Itt kínálják a nagy márkák, a luxuscikkek olcsó hamisítványait

Kimagasló nézettségre tettek szert a TikTokon azok a videók, amelyek bemutatják, hogy milyen weboldalakon lehet valódinak tűnő hamisítványokat szerezni, vagy éppen házilag elkészíteni. A felhasználók

Gucci vagy Lululemon holmikat akarnak, de nem feltétlenül szeretnének fizetni érte.

Nemrég egy Holly Yazdi nevű ifjú videót tett közzé a TikTokon arról, hogyan lehet megvásárolni a Cartier 1650 dolláros, sárgaarany színű, „Szerelmes gyűrűjét” az Amazonon 20 dollárnál is kevesebbért: több mint 230 000 kedveléssel ez lett a legnépszerűbb hozzászólása.

Yazdi, a 18 éves középiskolás egymilliós nézettséget szerzett. Más videói is nagyon mennek: például a nagy márkák másolatait előszeretettel árusító DH Gate-en árusított Gucci csizmák (89 dollár a hamisított; 1190 az igazi).

– Jó ízlésem és üres pénztárcám van. Posztoltam ezeket a videókat, s rájöttem, hogy sokan így vannak vele – írta a CNBC-nek e-mailen.

„Műfaj” lett belőle

A TikTok egyik legkedveltebb műfaja lett a hamisítványok fellelése olyan weboldalakon, mint a DHGate, az AliExpress vagy az Amazon. Azt keresik a tinik, ami a Chanel, Gucci, Lululemon, Louis Vuitton, Cartier, vagy más drága tervezők munkáit másolja.

Más videók pedig bemutatják, hogy a TikTok felhasználók hogyan készítsenek maguknak drága holmit, miként kell, mondjuk Chanel logókat festeni vagy vasalni, hogy valódinak látszanak.

Olyan spórolás, mint a többi?

A márkáknak el kell dönteniük, hogy ösztönzik-e rajongóik kreativitását, vagy hervasztóan negatívan lépnek fel, s adminisztratív eszközökkel harcolnak a jelenség ellen.

Jason Dorsey szakértő szerint a TikTok közönségének meghatározó részét alkotó Z generáció a nagy recesszió idején nőtt fel, látta szüleinek küszködését az anyagi javaik megtartásáért és ez az élmény úgymond takarékosabb életszemléletre nevelte őket.

De a közösségi oldalak csábító marketingjének bűvöletében mégis követni akarják a divatot, s inkább olcsón akarnak sok ruhát vásárolni.

A csináld magad is üzlet lehet

Példaként említik Samantha Pama-t. A 19 éves kaliforniai lány @samanthapama néven posztolt, az alábbi szöveggel:

„Saját Brandy Melville topokat készítek, mert túl molett vagyok ahhoz, hogy megvehessem azokat a boltból.”

Videóját közel kilencvenezren nézték meg a héten a TikTokon: @samanthapama elmagyarázza hol vegyenek olcsó fiú pólót, hímzést s vasalják fel a ruhára.

Max Reiter, 26 éves berlini divatmenedzsment hallgató, aki @maxplore néven működik a TikTokon és az Instagramon, a terveiben bemutatja, hogy Balenciaga kapucnis pulóvert hogyan állít elő – ezzel 2,7 millió lájkot kapott. Közzéteszi azt is, hogy miként vasal Lacoste logókat a zoknikra.

Azt mondja, érthető a barkácsolás népszerűsége, mert a TikTok fiatalabb közönségének valószínűleg nem lesz pénze 300 dolláros pólóra.

Persze ez az egész nem legális

Susan Scafidi, a Fordham Egyetem professzora, a Fashion Law Institut (Divatjogi Intézet) alapítója azt mondta, hogy minden újdonsült online platform új hullámot hoz a hamisított termékek reklámozásában. Csak a kifejezés változik, lehet az „fake”, „knockoffs”, „repps” vagy „replicas”, vagy mint most a TikTok fogalmaz, „dupes”.

Nem tudni, mi a TikTok tulajdonosának hivatalos irányelve az ilyen posztokról. A társaság ugyan tisztázta hirdetési politikáját (nem engedélyezik az olyan termékek vagy szolgáltatások reklámozását, amelyek sértik a „szerzői jogokat, védjegyeket, adatvédelmet, nyilvánosságot vagy egyéb személyes vagy tulajdonosi jogokat”), de a nem reklám célú, felhasználói közlésekről nem mondanak semmit sem.

Scafidi szerint a TikTok felelőssé tehető azért, ha sok felhasználó más felhasználókat biztat hamisított áruk értékesítésére, sőt, ha a felhasználók kapcsolatban állnak a hamisított termékek eladóival, akkor ők is vétkesek. Még akkor is azok, ha nincsenek kapcsolatban az eladóval, mivel „saját személyes márkájukat építik fel a hamisítás népszerűsítésével, s így közvetett módon hasznot húznak belőle”.

Mit tehetnek a nagy gyártók?

Természetesen a márkák nehezen indítanak pert több tízezer vagy százezer felhasználó ellen. Perelhetnének a rend kedvéért egy-két tiktokolót, hogy ezzel elriasszák a többit, de az meg ellenségessé hangolná velük szemben a rajongókat.

Joe Cardador, a Barkley ügyvédi iroda vezetője szerint hatékonyabb lenne, amivel néhány cég már próbálkozik: saját gyártásban vagy partneri viszonyban olcsóbb, elérhető alternatívát kínálni a fiatal vevőknek.

Sarah Rabia a TBWA ügynökségtől arra figyelmeztet, hogy a vállalatok bölcsen teszik, ha emlékeznek arra, az ő saját ötleteik sem valamilyen vákumban keletkeztek, hanem gyakran „merítenek” és profitálnak mások gondolataiból. Rabia szerint a Z generáció úgy gondolja, hogy ezeknek a tárgyaknak is hozzáférhetőknek kell lenniük, és „ha a márka nem teszi elérhetővé, akkor is azok lesznek”.

Borítóképünk illusztráció