2024.06.27. 09:09
Az izraeli hadsereg rajtaütést hajtott végre Gázában és Ciszjordániában
Az izraeli–palesztin háború 265. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az izraeli hadsereg (IDF) vitatja a gázai pusztulás számait, szerinte a gázai épületeknek csak a tizenhat százalékát rombolták le az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Ashraf Amra
A kőkorszakba térhet vissza a közel-keleti ország?
A kőkorszakba repítheti vissza Libanont Izrael – figyelmeztetett Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter, írja a Magyar Nemzet. Rögtön hozzátette azonban, hogy
Izrael nem akar háborút az Irán által támogatott siíta terrorszervezettel.
Gallant azt is elmondta, hogy magas rangú amerikai tisztviselőkkel megvitatta a Gázai övezet háború utáni Gáza kormányzására vonatkozó javaslatokat is. Ezekben a helyi palesztinok, a regionális partnerek és az Egyesült Államok is részt venne, de Gallant szerint „hosszú és összetett folyamat” lesz.
Gallant azért utazott az amerikai fővárosba, hogy meggyőzze a Biden-kormányzatot, hogy engedélyezze, hogy elinduljanak Izrael felé az elmúlt hetekben visszatartott fegyver-, illetve lőszerszállítmányok.
Joe Biden amerikai elnök akkor további szállítmányok visszatartását is kilátásba helyezte, de hozzátette, hogy az önvédelemhez szükséges fegyverekkel továbbra is ellátja szövetségesét.
Az izraeli hadsereg rajtaütést hajtott végre Gázában és Ciszjordániában
Az izraeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
A gázai övezet északi részén, Gáza városnál fekvő Sedzsaija elleni rajtaütés miatt csütörtökön az ott élő palesztinok tízezrei menekültek délre. Helyszíni beszámolók szerint az IDF katonai járművei hirtelen léptek be a negyedbe a tüzérség heves bombázása és a légierő fedezete mellett.
Az övezet déli részén, Hán-Juniszban a légierő célzott csapásokat mért az iszlamista Hamász fegyvereseire, akik egy ottani iskolában rejtőztek el – közölte a katonai szóvivő. Az épületben a Hamász főhadiszállást rendezett be, ahonnan számos terrorcselekményt terveztek, irányítottak és hajtottak végre az izraeli erők ellen.
Az IDF hangsúlyozta, hogy a támadást gondosan tervezték és hajtották végre, precíziós fegyvereket használtak, és amennyire csak lehetséges, megkímélték a civileket.
Izrael arra készül, hogy növelje a Hán-Junisz-i vízsótalanító üzem áramellátását, hogy ott több édesvizet tudjanak termelni a Gázai övezet lakóinak. Jeruzsálem ezzel a nemzetközi nyomás hatására javítani próbálja a humanitárius helyzetet a Gázai övezetben.
Ezt a tengervíz-sótalanítót 2017-ben az ENSZ-pénzéből azért építették, hogy ivóvízzel lássa el Dír al-Balah, Hán-Junisz és Mavaszi térségét az övezet déli részén, ahová az utóbbi időkben sokan menekültek a harcok elől. Az üzem mintegy napi 20 ezer köbméter vizet képes termelni, de jelenleg csak mintegy 1500 köbmétert biztosít áramhiány miatt.
A tervet támogatja Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Galant védelmi miniszter, de még várat magára a kormány többi miniszterének jóváhagyása. A hír yneten meg nem nevezett izraeli forrása szerint „vannak, akik megpróbálják megszakítani a folyamatot”.
Éjszaka az IDF razziát tartott a ciszjordániai Dzsenin városban is, ahol életét vesztette egy, és megsebesült tizenhat izraeli katona, egyikük súlyosan, egy ellenük a földbe ásott pokolgép felrobbanásakor.
Izraelben csütörtökön „civil ellenállási és sztrájknapot” tartanak a túszalkut, fegyverszünetet és azonnali választásokat követelő civil szervezetek. A nap folyamán számos helyen testükkel elzárták a legfontosabb utak forgalmát, és estére tüntetéseket ígértek a jelenlegi kormány miniszterei, valamint Netanjahu miniszterelnök otthona elé Cézáreában és Jeruzsálemben.
Szíriai és libanoni célpontokat támadott Izrael
Több halottjuk és számos sebesültjük van a szíriai és libanoni célpontok ellen szerdán végrehajtott izraeli támadásoknak – közölték csütörtökön helyi médiaforrások.
A Szana szíriai állami hírügynökség által idézett katonai források szerint az ország déli részét ért szerda esti izraeli légicsapásban két ember életét vesztette, egy katona megsebesült.
A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) csütörtöki jelentése szerint egy izraeli légicsapás egy, feltehetően a libanoni síita Hezbollah milíciához és Irán-barát csoportokhoz köthető létesítmény ellen irányult Damaszkusz déli külvárosában. A támadásnak a megfigyelőközpont szerint három halálos áldozata és tizenegy sebesültje van. A sebesüléseket egy szíriai légvédelmi rakéta lehulló repeszei okozták.
Az izraeli erők által Libanon déli részén végrehajtott támadásában öt ember sebesült meg, őket kórházba szállították – jelentette a libanoni hírügynökség.
A Hezbollah milícia az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta rakétákkal és drónokkal támadja Izrael északi részét. Izrael válaszként egyre gyakrabban támadja a Hezbollah dél-libanoni állásait.
Az izraeli hadsereg szerint túlzottak a gázai rombolás korábbi adatai
Az izraeli hadsereg (IDF) vitatja a gázai pusztulás számait, szerinte a gázai épületeknek csak a tizenhat százalékát rombolták le az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban, szemben az ENSZ 50 százalékos, vagy a média 70 százalékos becslésével.
Az IDF adatai az októbertől május végéig tartó időszakot mérik. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy a mezőgazdasági területeken fekvő ideiglenes építmények, fészerek és sátrak harminchat százalékát semmisítették meg, mert ezeket az iszlamisták használták.
A pusztítás mértékének felméréséhez a hírszerzés háború előtti évben készített digitális térképeit alkalmazták, s megállapították, hogy október 7-e előtt 453 188 épület volt Gázában. Ebből 217 761 állandó: lakóházak, köz- és kereskedelmi épületek, valamint 235 427 ideiglenes építmény volt.
Az ENSZ egy műholdas felvételeken alapuló, s a nemzetközi médiában sokszor idézett állítása szerint a gázai épületek több mint fele helyreállíthatatlanul megsemmisült a csaknem kilenc hónapja tartó háborúban. Közlésük szerint nem vették számításba a csak egy belövés vagy rakéta miatt megrongálódott, hanem csak a teljesen lerombolt vagy az emberek biztonságát veszélyeztetően megsérült épületeket.
A nemzetközi médiában még magasabb számok láttak napvilágot, például a Wall Street Journal című amerikai lap decemberben azt írta, hogy a gázai épületek hetven százaléka elpusztult, és a lap Drezdának a második világháború utolsó napjaiban végrehajtott szőnyegbombázásához hasonlította a gázai állapotokat.
Az IDF az ENSZ-szel és a sajtóorgánumokkal szemben szinte naponta gyűjt képeket Gázáról a műholdfelvételeken kívül fejlett drónokkal és más technológiai eszközökkel. Adatait megbízhatóbbnak tekinti, és hozzáférhetővé teszi azokat a különböző nemzetközi bíróságok és az izraeli háborús magatartással kapcsolatos vizsgálatok számára.
Az épületek egyik részét azért rombolták le, mert a terroristák tulajdonában vagy használatában voltak, másik részét pedig azért, mert az izraeli határ közelében feküdtek.
Lebontásukkal egykilométer széles ütközőzónát hoztak létre az övezet és a határhoz közeli izraeli települések között. Az ütközőövezet kialakítását a nemzetközi közösség elítélte a palesztin területek, benne a gázai mezőgazdasági területek nagyarányú kisajátítása miatt.
A Hamász fegyveresei az IDF korábbi becsléseihez képest tízszeres mértékben használtak civil lakásokat. A harcokban azt tapasztalták, hogy szinte minden otthonból indíthattak ellenük támadásokat, a lakásokban fegyvereket tároltak és azokból katonáikat irányították. Az ilyen otthonokat többnyire precízen célzott tüzérségi lövedékekkel semmisítették meg.
A jelentés szerint a jelentősebb légicsapásokat nagyobb támadásoknál, fontosabb célpontoknál és az alagutak ellen vetették be.
Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek közösen tartaná fenn a rendet Gázában
Izraelnek nem lesz könnyű megegyeznie a Hamásszal, ugyanis most már Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozna a háború utáni gázai biztonsági erőkhöz. Néhány, az ügyhöz közel álló politikai forrás szerint az erre vonatkozó terveket Antony Blinken amerikai külügyminiszter adta elő izraeli látogatásakor.
Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy arab szövetségeseket toborozzon a kezdeményezéshez. Izrael és a Hamász között egyelőre nincs kilátásban valós béketárgyalás és tűzszünet, ennek ellenére az Egyesült Államok már a háború utáni válságkezeléssel foglalkozik. A beszámolók szerint Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek akkor járulnak hozzá a közös biztonsági erők fenntartásához, ha közben megkezdődik az önálló palesztin állam kialakítása is.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már többször elmondta, hogy gátolni fogja ezeket a törekvéseket – írja a The Times of Israel. Egyiptom ezen kívül az izraeli hadsereg (IDF) Gázából való teljes kivonását is követeli, ami egyértelműen ütközik Netanjahu elképzelésével, miszerint majd az IDF a háború után biztosítani akarja, hogy a Hamász nem tér vissza a Gázai övezetbe. Eközben az Egyesült Arab Emírségek még az Egyesült Államok bevonását is követeli. Blinken azt mondta, hogy az Egyesült Államok segít létrehozni és kiképezni a biztonsági erőket, de saját csapatokat nem fog küldeni.
A keddi eseményekről itt olvashat: