2024.06.04. 06:47
Súlyos csapást mért Oroszország az ukrajnai energetikai rendszerre
832. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A 92. dandárhoz tartozó Achilles zászlóalj egyik ukrán katonája egy öngyilkos drónt készül indítani orosz célpontok felé a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. május 12-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Az ukrán kormány tovább halasztotta a létfontosságú vállalatok dolgozóinak mozgósítását
Az ukrán kormány
három hónappal meghosszabbította a katonai mozgósítás alóli mentességet azon vállalatok alkalmazottai számára, amelyek létfontosságú feladatot látnak el az ország és a hadiipar működésében, és nyilvántartásba vette őket a gazdasági minisztérium
– jelentette be kedden a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kabinet állandó parlamenti képviselője.
A korábban elfogadott jogszabály értelmében egy vállalkozás legfeljebb az alkalmazottai felének kérhet halasztást. Egyes esetekben a vállalatvezetők több alkalmazott számára is kérhetnek ilyet, ha megindokolják, miért nélkülözhetetlen az alkalmazottjuk bizonyos feladatok elvégzésében – derül ki a tájékoztatásból, amelyet a New Voice című ukrán lap internetes kiadványa (nv.ua) idézett.
Roman Mrocsko, a dél-ukrajnai
Herszon város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg délután tüzérségi tűzzel támadt a megyeszékhely part menti részére. A régió hatóságainak korábbi közlése szerint egy idős nő életét vesztette, amikor orosz csapatok ágyúzták Veletenszke falut.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy Oroszország rakétacsapást mért a régióbeli Krivij Rih város térségére, aminek következtében egy 69 éves férfi megsebesült.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt. hogy
az orosz erők reggel tüzet nyitottak Kupjanszk városára, a támadásban egy helyi lakos megsebesült.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint
az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 512 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 65 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.
Őrizetbe vették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy őrizetbe vette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét, aki a zaporizzsjai hadkiegészítő központ katonái ellen készített elő terrortámadásokat, és információkat gyűjtött a város transzformátor-alállomásairól.
A férfit "forró nyomon" kapták el, miközben az FSZB utasítására azt térképezte fel, hol parkolnak a hadkiegészítő központban dolgozók járművei, amelyeket alájuk helyezett, házi készítésű távirányítós robbanószerkezetekkel készült felrobbantani.
Olekszandr Udovicsenko, az Állami Nyomozó Iroda (DBR) igazgatóhelyettese az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy vizsgálat indult a Harkiv megyébe történt májusi orosz katonai behatolás ügyében. Szavai szerint bizalmas iratokat tanulmányoznak annak kiderítésére, hogy miként fordulhatott ez elő, és már több mint száz tanút hallgattak ki.
Oroszország kilenc gigawattnyi áramtermelő kapacitást semmisített meg Ukrajnában
Kijev szerint az orosz rakéta- és dróntámadások több mint kilenc gigawattnyi áramtermelő kapacitást semmisítettek meg Ukrajnában.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen "nagyon súlyosnak" nevezte a kialakult helyzetet.
Az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat az energiahiány miatt ellenőrzött, fokozatos regionális leállásokat kénytelen végrehajtani. Kijevben hétfőn több városrészben ki kellett kapcsolni az áramot az engedélyezett energiafelhasználás túllépése miatt.
Smihal közlése szerint
a kormány fő feladatának tekinti a légvédelem javítását és a megrongálódott létesítmények helyreállítását.
A kormányfő hozzátette: az energetikai rendszert decentralizáltabbá, az energiafelhasználást pedig hatékonyabbá kell tenni.
Célunk, hogy a vállalatoknál és a háztartásoknál is megtakarításokat érjünk el
– mondta.
Emellett
Kijev nemzetközi partnereinek segítségére is számít, az Európából érkező energiaimportot 2,2 gigawattra akarják növelni.
A kilenc gigawatt 2014-ben az ország villamosenergia-kapacitásának hatodát jelentette.
A zaporizzsjai atomerőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben elmondta, hogy addig nem lehet biztonságosan újraindítani, amíg háború folyik a térségben.
Litvánia csaknem egyharmadával növelni kívánja a hadsereg létszámát
Litvánia csaknem egyharmadával növelni kívánja hadseregének létszámát - áll a parlament által tárgyalásba vett, a hadsereg 2025. évi szervezeteiről szóló dokumentumban.
Fotó: Mindaugas Kulbis / Forrás: MTI/AP
A 141 tagú parlament plenáris ülésén a javaslat tárgyalásba vételét a jelen lévő képviselők közül 91 támogatta, egy ellenezte, tizenegyen pedig tartózkodtak.
A dokumentum szerint a hadsereg létszámának felső határát a jelenlegi 20 840-ről 29 380 főre kívánják emelni. Az évente behívhatók száma 4240-ről 7040 főre emelkedik.
Jelentős létszámnöveléssel jár a gépesített gyalogsági hadosztály létrehozása, amelyben belül működni fog egy – német gyártmányú – Leopard 2 harckocsikkal felszerelt harckocsizászlóalj, amelybe beszervezik a Mindaugas litván nagyfejedelemről elnevezett huszár zászlóaljat. A hadosztály része lesz egy tüzérségi ezred is. A légvédelmi és a hadmérnöki zászlóaljakat ezredekké szervezik át.
Jelenleg a litván hadseregben a legnagyobb egység a dandár.
A NATO Magyarországon is logisztikai folyosót nyitna, azon keresztül küldené háborúba az amerikai katonákat
A NATO szárazföldi folyosói egy európai háború esetén a frontvonalba irányíthatják az amerikai csapatokat. Egy kiszivárgott információ szerint Magyarországot is érintené az egyik új folyosó kialakítása – írja a Világgazdaság.
