2024.08.15. 06:12
Gázai minisztérium: meghaladta a 40 ezret a háborúban elhunyt palesztinok száma
Az izraeli–palesztin háború 314. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinok hagyják el otthonaikat a Gázai övezet déli részén levő Hán-Júniszban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
Josep Borrell: az EU kiáll a jeruzsálemi szent helyek status quo-ja mellett
A jeruzsálemi szent helyek status quo-ja melletti kiállását hangsúlyozta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön, és felszólította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, vessen véget a területen kialakult feszültségnek.
Borrell az X-en közzétett üzenetében tudatta, hogy Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszterrel folytatott egyeztetésén biztosította a diplomatát arról, hogy az EU tartja magát a jeruzsálemi szent helyekkel kapcsolatos status quo-hoz, amely magában foglalja Jordánia vallási felügyeletét a Templomhegyen lévő, a muszlimok egyik legszentebb imahelyeként szolgáló al-Aksza mecset fölött.
A főképviselő emellett élesen elítélte „a provokációt, a gyűlöletbeszédet és néhány izraeli miniszter háborús bűncselekményekre történő buzdítását”.
Hozzátette, hogy Szafadival megvitatták továbbá a gázai harcoknak véget vető tűzszünettel kapcsolatos lehetőségeket, illetve a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedését is.
Szembemenve a Jordániával kötött megállapodással mintegy 1500 zsidó imádkozott kedden a Templomhegyen Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter jelenlétében. A megállapodás szerint a területen csak muszlimok imádkozhatnak.
A Jeruzsálem 1967-ben Jordániától elfoglalt óvárosában található hegyen állt a Biblia szerint Salamon Temploma, amelyet az Újbabiloni Birodalom pusztított el, majd ott építették fel a Második Templomot, amelyet a Római Birodalom rombolt le i. sz. 70-ben, ami a zsidóság szétszóratásának kezdetét jelentette. A Templomhegyen ma álló komplexum Mekka és Medina után a muzulmánok harmadik legszentebb helye, melynek ellenőrzése fölött kitört konfliktus már számos alkalommal véres összecsapásokhoz vezetett.
A Fehér Ház képviselője ígéretesnek nevezte a dohai tűzszüneti egyeztetés első napját
Ígéretes kezdetnek nevezte az Izrael és a palesztin fegyveresek közötti gázai tűzszünet megteremtését célzó, Dohában zajló tárgyalásokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön.
John Kirby egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy
a csütörtökön kezdett, közvetítők útján zajló egyeztetés kezdetén sikerült közelíteni az álláspontokat, és a tárgyalás pénteken folytatódik, hogy a tűzszünet részleteit kidolgozzák.
A Fehér Ház illetékese beszámolt arról, hogy a helyszínen van Robert Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is, aki részt vesz a tárgyalásokban.
Elmondta, hogy
Izrael és a palesztin Hamász képviselői a tűzszüneti terv általános kereteit már elfogadták, és most a végrehajtás egyes részleteiről zajlik az alkufolyamat, aminek része – a megfogalmazása szerint – bizonyos „erőfitogtatás is”.
A tárgyalások lebonyolításáról John Kirby elmondta, hogy a Hamász tárgyalói közvetlenül nem ülnek ott az asztalnál, hanem az alkupontokat Katar és Egyiptom képviselői tárják a Hamász vezetőiből álló, szintén Dohában tartózkodó palesztin delegáció tagjai elé, akik ezt tovább közvetítik Jahja esz-Szinvár, a Hamász új politikai vezetője felé.
Fotó: Mohammed Zaatari / Forrás: MTI/AP
A Hamász korábbi politikai vezetője, Iszmáil Haníje július 31-én Teheránban, feltehetően izraeli rakétatámadásban vesztette életét. Helyére lépett az a Szinvár, akit a 2023. október 7-i, Izrael elleni rajtaütés értelmi szerzőjének tartanak.
A Fehér Ház sajtóbeszélgetésén a nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadó kifejtette, hogy amerikai meglátás szerint Izrael ugyan nem semmisítette meg a Hamász katonai képességeit, de a gázai hadművelet katonai célját jórészt elérte, mert meggyengült a palesztin fegyveres szervezet, amelyre az izraeli hadsereg óriási nyomást helyezett. Az illetékes ugyanakkor hozzátette, hogy a Hamásznak változatlanul vannak fegyver- és lőszerraktárai, rendelkezésére állnak földalatti alagutak is, valamint a Hamász működése mögötti ideológia – Izrael létezéshez való jogának tagadása – szintén megmaradt.
