Újabb bizonyítékot találtak a selyemút előtti transzeurázsiai kereskedelemre

Nagyjából 5200 éves közönséges búza és kétsoros árpa szemeket találtak a kutatók a közép-ázsiai Altaj röghegységnél, a búzatermesztés keleti irányú terjedésének eddigi legkorábbi bizonyítékát azonosítva.

A Kínai Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó paleontológiai és paleoantropológiai intézetének, a németországi Max Planck Intézet Humántörténeti részlegének és a Hszincsiangi Kulturális Örökségi és Régészeti Intézet munkatársainak tanulmánya szerint az emberek az eddig véltnél már nagyjából ezer évvel korábban megkezdték ezeknek a gabonaféléknek az Eurázsián belüli szállítását.

Az olyan gabonafélék, mint a közönséges búza és a kétsoros árpa a délnyugat-ázsiai termékeny félhold, míg a köles a mai Észak-Kína területéről származik. Ezek a gabonafélék szétterjedtek az ókori világban és a növényváltásos termesztésre épülő komplex mezőgazdasági rendszerek részeivé váltak.

Adatok hiányában azonban korábban nem volt egyértelmű, hogy a folyamat mikor és hogyan ment végbe.

Hajdanán három fő szárazföldi útvonal volt Eurázsiában: a dél-himalájai, a közép-ázsiai oázis a kínai Hszincsiang tartománybeli Tarim-medencéig, valamint az észak-ázsiai sztyeppék.

Az új tanulmány szerint nagyjából 5500 évvel ezelőtt a korai földművelést folytató nyugat-ázsiai és iráni populációk szétterjedésével a közönséges búza és a kétsoros árpa eljutott a közép-ázsiai Tien-san röghegység nyugati lábához, és nagyjából 5200 évvel ezelőtt a közép-ázsiai korai földművelő és állattartó populációik révén jelenhettek meg a termékeny gazdaságok még északabbra, az Altaj röghegységnél.

Később az altaji földművelő-állattenyésztő közösségek vihették el a búzát és az árpát a Hohszi-folyosóhoz, ahonnan ezek a gabonafélék végül szétterjedtek az északnyugat-kínai Csinghaj-tibeti-fennsíkon, valamint a Sárga-folyó gyűjtőmedencéjének egy részében.

A Nature Plants című folyóirat internetes oldalán publikált tanulmányból az is kiderült, hogy a sztyeppéken átvezető út volt a legfőbb korai kereskedelmi útvonal a selyemút Han-dinasztia (i.e. 202-i.sz. 220) idején való megnyílása előtt.

A Max Planck Intézet munkatársa, Robert Spengler szerint a selyemút előtti kereskedelmi útvonalak fontos szerepet játszottak a kulturális fejlődés alakításában szerte Európában és Ázsiában, továbbá elősegítették a különböző technológiák, mint például a lótenyésztés és a fémolvasztás elterjedését Kelet-Ázsiában.

Borítókép: illusztráció / kirgiz nomád házaspár jurtájában. / Shutterstock