ – írták.
Az uniós bizottság közölte:
a palesztinok legnagyobb támogatója az Európai Unió. Az EU a 2021-2024-es időszakra közel 1,2 milliárd eurót különített el, amelyből 809,4 millió eurót már folyósított a palesztinok támogatására.
Az EU már most gondolkodik egy újabb középtávú finanszírozási csomag elfogadásán a palesztinok, valamint az új palesztin kormány reformprogramjának támogatására, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon Gáza és Ciszjordánia gazdasági és politikai stabilitásának megalapozásához, együttműködve a palesztinokkal, a nemzetközi közösséggel, ha a körülmények lehetővé teszik – tájékoztattak.
ENSZ: a humanitárius segély nem ér célba
A Gázai övezetbe beengedett humanitárius segély nem jut el azokhoz az emberekhez, akiknek szükségük lenne rá - figyelmeztetett pénteken az ENSZ humanitárius ügyekért felelős hivatalának (OCHA) szóvivője.
Ez jelentős probléma
– szögezte le a szóvivő, aki egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy az izraeli hatóságok nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek.
Kitartunk amellett, hogy az izraeli hatóságok törvényből fakadó kötelessége a segélyek célba juttatásának lehetővé tételére nem ér véget a határnál
– hangoztatta a Kerem Salom-i átkelővel kapcsolatban, ahonnan Izrael felől juthat be segély az övezetbe. Ez a kötelesség
nem ér véget azzal, hogy a teherautók pár métert haladnak a határ túloldalán, az izraeliek meg elindulnak az ellenkező irányba, és a segélymunkásokra hagyják, hogy oldják meg, hogyan jutnak át egy aktív harctéren, amire nem képesek
– fogalmazott a szóvivő.
Fotó: Abdel Kareem Hana / Forrás: MTI/AP
Biztonságos és akadálytalan hozzáférés kell ahhoz, hogy a segélymunkások eljuthassanak a kirakodási pontra, és eljuttathassák a segítséget az embereknek
– hangsúlyozta a szóvivő.
Jelenleg az övezetbe vezető összes átkelőt Izrael ellenőrzi.
Spanyolország felszólította Izraelt a jeruzsálemi főkonzulátusa tevékenységét korlátozó döntés visszavonására
„Elutasítjuk Spanyolország jeruzsálemi főkonzulátusa normális tevékenységének bármiféle akadályozását, mivel a nemzetközi jog és a (diplomáciai kapcsolatokról szóló) bécsi egyezmény garantálja a konzulátus jogállását” – jelentette ki José Manuel Albares.
Mint mondta, mivel ez nem változhat egyoldalúan, ezért kérték Izraelt a döntés visszavonására.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter egy héttel ezelőtt jelentette be: megtiltotta a spanyol külképviseletnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinok számára.
„Úgy döntöttem, hogy megszakítom a kapcsolatot az izraeli spanyol nagykövetség és a palesztinok között, és megtiltom a jeruzsálemi spanyol konzulátusnak, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinoknak” – írta Kac az X-en.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA
Spanyolország – egy időben Írországgal és Norvégiával – kedden ismerte el hivatalosan az önálló palesztin állam létezését.
„A palesztin népnek joga van a reményteli jövőhöz ugyanúgy, ahogy Izrael népének is joga van a békéhez és a biztonsághoz. Annyi évtizednyi fájdalom és szembenállás után tudjuk, hogy nem létezhet egyik a másik nélkül” – indokolta a lépést a keddi kormányülést követően a spanyol külügyminiszter a kétállami megoldás mellett érvelve a közel-keleti béke egyetlen lehetséges alternatívájaként.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a palesztin állam elismerésével az európai államok a terrort jutalmaznák.
José Manuel Albares pénteki interjújában leszögezte: Spanyoloroszág elítéli a Hamászt, amely „nem békepartner, hanem egy terrorista szervezet”, és „nem képviseli a palesztin népet”.
Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak és közel-keleti fegyvereseknek nyújtott katonai segítség miattAz Európai Unió hat embert és három szervezetet vett szankciós jegyzékbe, az érintettek közül néhányan Irán pilóta nélküli légi járművek (UAV) kifejlesztését és gyártását célzó programjában vesznek részt, mások drónok és rakéták átadásával segítik Oroszország ukrajnai háborúját, illetve a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő, a régió békéjét és biztonságát aláásó fegyveres csoportokat és szervezeteket – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken. A brüsszeli közlemény szerint a szankcionáltak között van az iráni védelmi miniszter, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka, egy iráni székhelyű, pilóta nélküli légi járművek gyártásához szükséges alkatrészeket beszerző és értékesítő vállalat és vezérigazgatója, valamint igazgatótanácsának elnöke, a már uniós jegyzékben szereplő Iran Aviation Industries Organization (IAIO) vezetője, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete (IRGCN), amely az iráni fegyverek, köztük drónok és rakéták szállításában vesz részt Oroszországnak valamint a Közel-Keleten. A listán jelenleg 32 ember és kilenc szervezet szerepel. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is. A szankciók kivetését azt tette lehetővé, hogy május közepén az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében. A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt. A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba. Az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió. Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. |
Szlovénia is elismeri Palesztina független államiságát
A szlovén kormányfő szerint ez a döntés nem irányul senki ellen, ellenben „a béke üzenete” – írja a Mandiner.
A szlovén kormányzat Robert Golob miniszterelnök javaslatára elismerte Palesztina független államiságát. Golob elmondta: a független és szuverén Palesztinát az 1967-es határok mentén ismerték el, illetve elfogadnak egy jövőbeli békemegállapodás alapján születő határvonalat is.
A döntést, amelyet Natasa Pirc Musar szlovén államfő is üdvözölt, még a szlovén parlamentnek is el kell fogadnia.
Ismét támadta a brit és az amerikai légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményeit
Ismét támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen.
A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.
A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA
A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján sikerült azonosítani a jemeni Hodeida kikötőváros közelében, két helyszínen számos olyan épületet, amelyekben drónok földi irányító létesítményei működtek. Ezekben az épületekben a húszik nagyon nagy hatótávolságú drónokat is tároltak.
Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.
A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton sikerült azonosítani több olyan húszi létesítményt, amelyeknek szerepük volt a tengerhajózás elleni hadjárat vezénylésében és ellenőrzésében.
A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.
A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.
A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók rendszeresen támadnak kereskedelmi és hadihajókat a Vörös-tengeren és környékén azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.
A brit és az amerikai légierő az elmúlt hónapokban is többször támadta a húszik jemeni katonai létesítményeit.
Ez történt csütörtökön:
