2024.06.13. 08:16
Az ukránok 60 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország népirtást hajt végre
841. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Áldozat holttestét viszik mentők Harkivban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
Közös fellépést szorgalmazott az orosz "provokációk" ellen a német külügyminiszter a Balti Tanács ülése előtt
A nyugati szövetségesek és a Balti-tenger menti államok egyesíteni fogják erőiket, hogy szembeszálljanak az orosz provokációkkal - jelentette ki a finnországi Porvoóban Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Ha Oroszország a megosztásunkra tesz kísérleteket, mi szorosabbra zárjuk sorainkat
- jelentette ki Baerbock a Balti-tengeri Államok Tanácsának csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása előtt.
A térség biztonsága Oroszországgal szembeni, nem pedig vele való biztonságot jelent - mondta Baerbock.
A tanácsot 1992-ben hozták létre, hogy támogassa térség politikai és gazdasági átalakulását. Nyolc, a Balti-tenger mentén fekvő ország a tagja, valamint Izland és Norvégia. Oroszország tagságát 2022 márciusában felfüggesztették Ukrajna megtámadása után, és Moszkva májusban kilépett a tanácsból.
Baerbock rámutatott, hogy a térségben sűrű adatkábel-hálózatok, hajózási útvonalak és szélturbina rendszerek találhatók.
A tanács demokratikus országai fellépnek a hibrid fenyegetések ellen, a GPS-jelek zavarásától a közösségi médián belüli dezinformáción át a tenger alatti kábelek elleni szabotázsokig - mondta a német külügyminiszter.
Jens Stoltenberg: a NATO-nak hosszú távú támogatást kell biztosítania Kijevnek
Az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszútávú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén - jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte, úgy az anyagi segítség, mint a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit - mint kiemelte - nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.
A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszútávú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében - húzta alá.
A szövegségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis a háború akkor fejeződhet be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja azt, hogy nem tud győzni a harcmezőkön - mondta a NATO-főtitkár.
Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodást arról, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból.
Azt mondta: "ha jól értem, ezeket a pénzeket nem használják fel katonai célokra", majd hozzátette: "a NATO-vezetőknek szóló javaslatom ezzel szemben az, hogy olyan pénzügyi megállapodásra van szükség, amely az ukrán katonai igényeket elégíti ki, éves szinten legalább 40 milliárd euró értékben".
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szakminiszterek a tanácskozás pénteki munkanapján megállapodásra jutnak a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervéről. Tájékoztatott arról is, hogy Ukrajna és a NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön jóváhagyták a felek közötti hosszú távú együttműködés ütemtervét. "A mai napon jóváhagytuk az első NATO-Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervet" - fogalmazott.
A NATO-országok az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) nevű informális, Egyesült Államok vezette csoporton keresztül koordinálják majd Ukrajna katonai támogatását - közölte. "Az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás több mint 99 százalékát a NATO-szövetségesek adják. Tehát logikus, hogy a NATO nagyobb szerepet vállal ezekben az erőfeszítésekben" - fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei várhatóan pénteken jóváhagyják egy új kiképzőlétesítmény létrehozását Lengyelországban ukrán katonák számára.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg hangsúlyozta, "nagyon jó" megbeszéléseket folytatott szerdán Budapesten. Közölte, a NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.
A holland védelmi minisztérium csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek körülbelül 350 millió euró értékben küldenek 152 milliméteres lövedéket Ukrajnának. A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lövedéket kapott a nyugati országok által adományozott fegyverekhez - emlékeztettek.
Közölték továbbá, Dániával együtt Hollandia 400 millió euróval járul hozzá ahhoz a svéd alaphoz, amelyet CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártására hoztak létre Ukrajna számára. A járművek nagy részét Hollandiában gyártják majd - emelték ki.
Ezen túlmenően a holland védelmi minisztérium 54 millió eurót fektet be a holland iparba fegyveres ereje számára szükséges drónok fejlesztésére - tették hozzá.
Japán kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök hosszútávú kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 országcsoport olaszországi csúcstalálkozója alkalmával.
