Már leszálláshoz készül a Marson a kínai marsjáró

Szakmai híroldalakról indult, közösségi oldalakon, Twitteren is terjedt a hír, hogy a Mars körüli pályán keringő szondáról leválik és ma landol a marsjáró a vörös bolygón. A kínai nemzeti űrhivatal közleménye szerint azonban a rover Marsra szállása valamikor május 15. és 19. között várható.

Az űrhivatal által megadott időkeretben a Tienven-1 (Kérdések a mennynek) nevű szondáról leválik, majd

ejtőernyők segítségével a bolygó felszínére ereszkedik egy leszállóegység, fedélzetén a Csu-zsung nevű marsjáróval, amely három hónapon át fog vizsgálódni.

Az expedíció első része sikeresen lezárult, amikor a Tienven-1 február 10-én, hét hónapig tartó, 55 millió kilométeres út megtétele után állt Mars körüli pályára, majd két napra rá videófelvételeket küldött a bolygóról.

Innét fog leszállni a mintegy 240 kilogrammos, a mitológiai tűzistenről elnevezett Csu-zsung robotjármű az Utopia Planitia nevezetű síkságon.

Vezérlése a Földről zajlik majd – ahogy már az amerikai Marsra szálláskor megtapasztalhattuk – húsz perces késéssel a China Aerospace Science és Technology Corporation (CASC) földi irányítóközpontjához képest.

A leszállás várhatóan körülbelül kilenc percet vesz igénybe, melynek során a jármű sebessége 4,9 kilométer per másodpercről majdnem nullára csökken.

A Csu-zsung majd a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.

Az Utopia Planitia egy hatalmas síkság a Mars, valamint a Naprendszer legnagyobb becsapódási medencéjeként (krátereként) ismert Utopián belül, amely átmérőjét 3,3 ezer kilométerre becsülik. A területen sziklák türemkednek ki, miután a marsi szél jórészt kifújta onnan a talajt.

A NASA öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.

Kína az elmúlt években többmilliárd dolláros összeget fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Borítóképünk illusztráció