A kiszivárgott hírrel kapcsolatos részleteket és a teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Finn harci repülőgépek érkeztek járőrszolgálatra Romániába
A finn légierő hét harci repülőgépe érkezett két hónapos járőrszolgálatra Romániába – tudatta kedden a román védelmi minisztérium.
Az F/A-18 Hornet típusú, többcélú harci repülőgépek hétfőn szálltak le a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A 80 katonából – pilótákból és műszaki személyzetből – álló finn különítmény a brit és a román légierővel közösen NATO-parancsnokság alatt végez majd megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a román légtér sértetlenségét, a reagáló és elrettentő képesség növelését, valamint a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja - tudatta a román védelmi tárca.
Drónok gyártására hirdetett pályázatot Nagy-Britannia és Lettország
Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormányt.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Orosz rakétatámadás érte az ukrajnai Dnyipro városát
Nyolc ember, köztük két gyermek sebesült meg egy orosz rakétatámadásban Ukrajna központi városában, Dnyipróban, és polgári infrastruktúra is megrongálódott hétfőn este – közölték az ukrán hatóságok.
Az légierő arról számolt be, hogy két orosz Iszkander típusú (hadműveleti-harcászati) rakétát lőtt le a térség felett.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója szerint a rakétatörmelék polgári létesítményeket rongált meg, tüzet okozott, és helyi lakosok is megsebesültek.
A kormányzó és az állami mentőszolgálat előzetes tájékoztatása alapján a sérültek között hat felnőtt mellett egy egyhónapos és egy tizenhét éves fiú is volt. A támadásban autók és lakóházak rongálódtak meg, egy kórház ablakai kitörtek – írta Líszak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Borisz Filatov, Dnyipro város polgármestere ehhez még hozzátette, hogy legalább 47 lakóház és egy iskola rongálódott meg. A mentőszolgálat kedd reggel eloltotta a támadás miatt keletkezett tüzet.
Britek az orosz szankciós listán
Oroszország több brit intézményvezetőt, újságírót és szakértőt is felvett az országba való beutazástól eltiltottak listájára. A moszkvai külügyminisztérium szerint a döntést az érintettek „ellenséges” fellépései miatt hozták meg. A minisztérium közleményében arra is sürgette Nagy-Britanniát, hogy
hagyjon fel az Ukrajnának nyújtott támogatással, amely állítása szerint több civil áldozatot okoz.
A szankcionált személyek nevét nem hozták nyilvánosságra.
Nem tetszik az amerikai csodatank az ukrán katonáknak
Ez a drónok háborúja, az amerikai Abrams tankok pedig nem nyújtanak kellő védelmet a modern fegyverek ellen – panaszolták a kelet-ukrajnai fronton harcoló ukrán katonák a CNN amerikai hírtelevíziónak, írja a Magyar Nemzet.
Az amerikai haderő tízmillió dollárt kóstáló büszkeségéből Joe Biden amerikai elnök harmincegyet küldött Ukrajnába, hogy megfordítsák az orosz–ukrán háború menetét, de a kelet-ukrajnai fronton harcoló katonák szerint nem váltotta be a reményeket.
Annyira gyengének találják a védelmét, hogy barkácsmegoldásokkal igyekeznek javítani rajta.
Állandóak a műszaki problémák, ráadásul a tank fegyverrendszereivel sem elégedettek az ukránok. Állítólag előfordult, hogy egy épületre kilőtt lövedékek egyszerűen nem robbantak fel.
Zelenszkij részt vesz a G7-csúcson
Volodimir Zelenszkij online vagy személyesen részt vesz a G7 országok olaszországi csúcstalálkozóján – közölte az ukrán elnök szóvivője.
A Dél-Olaszországban június 13. és 15. között megrendezésre kerülő csúcstalálkozó kulcsfontosságú napirendi pontja lesz, hogy hogyan lehet a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítani.
Zelenszkij az utóbbi időben több külföldi utat is tett, jelenleg is Szingapúrban van, ahol ázsiai országok támogatását igyekszik megnyerni a Svájcban rendezendő békecsúcshoz.
18 embert tartóztattak le Lengyelországban
Lengyelország december óta 18 embert tartóztatott le, akiket azzal vádolnak, hogy Oroszország és Fehéroroszország nevében ellenséges tevékenységet vagy szabotázst folytattak. A belügyminiszter szerint
a tervek között szerepelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meggyilkolása is.
A lengyel hatóságok egyes közelmúltbeli gyújtogatásokat vagy gyújtogatási kísérleteket Oroszország által támogatott ügynökökhöz kapcsoltak.
Kijev új légvédelmi rendszert kap Olaszországtól
Olaszország új légvédelmi rendszer szállítására készül Ukrajnába – közölték kedden Kijevben.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke kedden a Telegramon azt közölte, hogy
Antonio Tajani olasz külügyminiszter megerősítette, országa egy második SAMP/T légvédelmi rendszerrel fogja ellátni Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának legalább hét további modern légvédelmi rendszerre van szüksége, köztük kettőre az északkeleti Harkiv megye védelmére, ahol május 10-én orosz támadás indult. Az államfő főleg amerikai Patriot légvédelmi rendszereket kért nyugati partnereitől.
Az ukrán hatóságok közlése szerint
keddre virradóra nyolc ember sebesült meg orosz támadásokban Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5499-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4809-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
- Kijev találkozót tervez Zelenszkij és Trump között