Irán szándékait illetően a nemzetbiztonsági illetékes elmondta, változatlan a várakozás, hogy Izrael ellen megtorló támadást intéznek, ugyanakkor kifejtette, hogy az amerikai meglátás szerint az Irán által támogatott libanoni Hezbollah, valamint a jemeni húszik is tűzszünetet akarnak a Gázai övezetben.
Gázai minisztérium: meghaladta a 40 ezret a háborúban elhunyt palesztinok száma
Már több mint 40 ezer palesztin halálos áldozata van a Gázai övezetben a Hamász terrorszervezet ellen indított izraeli háborúnak – közölte csütörtökön a Gázai övezet egészségügyi minisztériuma.
A minisztérium elhunytakról kiadott legfrissebb, részletes jelentése szerint 40 005 ember vesztette életét a tavaly októberben indított háború kezdete óta. Egészségügyi tisztviselők és a polgári védelem munkatársai azonban a valódi áldozatok számát több ezerrel magasabbra teszik, mivel a harcokban lerombolt épületek alól még sok holttestet nem sikerült kiemelni.
Fotó: Abdel Karim Hana / Forrás: MTI/AP
Az izraeli támadásokban 92 401 ember sebesült meg, és a Gázai övezetben élő mintegy 2,3 milliós lakosság csaknem 85 százalékának kellett elmenekülnie a harcok elől otthonából – fűzte hozzá a minisztérium a közleményben.
A konfliktus 2023. október 7-ét követően robbant ki, mikor a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael déli részére betörve 1200 embert ölt meg, és mintegy 250 túszt hurcolt Gázába.
Izrael állítása szerint 111 ember még fogva tartanak, közülük 39 ember azonban már valószínűleg meghalt. A foglyok között 15 nő és két öt évnél fiatalabb gyermek is van.
Iszlamisták likvidálásáról számolt be az izraeli hadsereg
Az izraeli katonaság dróntámadással megölt két palesztin fegyverest Ciszjordánia északi részén, a Nábluszban fekvő Balata menekülttáborban, és több mint húsz iszlamista fegyveressel végeztek a Gázai övezetben - jelentették palesztin források és az izraeli hadsereg (IDF) szóvivői.
Az IDF tájékoztatása szerint
Nábluszban palesztin fegyveresek az izraeli katonákat lőtték, és robbanóanyagokkal dobálták őket, amire az IDF válaszolt.
Emellett az IDF szóvivője szerint drónnal lecsaptak két olyan palesztin terroristára is, akik a Nábluszban lévő izraeli erőket veszélyeztette.
A Gázai övezetben az IDF erői mintegy húsz iszlamista fegyverest öltek meg Rafahban, és leromboltak egy épületet, mely alatt egy alagút lejáratát rejtették el
– jelentette a szóvivő.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Egy másik támadásban az Iszlám Dzsihád egyik harcosával végeztek, aki rakétákat indított a katonák és az övezet melletti települések ellen.
A légierő csapásai az utóbbi napon a Hamász terrorszervezet több mint harminc építményét semmisítették meg, aláaknázott épületeket, földalatti infrastruktúrát és fegyverraktárakat is.
Csütörtök reggel ismét működésbe lépett a légvédelmi riasztás Izrael északi részén, ahol a katonai szóvivők szerint mintegy öt, Libanonból érkező rakétát azonosítottak. Néhányat elfogtak közülük, a többi pedig lakatlan területen csapódott be.
Dél-libanoni források izraeli tüzérségi támadásról adtak hírt a dél-libanoni, a földközi-tenger partján fekvő Nakura városánál.
Lemondott a Columbia Egyetem elnöke, a palesztinpárti tüntetések kezelése miatt
Lemondott posztjáról Nemat "Minouche" Shafik, a Columbia Egyetem elnöke, aki számos kritikát kapott azért, ahogy kampuszán a palesztinpárti demonstrációkat kezelték a gázai háború kitörése után.
Shafik az egyetem közösségének írott levelében kiemelte, hogy
miközben egyéves elnöksége alatt számos fontos területen értek el előrelépést, az elmúlt év jelentős terhet rótt a családjára és a közösség más tagjaira is. Hozzáfűzte, döntését azt követően hozta meg, hogy nyáron átgondolta a helyzetet.
Fotó: Drew Angerer / Forrás: AFP
Mivel lemondása azonnal hatályba lépett, átmenetileg az egyetem Irving Orvosi Központját vezető Katrina Armstrong veszi át a helyét.
Tavasszal az egyetemen palesztinpárti tüntetések zajlottak, a demonstrálók egy rövid időre az egyetem egy épületét is elfoglalták és megrongálták.
Shafik számos bírálatot kapott azért, mert túlságosan szabadjára engedte a tiltakozásokat, és nem lépett fel elég erélyesen a kampuszon az antiszemitizmus ellen. A palesztinpártiak viszont azért ítélték el, mert végül rendőri segédlettel törte le a tiltakozásokat, és számos tüntetőt vettek őrizetbe.
A tiltakozóhullám a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni 2023 októberi gyilkos támadását követő gázai háború kitörése után söpört végig az amerikai egyetemeken.
Korábban a Harvard és a Pennsylvania Egyetem elnöke is lemondott a kampuszaikon zajlott palesztinpárti tüntetések miatt összehívott 2023 decemberi kongresszusi meghallgatásuk után.
Ciprus segít a libanoni és izraeli evakuálásban
Constantinos Kombos külügyminiszter elmondása szerint lezárultak a külföldiek Libanonból és Izraelből történő kimenekítésére szóló előkészületek, valamint azt is felfedte, hogy Ciprus nagyszámú embert – más uniós országok állampolgárait és harmadik országbelieket egyaránt – tudna befogadni, feltéve, hogy azok időben továbbutaznak hazájukba, írta a DPA International, számol be a Magyar Nemzet.
Ciprus az Európai Uniónak a Közel-Kelethez legközelebb eső tagállama, Libanonból Ciprusra repülővel körülbelül 35 perc alatt lehet eljutni. A földközi-tengeri sziget kikötővárosában, Lárnakában már felállítottak ágyakat az iskolákban, valamint előkészítették a higiéniai létesítményeket.
A szigetország hatvanezer ember átmeneti befogadására képes.
Az Izrael és a Hamász közötti gázai háború kezdete óta már többször hoztak embereket biztonságban ezeken a tengeri útvonalakon keresztül.
Ám nem mindenki örül Ciprus intézkedéseinek. Ersin Tatar, a sziget törökök által ellenőrzött északi részének vezetője bírálta a görög igazgatású déli kormány terveit. Tatar „felelőtlennek” nevezte az evakuáltaknak nyújtott segítség felajánlását, és azt állította, hogy Ciprus a közel-keleti csoportok megtorlásának célpontjává válhat a segítségnyújtás miatt. Továbbá Izraelt megvádolta, hogy népirtást kísérel meg végrehajtani a gázai palesztinok ellen, és azt állította, hogy Nikosz Hrisztodulisz ciprusi elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborús érdekeit segíti.
Constantinos Kombos alaptalannak minősítette a vádakat, és kijelentette, hogy az előkészületek humanitárius segítségnyújtásra irányultak.
Az Egyesült Államok határozottan elítélte az ENSZ emberi jogi kirendeltsége elleni húszi támadást
Az Egyesült Államok határozottan elítélte szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosának jemeni irodája ellen intézett támadást a húszik lázadók részéről.
A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a húszi fegyveresek akciója, a Szanaában működő kirendeltség átvétele a nemzetközi normák megsértése, és beleillik a csoport által elkövetett erőszakos cselekedetek sorába, amelyek része olyan személyzet és diplomaták elfogása, akik a jemeni emberek segítésén dolgoznak.
Az ENSZ képviselet elleni fellépés tovább akadályozza a humanitárius szállítmányok eljuttatását a jemeniekhez – olvasható a közleményben, ami megállapítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az ENSZ védnöksége alatt kitárgyalt jemeni békemegállapodást, valamint a világszervezet emberi jogi kirendeltsége, és segélyszervezetek munkáját.
Ez történt szerdán:
