A szikra megvolt

Erdei Zsolt vezényelt: bal, jobb, bal! A ringet körbevevő gyereksereg pedig – szinte teljesen – úgy végezte a gyakorlatot, ahogy azt a korábbi profi ökölvívó-világbajnok megmutatta. Némi képzavarral élve „Madár” szinte szárnyalt a szorítóban. Látszott, élvezi a helyzetet, a berögzött mozdulatok maguktól jöttek, a fogadó felet jelentő fiatalság pedig vevő volt a mozgásra. A rendhagyó testnevelésóra a legelőkelőbb színvonalon jegyzett honi utánpótlás-bokszversenyt volt hivatott beharangozni, és semmi kétség afelől, hogy a 69. Bornemissza Gergely junior és ifjúsági viadal kellő reklámot kapott.

A sportolói múltat öt éve maga mögött hagyott Erdei a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnökeként nem az íróasztal mögül papolt, hanem „lement” arra a szintre, ahonnan vár valamit, mi több, valakiket. Ez a lépés azonban önmagában még kevés, mert a félnehézsúly hajdani legjobbja azt is világosan látja, hogy az idő sokkal gyorsabban szalad annál, hogy a nem is oly régi dicsőségek megmaradjanak a mai kor (fiatal)emberének emlékezetében. Így aztán, amikor a sportvezető a példaképek fontosságát hangsúlyozta, nem önmagára gondolt, hanem az egri sportág-népszerűsítőn vele együtt kötelek közé lépett Jóni Mátéra utalt.

A K1-világbajnok az Exatlon Hungary egyik sztárjaként a fiatalság körében ma már sokkal jobban futó név, mint Madár. A tizenévesek sorban álltak, hogy Jónival szelfizhessenek, miközben Erdei mellé odalépett egy idősebb úr. Az autogramkérő nem rejtette véka alá, hogy nála Madár még Kokónál (értsd: Kovács István) is nagyobb alakja a honi bokszéletnek. Lehet, hogy a röpke párbeszédben Papp László is szóba került, miként az is lehet, hogy az igazi közegében oldottan és felszabadultan viselkedő elnök „csak” azt ismételte, ami a sportág sajátosságából ered, vagyis, hogy nekik

a szegényebb rétegek, a nehéz sorsú gyerekek megmozgatása szerepel a zászlajukon.

Egyébként meg: köszöni az elismerést.

A köríves rúgás Jóninak jutott kiváltságként a ringben, azt viszont nehéz megjósolni, hogy több száz megszólított gyerek közül ki marad meg a kesztyűk világában. Mert lehet bármilyen jó hangulatú egy toborzó, a lényeget azt jelentené, hogy gyarapodjon az ökölvívók tábora. Az ajándék póló, a sapka, a versenyre szóló belépő vagy az edzőtermi bérlet szinte elengedhetetlen eszköze a kedvcsinálónak. A szikrát Erdei és Jóni megadta. A tüzet fenntartani sokkal nehezebb. Oda már türelem, alázat és fegyelem kell.