Az aláírásról az ukrán államfő számolt be az X közösségi portálon. Tájékoztatása szerint a biztonsági megállapodás értelmében Japán 2024-ben 4,5 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának, és támogatja az országot a megállapodás teljes, tízéves időtartama alatt. Kifejtette, hogy a megállapodás biztonsági és védelmi, valamint humanitárius segítségnyújtást, technikai és pénzügyi együttműködést, valamint közös erőfeszítéseket tartalmaz a Kijev által készített béketerv megvalósítására.
A megállapodás szankciókat is előír Oroszországgal szemben, valamint kitér az együttműködésre Japán és Ukrajna között a helyreállítás és az újjáépítés terén. A Kyodo japán hírügynökség szerint tartalmazza továbbá azt is, hogy amennyiben a jövőben Oroszország bármilyen újabb támadást indít, Ukrajna és Japán 24 órán belül konzultál egymással a gyakorlati segítségnyújtásról.
Japán esetében az ilyen típusú megállapodás és az ilyen szintű támogatás áttörést jelent. Köszönetet mondunk Japánnak országunkkal és népünkkel való megingathatatlan szolidaritásáért, valamint az élet és a nemzetközi jog védelme iránti elkötelezettségéért
- írta Zelenszkij az X-en.
Terrorcselekményekre való felbujtással vádolta meg Washingtont és Londont az orosz külügyi szóvivő
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorcselekményekre bujtogatja Kijevet, és nagyszabású diverzánsakciókat tervez Oroszország ellen - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
"Az angolszászok nyíltan barbár terrortámadásokra bujtogatják a kijevi rezsimet. Úgy tűnik, kevés nekik a pusztítás, többet követelnek a kijevi rezsimtől. Közvetlen csapásokra buzdítanak Oroszország mélyén, de még ez sem elég nekik. Most Washington és London nagyszabású diverzánsakciókat kezdett tervezni"
- mondta.
Zaharova cinikusnak és bűnösnek, a nemzetközi jogra mért újabb csapásnak minősítette a Nyugatnak azt a szándékát, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó bevételeket Ukrajna javára fordítsa.
"Az arra irányuló törvénysértő kezdeményezések, hogy a kijevi rezsimet más költségén pénzzel pumpálják fel, a pénzügyi rendszer végső egyensúlyvesztéséhez vezetnek, és pusztító válságokkal fenyegetnek. Az ilyen rendszerkockázatok fő terheit az Európai Unió viseli majd"
- figyelmeztetett Zaharova.
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján csütörtökön azt írta, hogy a Nyugat a szankciókkal szabályok nélküli háborút hirdetett Oroszország ellen, amire
válaszul el kell érni, hogy a vezető nyugati államok minden félelme valóra váljék.
A volt elnök és kormányfő szerint "minden nap meg kell próbálni maximális kárt okozni" az oroszellenes korlátozásokat bevezető országoknak - csapásokat kell mérni gazdaságuk és technológiáik kritikus sebezhető pontjaira, meg kell bénítani a vállalatok és kormányzati szervek munkáját, "meg kell semmisíteni" energia-, ipari, közlekedési, bankrendszerüket, és "azt a félelmet kell kelteni, hogy az összes kritikus infrastruktúra elkerülhetetlenül összeomlik".
"Attól félnek, hogy átadjuk a fegyvereinket a nyugati világ ellenségeinek?
Át kell adnunk nekik az összes lehetséges típusú fegyvert, kivéve az atomfegyvereket (egyelőre)!
Félnek az anarchiától és a nagyvárosokban kirobbanó bűnözéstől? Segítenünk kell az önkormányzataik szervezettségének felbontásában! Félnek a világűrbéli háborútól? Akkor ezt is megkapják! Hadd álljon le, menjen tönkre náluk minden, repüljön minden a pokolba!" - fogalmazott az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke.
Azt is javasolta, hogy
ki kell használni a Nyugatnak a "társadalmi robbanásoktól" való félelmét, megszervezve őket.
"Be kell dobnunk a médiaszférájukba az összes leginkább baljós éjszakai félelmüket, ki kell használnunk az összes szörnyű fantomfájdalmukat. Ne kíméljük tovább a pszichéjüket! Hadd reszkessenek meghitt otthonaikban, hadd remegjenek a takarójuk alatt" - tette hozzá a politikus.
