2020.05.26. 11:30
Elhíztak, ezért fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat
Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak – a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.
Mongolia, Hustai National Park, Przewalski's horse or Mongolian wild horse or Dzungarian horse ( Equus przewalskii or Equus ferus przewalskii), reintroduced from 1993 into Khustain Nuruu National Park
Forrás: Hemis/AFP
Fotó: Cordier Sylvain
A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él -, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban.
A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból.
A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is.
A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, ezenkívül a fertőzések és az élősködők is jó táptalajra tettek szert
- mutatott rá Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.
A szakemberek ezért edzeni kezdték az ott nevelt lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez.
Ma szerint
a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a „fogyókúrás tréningen”:
a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés. A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána.
„Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba” – magyarázta Ma.
A vadlófaj nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.
