2024.05.24. 11:52
Szijjártó Péter: Magyarország az üzleti szolgáltatási szektor zászlóshajójává vált Közép-Európában (videó)
Magyarország mára az üzleti szolgáltatási szektor zászlóshajójává vált Közép-Európában, az ágazatban dolgozók száma öt év alatt a duplájára nőtt és átlépte a százezret - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nyíregyházán
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a foktői munkásszálló átadóünnepségén 2024. május 23-án
Forrás: MTI
Fotó: Bús Csaba
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CallComm Zrt. irodájának megnyitóján arról számolt be, hogy a cég egymilliárd forintos beruházással bővítette üzleti szolgáltatóközpontjait Nyíregyházán és Miskolcon, amelyhez az állam 300 millió forint támogatást nyújtott, így hozzájárulva száz új munkahely létrehozásához.
A tájékoztatása szerint
a program részben a dolgozók továbbképzésére irányul, az idegennyelv-ismeret fejlesztése nyomán pedig lehetővé válik, hogy a vállalat a magyarok mellett egyre több külföldi ügyfelet is ki tudjon szolgálni.
Leszögezte, hogy az egyik legfőbb közép-európai telemarketing szolgáltatónak számító cég beruházása ráadásul önmagán túlmutató jelentőséggel is bír, az üzleti szolgáltatószektor ugyanis hatalmas segítség a tehetséges, nyelveket beszélő, egyetemet végzett fiatalok Magyarországon tartásában.
Kiemelte, hogy
jelenleg 201 üzleti szolgáltatóközpont működik hazánkban, mintegy százezer embernek adva munkát.
A szektorban dolgozók átlagéletkora 33 év, 82 százalékuk felsőfokú végzettségű, mintegy 15 százalék pedig külföldi állampolgár, ami jól demonstrálja, hogy nem csak a magyarok számára vonzó az ágazat.
Arra is kitért, hogy előzőleg Budapest-orientált iparágról lehetett beszélni, mára azonban egyre inkább felzárkóznak a vidéki nagyvárosok, a szektorban foglalkoztatottak negyedét már a fővároson kívül élők adják. Számuk Székesfehérváron már meghaladta a hatezret, Debrecenben az ötezret, Miskolcon pedig az 1500-at.
Hozzátette, hogy
a kormány az elmúlt tíz év során 104 üzleti szolgáltatóközpont létrehozásához, kapacitásbővítéséhez adott támogatást, és ezen vállalatok 55 százaléka tervez további fejlesztéseket.
"Azt mutatja tehát mindez, hogy ez ma a magyar gazdaság egyik fő ágazata" - fogalmazott.
Szijjártó Péter érintette az utóbbi évek válságait is, emlékeztetve arra, hogy rövid időn belül többször is a feje tetejére állt az addigi status quo, s a Magyarországhoz hasonló nyitott gazdaságok számára ez még súlyosabb megpróbáltatásokat jelentett.
"Azonban mindezen válságok dacára elmondhatjuk azt, hogy a magyar gazdaság kiállta az elmúlt évek próbáját. Minden egyes válságból erősebben kerültünk ki, meg tudtuk védeni a munkahelyeket, Magyarországot, meg tudtuk védeni Európa legalacsonyabb adóit, évről évre beruházási és exportrekordokat állítottunk fel a körülmények dacára, és elmondhatjuk azt, hogy soha annyian nem dolgoztak még Magyarországon, mint most"
- sorolta.
Hangsúlyozta, hogy gazdasági dimenzióváltás is történik, minthogy a nagy mennyiségű termelés mellett egyre inkább megjelennek a kutatás-fejlesztésen alapuló, magas technológiai színvonalat és hozzáadott értéket felvonultatni képes ágazatok.
"Ezen belül is a szolgáltatások egyre nagyobb teret követelnek el maguknak. És már azt is elmondhatjuk kellő büszkeséggel, hogy az üzleti szolgáltatási szektor tekintetében Magyarország Közép-Európában zászlóshajóvá vált" - jegyezte meg.
Kifejtette, hogy
a magyarországi üzleti szolgáltatóközpontokban dolgozók száma már átlépte a százezret, ami azt jelenti hogy öt év alatt a duplájára nőtt.
"Ezekért az üzleti szolgáltatóközpontokért is nagy versenyt folytatunk, ahogyan a beruházásösztönzés területén minden egyes iparágban már az öldöklő küzdelem a jellemző. A magyar fiatalok kreativitása, szorgalma, nyelvtudása, az alacsony adók és a befektetőbarát üzleti környezet mind-mind vonzerőt jelentenek a Magyarországra települő üzleti szolgáltatóközpontok számára" - mondta.
A srebrenicai ENSZ-határozat veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon
A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon - emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nyíregyházán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy
Magyarország nem támogatta az ENSZ Közgyűlésének azon határozatát, amely a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította július 11-ét.
"Szerintem abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni. Szerintem azt senki nem vitatja, hogy ez egy szörnyű dolog volt, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy soha ilyen szörnyűség a jövőben a világ egyetlen pontján se fordulhasson elő" - mondta.
"De a kérdés nem ez volt. A kérdés az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő múltán, a jelen pillanatban hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek" - tette hozzá.
Szijjártó Péter roppant szerencsétlennek nevezte a határozat időzítését, mivel napjainkban egyébként is békétlenség uralkodik a világban, és most ezzel a szavazással újabb feszültségeket szítanak egy olyan régióban, amely a világtörténelem során nem a nyugalmáról és a stabilitásáról volt híres.
"Azt kértük, hogy ezt ne tárgyalja most az ENSZ. Ne hozzuk ilyen helyzetbe a térséget. Ezért szavaztunk nemmel" - szögezte le.
A miniszter arra is kitért, hogy a többség nem is szavazta meg az indítványt, ugyanis 84-en igennel, 19-en nemmel szavaztak, míg 68-an tartózkodtak, azaz összességében 87-en nem támogatták a javaslatot, és több tagállam nem is vett részt a voksoláson.
"Tehát 193 tagja van az ENSZ-nek, 84-en szavazták meg. A kisebbsége az ENSZ tagállamainak" - húzta alá.