Medvegyev emellett azokkal a nyugati vádakkal kapcsolatban, melyek szerint Oroszország álhíreket használ, arra szólított fel, hogy ezen országok életét "őrült rémálommá kell változtatni, amelyben képtelenek lesznek megkülönböztetni a vad kitalációt a valóságtól, a pokoli gonoszságot az élet rutinjától".
London számos új szankciót jelentett be Oroszországgal és több külföldi céggel szemben
Számos új szankciót jelentett be Oroszországgal és az orosz kormánnyal együttműködő több külföldi céggel szemben csütörtökön a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések egyebek mellett azokat az "árnyékflottákat" és hajótársaságokat sújtják, amelyek a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által meghozott közös szankciók megkerülésével szállítanak orosz nyersolajat.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy az olajexport biztosítja Moszkvának az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges legfontosabb pénzforrásokat. A nyersolajkitermelésre kivetett adóból tavaly 8900 milliárd rubel bevétele származott az orosz költségvetésnek; ez a teljes szövetségi szintű államháztartási jövedelem 31 százalékát adta - áll a brit külügyminisztérium csütörtöki ismertetésében.
A tárca közleménye szerint
az új intézkedések mindemellett olyan iparvállalatokra is kiterjednek, amelyek lőszert, szerszámgépeket, mikroelektronikai részegységeket szállítanak, illetve logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak az orosz fegyveres erőknek.
Az érintett vállalatok között szerepelnek kínai, izraeli, kirgizisztáni és törökországi székhelyű cégek is, valamint olyan hajók, amelyek Észak-Koreából szállítanak hadfelszerelést Oroszországba.
Szankciókkal sújtotta a brit kormány az orosz pénzügyi rendszer működtetésében központi szerepet betöltő intézményeket is, köztük a moszkvai értéktőzsdét.
A csütörtökön bejelentett csomag ötven vállalatra, intézményre vagy személyre terjed ki.
A londoni külügyminisztérium ismertetése szerint az eddig meghozott szankciók összesen több mint 400 milliárd dollárnyi eszközállománytól és ennek jövedelmeitől fosztották meg az orosz kormányt.
Ez az összeg az ukrajnai háború négyévi finanszírozására lenne elegendő.
Nagy-Britannia több mint kétezer embert, vállalatot és egyéb intézményt sújtott büntetőintézkedésekkel az orosz szankciócsomag keretében. Ezek között 29 bank szerepel, amelyek az orosz bankszektor 90 százalékát teszik ki.
A brit szankciók 130-nál több oligarchára és családtagjaikra is kiterjednek; az ő összvagyonuk az ukrajnai háború kezdetén 147 milliárd fontnak (69 ezer milliárd forintnak) felelt meg.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a szankcióintézkedések hatására 99 százalékkal zuhant a Nagy-Britanniába irányuló orosz export és 73 százalékkal esett vissza az orosz piacra tartó brit kivitel értéke.
Orosz védelmi minisztérium: öt frontszakaszon nyomultak előre az orosz erők
Hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben 13 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett kilenc lőszerraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet – köztük egy német Marder gyalogsági harcjárművet és egy-egy amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet és MaxxPro páncélozott harcjárművet –, két lengyel Krab önjáró löveget, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, cseh Vampire és amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 33 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást, de az éjjel Jaroszlavl és Vlagyimir megye légterében is lőttek le pilóta nélküli repülőszerkezetet.
A donyecki régióban lévő Horlivkában súlyosan megsebesült az orosz NTV tévécsatorna két munkatársa, Alekszej Ivlijev tudósító és Valerij Kozsin operatőr, valamint a kísérőtisztjük. A két újságíró műtéten esett át, de Kozsin életét nem tudták megmenteni - közölte Ivan Prihogyko, a város polgármestere. Társa, Alekszej Ivlijev állapota stabil. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szándékosnak nevezte a tévések elleni támadást, és kifogásolta, hogy sem az UNESCO, sem az EBESZ nem tiltakozott az ukrán félnél a történtek miatt.
Herszon megyében egy 78 éves asszony életét vesztette, hárman pedig megsebesültek ukrán tüzérségi tűz következtében. Nova Kahovka környékén mintegy négyezren maradtak áram nélkül. Donyeckben négy tűzoltó szenvedett sérüléseket.
Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy szerda este maga mért csapást egy lakóházra Krivij Rih városban, hogy a médiában újabb „tragédiát” kerekítsen a történtekből. Lebegyev szerint a csapás helyszíne környékén nincsenek katonai célpontok, amelyeket az orosz hadsereg támadni szokott, és az ukrán hatóságok sem találták meg a házba becsapódott „állítólagos orosz rakéta” maradványait.
Az is állította, hogy az incidenst követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lezárta a környéket, és a mentősökkel titoktartási nyilatkozatot íratott alá.
Az ukrán hatóságok szerint a Krivij Rih-i tragédiának kilenc halálos és 32 sebesült civil áldozata volt.
Nőtt a Krivij Rih elleni orosz rakétacsapás áldozatainak száma, gyásznapot hirdettek
Kilencen vesztették életüket, és 32-re nőtt a sérültek száma a kelet-ukrajnai Krivij Rih városát ért szerda délutáni orosz rakétatámadás következtében, emiatt pénteket gyásznappá nyilvánították a településen – közölte csütörtökön Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács elnöke.
A tisztségviselő a Telegramon kifejtette, hogy a sérültek között öt gyermek van, 13 sérültet szállítottak kórházba, közülük öt állapota súlyos, egy pedig válságos állapotban van. Vilkul hozzátette, hogy még mindig tart a rakétatámadás következményeinek felszámolása. Csütörtökön az orosz erők a város egyik lakóövezetére mértek rakétacsapást.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt a régió egy lakosa vesztette életét orosz támadások következtében.
Az ukrán vezérkar csütörtök délelőtti helyzetjelentésében azt írta, hogy addigra már 37 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz erők 12 légicsapást hajtottak végre 17 irányított légibomba bevetésével, és több mint 580-szor nyitottak tüzet ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 523 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 34 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 33 drónt.
Az ukrán különleges erők a háború alatt most először találtak el egy korszerű és ritka, R-416GM típusú orosz digitális rádióközvetítő állomást – adták hírül a Facebookon közleményükben. Azt nem fedték fel, hol történt a csapásmérés, amelyről videófelvételt is közzétettek. Az orosz hadsereg ezt a rendszert 2018-ban állította hadrendbe. A mobilállomást úgy tervezték, hogy javítsa a kommunikációs egységek hatékonyságát – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukránok 60 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország népirtást hajt végre
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május végén készített felmérésének eredménye szerint az ukránok 60 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország az ukrán nemzet elpusztítására törekszik, illetve népirtást hajt végre az országban.
Az ukránok további 6 százaléka pedig meg van győződve arról, hogy Moszkva Ukrajna teljes területét le akarja igázni, bár bizonyos kulturális autonómiát meghagyna nekik Oroszországon belül. A válaszadók 12 százaléka szerint a Kreml az ukrajnai politikai vezetés megváltoztatására és egy olyan bábállam létrehozására törekszik, amely mindenben engedelmeskedik neki.
Az ukránok mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország a már megszállt területek megtartására törekszik, és valójában nem tart igényt Ukrajna egészére vagy nagy részére. Azt pedig csupán öt százalékuk fogadta el, hogy Oroszországnak a „nácítlanítás és a demilitarizálás” a célja a háborúval Ukrajna függetlenségének megsértése nélkül.
Vádat emeltek a kémkedéssel gyanúsított Evan Gershkovich amerikai újságíró ellen Oroszországban
Jóváhagyta és beterjesztette a szverdlovszki régió bíróságához a vádiratot a kémkedéssel vádolt Evan Gershkovich amerikai újságíró ügyében az orosz főügyészség – közölte Andrej Ivanov, a hatóság szóvivője csütörtökön Moszkvában újságírókkal.
A nyomozás megállapította és dokumentálta, hogy a The Wall Street Journal című napilap amerikai újságírója, Evan Gershkovich a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) megbízásából 2023 márciusában Szverdlovszk megyében titkos információkat gyűjtött az Uralvagonzavod Kutatási és Termelési Komplexum Rt. védelmi vállalat tevékenységéről a haditechnikai eszközök gyártása és javítása terén
– mondta Ivanov.
A nyomozás megállapította, hogy törvénysértő tevékenységét Gershkovich gondos konspirációs intézkedések mellett folytatta. Az előzetes vizsgálatot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozati osztálya végezte.
Evan Gershkovichot 2023. március végén Jekatyerinburgban vették őrizetbe. Az FSZB szerint megpróbált titkos információkat szerezni az orosz hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről. Ha bebizonyosodik a vád, 20 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá.
Az újságíró nem ismeri el vétkességét. Az amerikai kormányzat többször követelte szabadon bocsátását.
Jens Stoltenberg: a katonai eszközök átadásában keletkező késedelmeknek következményük van a harctereken
Fel kell számolni az Ukrajnának szánt segítségnyújtás hiányosságait és a katonai eszközök átadásának késedelmeit, azoknak ugyanis következményeik vannak a harctereken – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, a tagállamok között továbbra is széles egyetértés van abban, hogy a szövetségnek katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának.
Sürgősen, kiszámítható módon további biztonsági rendszerek, fegyverkészletek, légvédelmi eszközök és lőszerek átadására van szükség, valamint egy pénzügyi csomaggal kiegészített erősebb keretrendszerrel kell biztosítani a kiszámíthatóságot Ukrajnának
– szögezte le.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy számos ország különböző formában biztosított és továbbra is biztosít katonai eszközöket Ukrajnának. Magyarország a kezdetektől fogva világossá tette, hogy nem tesz így, ugyanakkor nem gátolja meg a többi tagállamot abban, hogy tervet készítsenek elő a biztonsági segítségnyújtásra, a katonai kiképzés nyújtására, valamint egy kiszámítható pénzügyi felajánlás keretrendszerének létrehozására.
Stoltenberg közölte: mostani találkozójukon a tagállamok védelmi miniszterei megvitatják, hogy a szövetség miként tud olyan keretrendszert létrehozni a hosszú távú támogatás érdekében, amelynek révén biztonsági segítséget és képzést nyújtana Ukrajna számára a kiszámítható pénzügyi támogatást mellett. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy erről a júliusban tervezett washingtoni NATO-csúcstalálkozón részt vevő tagállami vezetők megegyezésre jutnak majd.
Arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozás témái között szerepel még a védelmi ipar megerősítésének kérdése, az orosz szabotázsakciókkal szembeni fellépés lehetőségeinek áttekintése, valamint egy szigorúbb szabályozás lehetőségeinek áttekintése az orosz hírszerzési tevékenyéggel kapcsolatban.
Az ukrajnai háborúról és a migrációról is egyeztetést kezdtek a világ vezető ipari államainak vezetői
Az ukrajnai és az izraeli-palesztin háború, a migráció, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia is kiemelt témaként szerepel a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján, amely a dél-olaszországi Borgo Egnaziában kezdődött csütörtökön. Az Ukrajnáról szóló délutáni egyeztetésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.
A szombatig tartó találkozó a G7 ötvenedik csúcsértekezlete, a hetedik, amelyet Olaszországban rendeznek.
Hat fő témakör szerepel a napirenden, ezek közül a mesterséges intelligenciát érintő pénteki szekción – első alkalommal a G7 történetében – a katolikus egyházfő, Ferenc pápa is részt vesz.
Elsőként Rishi Sunak brit miniszterelnök érkezett meg a csúcsot vendégül látó Borgo Egnaziába. A résztvevők között van a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő mellett Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár, valamint az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács szintén idén távozó elnöke.
A több-, valamint kétoldalú megbeszéléseken az európai parlamenti választásokat követő helyzet is napirenden szerepel. Giorgia Meloni értésre adta, hogy az EP-választásokon aratott siker után nemzetközi és európai pozícióját kívánja erősíteni a csúcson.
Vendégként számos afrikai és arab ország is képviselteti magát, jelen van az Afrikai Unió és az Afrikai Befektetési és Fejlesztési Bank elnöke.
Az Egyesült Államok és Ukrajna egyeztetései lezárultak, és a két ország elnöke aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást a G7-ek olaszországi csúcstalálkozójának keretében – erősítette meg a találkozó előtt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak. Szó van egy 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról is.
António Guterres ENSZ-főtitkár a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban hangoztatta: a béke feltételének számít, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondjon az Ukrajnától elcsatolt területekről. Ami a migrációt illeti, Guterres úgy vélte, bármilyen migrációs döntésnek figyelembe kell vennie a különbséget menekültek és migránsok között.
A csúcstalálkozó helyszínét a lehető legszorosabb biztonsági gyűrű övezi, több mint nyolcezer olasz rendőr, csendőr és más biztonsági ember szolgálatával.
A találkozót Giorgia Meloni sajtótájékoztatója zárja szombaton.
Több uniós külügyminiszter az orosz diplomaták mozgásának korlátozását kéri
Nyolc európai uniós külügyminiszter közös levélben felszólította Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a Schengeni övezetben – jelentette a levelet ismertetve csütörtökön a CTK cseh hírügynökség.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter – írja a CTK – már hosszabb ideje igyekszik elérni, hogy az orosz diplomaták mozgásának korlátozása bekerüljön az Oroszország elleni uniós szankciók 14. csomagjába.
„Hírszerző szolgálatok, propaganda és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomataútlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet” – mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere.
A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak. „Ez az intézkedés alapvető módon korlátozná az orosz ügynökök operatív területét” – mutattak rá a miniszterek. Úgy vélik, hogy ez összhangban van a diplomáciai kapcsolatok szabályait rögzítő Bécsi egyezménnyel.
„Teljes mértékben tudatában vagyunk az esetleges orosz ellenakciók miatti aggályoknak. Ilyen esetben azonban reagálnunk kellene” – olvasható a levélben.
Amennyiben Moszkva korlátozná az európai uniós diplomaták mozgását saját területén, a szerzők szerint az EU-nak a reciprocitás elve alapján újabb intézkedéseket kellene bevezetnie.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a G7-találkozó keretében köti meg a kétoldalú biztonsági megállapodást
Az Egyesült Államok és Ukrajna egyeztetései lezárultak, és a két ország elnöke aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást a G7-ek olaszországi csúcstalálkozójának keretében – erősítette meg a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán újságíróknak.
Jake Sullivan, az Európa felé tartó elnöki repülőgép fedélzetén tartott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy
Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ vezető nyugati gazdaságai csúcstalálkozójának részeként négyszemközt tárgyal majd Ukrajna jelenlegi és jövőbeli, erőteljes amerikai támogatásának formáiról.
Fotó: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA
A nemzetbiztonsági tanácsadó beszámolt arról, hogy a kétoldalú biztonsági megállapodás összhangban van a 2023 júliusában, a NATO vilniusi csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozattal, amelynek nyomán eddig 15 ország kötött kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával, és ezt most az Egyesült Államok is megteszi.
A dokumentum világossá teszi, hogy az amerikai támogatás Ukrajna számára hosszú távú, valamint együttműködést tartalmaz különösen a védelem és biztonság terén
– fogalmazott Jake Sullivan, és hozzátette, hogy Washington ezzel is demonstrálni akarja kiállását az ukrán emberek mellett, és biztosítja Ukrajna biztonsági szükségleteit, nemcsak a jelenre, hanem a jövőre vonatkozóan is.
Gyengül a rubel és esnek az orosz részvényárak amerikai szankciókraA rubel háromheti mélypontra esett a dollárral szemben és erőteljesen, mintegy 15 százalékkal zuhant a moszkvai tőzsde irányadó mutatója a csütörtöki kereskedés nyitásakor, miután az amerikai pénzügyminisztérium szerdán szankciókat jelentett be az orosz devizapiacon a dollárkereskedésben közvetítőként működő orosz pénzintézetekkel szemben. Válaszul még szerdán az orosz tőzsde közleményben tudatta, hogy csütörtöktől felfüggeszti a dollár és az euró kereskedését, ettől a naptól kezdve a vállalatok, bankok és befektetők már nem kereskedhetnek dollárral vagy euróval a központi tőzsdén keresztül, erre már csak a tőzsdén kívüli kereskedésben lesz lehetőségük. A jegybank mostantól a banki adatok és a digitális tőzsdén kívüli kereskedési platformoktól kapott információk alapján határozza meg a dollár és az euró rubelhez viszonyított hivatalos árfolyamát. A közlemény szerint cégek és magánszemélyek továbbra is vásárolhatnak és eladhatnak amerikai dollárt és eurót orosz bankokon keresztül, a magánszemélyek és vállalatok dollárban és euróban vezetett számláin és betétein elhelyezett pénz biztonságban van. A moszkvai tőzsde hangsúlyozta, hogy a részvény-, pénz- és nemesfémpiacon minden eszközzel kereskednek, kivéve az amerikai dollárt és az eurót, a származékos piacokon a kereskedés a szokásos módon zajlik. Elvira Nabiullina, az orosz jegybank vezetője még decemberben arról beszélt, hogy Oroszország devizakereskedelmének több mint fele a tőzsdén kívüli piacon zajlik, és ha szankciók miatt a tőzsdei kereskedés technikailag lehetetlenné válna, ez nem fogja jelentősen befolyásolni a rubel árfolyamát. A csütörtök délelőtti kereskedésben az euró 91,4955 rubelig, háromheti csúcsra erősödött az előző kereskedési nap 89,10 rubeles szintjéről. |
A fehér házi tisztségviselő megjegyezte, hogy a békét Ukrajnában alá kell támasztani az ország saját védelmi képességeinek megteremtésével, amivel elriaszthat egy jövőbeli agressziót.
Az ukrán haderő támogatásával kapcsolatban Jake Sullivan nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, hogy az Egyesült Államok már elküldött egy újabb Patriot rakétarendszert, ugyanakkor közölte, hogy Joe Biden elnök számára elsődleges prioritás az ukrán légvédelmet további rendszerekkel ellátni.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, hogy a G7-ek találkozójának napirendjén szerepel majd a háború kitörése óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása Ukrajna támogatására. Elmondta, hogy egy erről szóló megállapodás nyomán a részletek kidolgozása következhet, de megjegyezte, hogy az orosz eszközök felhasználásával nem várnának egy „meghatározatlan jövőbeli időpontig”, hanem ezeknek az Ukrajna gazdasága számára szükséges erőforrásként kell szolgálniuk.
Vezérkari főnök: a fehérorosz fegyveres erők felkészültek atomfegyver alkalmazására
Az Oroszországgal közösen a nem hadászati atomfegyverekkel végrehajtott hadgyakorlatok megmutatták, hogy a fehérorosz fegyveres erők felkészültek különleges atomfegyver alkalmazására
– közölte Pavel Muravejka vezérőrnagy, vezérkari főnök szerdán.
A tábornok hangsúlyozta, hogy az ilyen kiképzések, illetve a nem hadászati atomfegyverekkel kapcsolatos fontos kérdések kidolgozása a felkészültség és a potenciál növelésének egyik módja. Mint mondta, elemzik az eredményeket, de máris biztonsággal kijelentheti, hogy a fehérorosz fegyveres erők alegységei és szakaszai felkészültek a különleges atomfegyver alkalmazására. A tábornok kijelentéseit a fehérorosz védelmi minisztérium sajtószolgálata idézte.
A vezérőrnagy elmondta, hogy a hadgyakorlatban az Iszkander rakétarendszerek és a légierő vettek részt.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megkezdődött a nem stratégiai atomfegyverekkel végzett hadgyakorlat második szakasza, amelynek során közösen felkészítik az orosz és fehérorosz fegyveres erőket a nem stratégiai atomfegyverek harci bevetésére.
Dől a pénz Ukrajnába
Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.
A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket. Schulze szerint a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
Orosz hadihajók Kuba partjainál
Négy orosz hadihajó, köztük a „Kazany” nukleáris meghajtású tengeralattjáró, valamint a „Gorskov admirális” fregatt érkezett szerdán a havannai öbölbe. Az erődemonstrációnak tekinthető látogatás az orosz hivatalos tájékoztatás szerint csupán egy rövid pihenő a baráti Kubában, ahol a korábban óceáni hadgyakorlaton résztvevő személyzet néhány napot szárazföldön tölthet.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 6292 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
