Gyermekgyilkosság Zákányban: mielőtt megölte, joga volt látni az apának a kisfiát

Boda Róbert kaposvári ügyvéd megkeresésünkre elmondta, bírósági vagy gyámhatósági döntés nélkül az apának pont annyi joga van a gyermekhez, mint az anyának. Bizonyos esetekben azonban megtagadhatta volna a láthatást az édesanya. Brutális módszerrel, egy disznóölő taglópisztollyal ölte meg két éves kisfiát a zákányi N. Tibor egy hónappal ezelőtt. Az apa a gyermekgyilkosság után betakarta a gyermek holttestét, átvitte magához a másik fiát és minta semmi sem történt volna, elfogyasztottak egy pizzát az élettelen gyermek holtteste mellett. A két éves kisfiú, Kristóf Csurgón élt az édesanyjával. A tragédia idején éppen láthatáson volt az apjánál. A szülők felügyeletei joga közös volt, bár erről akkor még nem volt papírja sem az anyának, sem az apának. 

– Jogi értelemben sajnos nem volt mit tenni az édesanyának, a gyermeket oda kellett adni az apának, ha látni akarta – emelte ki Boda Róbert.  – Mindaddig, amíg nincsen a felek között sem írásbeli megállapodás, sem gyámhatósági vagy bírósági döntés, addig az apának pont annyi joga van a gyermekhez, mint az anyának, függetlenül attól, hogy nem élnek egy háztartásban. Ha külön költöznek, akkor csak annyit szabályoz a törvény, hogy az apának tartásdíjat kell fizetnie, de nem jelenti azt, hogy a kapcsolattartás bármilyen formában ne illetné meg őt. Ebben az esetben úgymond nem hibázott az anya, mert nem volt hatósági dokumentum, de ha lett is volna, akkor sem valószínű, hogy bármi gyanú ok felmerült és problémát okozott volna a láthatásban, hiszen a férfi a nagyobb gyermekével is tartotta a kapcsolatot. Kizártnak tartom, hogy akár a gyámhatóság, vagy a bíróság ne biztosította volna a kapcsolattartást az édesapa részére – mondta a kaposvári ügyvéd.

Boda Róbert arról is beszélt, ha N. Tibor a kapcsolattartáskor feldúlt, vagy ittas állapotban érkezett volna, akkor az édesanya megtehette volna azt, hogy ott és akkor nem adja oda a két éves gyermeket az apának. – Ha bármi olyan körülmény felmerül, amire a szülő azt mondja, a gyermekemet nem kívánom a másik gondjára bízni, mert nem garantálja a biztonságát, akkor nem köteles odaadni láthatásra. Viszont, ha az apa mondjuk másnap megjelenik kijózanodva, normális állapotban, akkor megint csak nem tagadhatta volna meg, hogy elvigye a gyermeket – hangsúlyozta Boda Róbert.

N. Tibor a legsúlyosabb büntetésre számíthat a gyermekgyilkosságért

Az apát orvos-, pszichológus szakértő is megvizsgálja majd, hogy kiderüljön milyen lelkiállapotban lehetett, illetve van-e valami olyan indok, ami miatt a belátási képessége csökkent volna. Boda Róbert szerint, ha nem állapítanak meg semmit a szakértők, akkor egy többszörösen (fiatalkorú sérelmére, különös kegyetlenséggel, előre eltervelten elkövetett) minősülő emberölés lesz a vád. – Valahol a legsúlyosabb szankció környékén büntethetik az apát, ha csak nincsen valami orvosi ok, ami csökkenti vagy kizárja az ő büntethetőségét – mondta a kaposvári ügyvéd. – A körülményekből, amennyire tudom, az elkövetést követő magatartásából ítélve azért olyan teljes elborulás nem lehetett az apánál. Nem gondolnám, hogy ő ne lenne teljesen büntethető. Úgy gondolom, tényleges életfogytiglanra ítélik majd – emelte ki Boda Róbert. A kaposvári ügyvéd hozzátette, amilyen szörnyű, nem olyan bonyolult a zákányi emberölési történet, ezért úgy véli, egy évnél tovább nem húzódik el, és jövő ilyenkorra legalább elsőfokú ítélet születik az ügyben.