Kifáradt az izlandi Fagradalsfjall vulkán

Az első láva március 19-én kezdett feltörni a mélyből a Reykjavíktól 30 kilométerre délnyugatra fekvő Fagradalsfjall-hegyen a Reykjanes-félszigeten. Szeptember 18-án jelentették be vulkanológusok, hogy a Fagradalsfjall esetében az elmúlt 50 leghosszabb kitörését jegyezték fel a szigetországban. Attól a naptól kezdve azonban nem ont lávát magából.

A páratlan látvány folyamatosan vonzza a turistákat a térségbe, a megkeményedett fekete láva jelenleg mintegy öt négyzetkilométernyi területet borít be.

A vulkánkitörést megelőző négy hétben mintegy 40 ezer földrengés sújtotta a félszigetet. A vulkánkitörés nyomán keletkezett lávamező a Fagradalshraun nevet kapta, ami csodálatos lávavölgyet jelent.

„Lehetséges, hogy krátere eltömődött és elkezdett kihűlni, ily módon az új láva nem tud a felszínre kerülni. Gyakran így végződnek a kitörések”

– mondta Sara Barsotti, az izlandi meteorológiai intézet illetékese az AFP francia hírügynökségnek.

Az elmúlt két hónapban nem jegyeztek fel a szeizmográfok földrengéseket, amelyek jó előjelei egy vulkánkitörésnek. Bár lávakilövellést nem észleltek a szakemberek, a fő kráterből még mindig füstfelhő áramol ki.

„Ez a földalatti magma megmaradt hője és a megmaradt gáza”

– magyarázta Pall Einarsson geofizikus.

A vulkán mintegy 143 millió köbméter magmát hozott földfelszínre, amely több mint 1200 Celsius-fokos volt.

A térség azonban szeizmikusan aktív és a kutatók tovább figyelik a vulkánt.

A műholdas és GPS-adatok azt mutatják, hogy a Reykjanes-félsziget egy nagy térségében a talajszint a minap megemelkedett, ami a vulkán újraaktivizálódásának elméletét támasztja alá.

Borítókép: illusztráció