Tétényi Éva és a siófoki kérdés: a polgármestert el lehet lehetetleníteni

Egy, a közigazgatásban jártas somogyi szakember is amondó: nem sokat változott a helyzet e tekintetben 1990 óta, amikor még a képviselő-testület választott polgármestert a tagjai közül.
     
Erős vétójogot szavazott meg a parlamentben a kormánypárti többség Tarlós István budapesti főpolgármesternek. E szerint egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak az ő javaslatára dönthet a közgyűlés. Ez azonban csak a főpolgármesternek jár. – A polgármestereknek eléggé szűkösek a lehetőségeik, a „vidéki vétójog” csupán arra terjed ki, hogy amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást – idézi a jogszabályt egy, a közigazgatásban az elmúlt évtizedekben sokat tapasztalt somogyi szakember. – Három napon belül élhet ezzel a jogával a településvezető, és egy ügyben csak egyszer.

Siófokon 1994 óta először változott a felállás: a fideszes többség mellé független polgármestert választottak a város szavazói. Nyomban el is kezdte a többség visszavenni azokat a jogokat, amiket korábban a testület a településvezetőre testált. Szerződéskötés és megszüntetés, változtatások a hivatali személyi állományban – sok más mellett a jövőben szándékaik szerint ez csak testületi döntéssel történhet. Merthogy „a képviselő-testületnek van polgármestere és nem fordítva”.



– Önálló döntésekre a polgármester csak a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján jogosult, magyarán, amennyit az, vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy amennyit a képviselő-testület megenged neki e téren – magyarázza az általunk megkérdezett közigazgatási szakember. – Vita legfeljebb csak azon lehet: év közben, folyamatban lévő ügyben megváltoztathatja-e a testület a korábbi döntését. Intézményvezetők felett az alapvető munkáltatói jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi) is a testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat (fizetésemelés, szabadság, továbbképzés) a polgármester. A köztisztviselők felettese a jegyző, azé pedig a polgármester. A korábbi önkormányzati törvényhez képest keveset bővültek tehát a polgármesteri jogkörök. Átruházott hatáskörben egészen szélesek is lehetnek a jogosítványai – feltéve, ha a testület így dönt.

Kisebbségben a polgármester – ismerős szituáció volt ez nemcsak Esztergomban, hanem jóval kisebb léptékben például Balatonszemesen, vagy Ádándon is az elmúlt négy évben. E két somogyi község közös jellemzője volt, hogy több vizsgálat is indult a polgármesterrel szemben, Ádándon bírósági per is, a különbség: Szemesen újraválasztották október 12-én a településvezetőt, Ádándon nem. Balatonlellén Kenéz István vívta harcát kisebbségben, az új ciklusban azonban fordul a kocka és meg is jegyezte a városvezető: reméli, a város épülésére fordíthatják az elmúlt négy évben a vitákra elfecsérelt időt. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós esetében fordított előjelű a változás: eddig az „övéi” voltak többségben, október óta nem. A legideálisabb a fonyódi Hidvégi József helyzete volt, neki szintén fideszesként csak pártbéli képviselői voltak, de a legutóbbi szavazáson a fonyódi választók többszínűbbé tették a testületet. 

  
„A választópolgári akarat semmibevétele”

– Ott, ahol a kormánypártnak van polgármestere, annak testülete is van, de ahol nem kormánypárti a polgármester, ott a testületnek van egy polgármestere, akit többségből megpróbálnak kordában tartani – felelte Tétényi Éva arra a kérdésünkre, hogy szerinte a képviselő-testületnek van polgármestere, vagy fordítva. Az esztergomi expolgármester független településvezetőként ezt megtapasztalhatta az elmúlt négy évben. Tétényi úgy véli: ha a képviselő-testület „uralkodik”, az a választópolgári akarat és az önkormányzatiság semmibevétele, hiszen így a nép hiába szavazott a változásra.
– A változtatás éppen azt szolgálná, hogy a lakosok érdekeit képviselő képviselők és a polgárok által közvetlenül választott vezető, a polgármester, a hivatal jegyzőjével, mint a törvényesség őrével együtt, egymást kiegyensúlyozva, ellenőrizve végezzék a munkájukat – így Tétényi Éva. – A törvényalkotó feltételezte, hogy a nép által választott vezető szava, irányítása a képviselők számára nyilvánvaló, hiszen a népképviselet így érvényesülhet egy demokratikus jogállamban.

Azt a korábbi esztergomi polgármester sem látja másként: dönthet úgy a többség, hogy semmilyen jogot nem hagy a polgármesternél, minden a testületé, a bizottságoké. – Esztergomban például a közterület-használati engedélyeket, a tulajdonosi hozzájárulásokat, a behajtási engedélyeket is a testület és az illetékes bizottság adta meg, a polgármester csak aláírta. A megoldás az egyeztetés lenne – ha hajlandó rá a másik fél.

A főpolgármesteri vétójoggal kapcsolatban Tétényi azt mondta lapunknak: – A polgármesterek lobbizzanak azért, hogy ez őket is megillesse, az azonos jogok jegyében. Jól működő, alulról építkező demokráciára lenne szükség, sok független, a saját lakóhelyéért tenni akaró képviselővel, önálló döntési kompetenciával, gazdasággal rendelkező önkormányzatokkal.

A néptől, a népért - a szerző kommentárja

A törvényalkotó is, a szavazó is együttműködésre „ítéli” a feleket az esetben, ha „véletlenül” nem ugyanolyan színezetű a polgármester és a testületi többség. Orbán Viktor fordította le nemrég, hogy mi a demokrácia lényege: a néptől, a nép által, a népért. Vagyis a nép azt üzeni a voksaival ilyenkor: így kell együttműködnötök. Ha ezt megérti mindkét fél, akkor valósul meg az, hogy a „népért”. Máskülönben aligha.