2022.02.06. 09:50
Sokat elárul a globális felmelegedésről a levegő páratartalma
Korábbi számítások szerint 1980 és 2019 között a világ 0,79 fokkal lett melegebb. A páratartalmat is figyelembe véve azonban 1,48 fokkal lett melegebb és párásabb a Föld.
Egy új tanulmányból kiderült, hogy globális felmelegedés hatásainak vizsgálatában nem csak a hőmérséklet, hanem a páratartalom megállapítása is fontos szerepet játszik. A kutatók szerint a hőmérséklet önmagában nem méri az éghajlatváltozás szélsőséges következményeit, és lebecsüli a trópusokon jelentkező hatásokat.
A levegő nedvességtartalma és a hőmérséklet együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer olyan súlyos, mint azt korábban kiszámították
– olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS hétfői számában megjelent tanulmányban, amiről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.
A szélsőséges időjárás, viharok, árvizek és esőzések ereje a levegőben lévő víz mennyiségével függ össze. Ezért az amerikai és kínai tudósokból álló csoport elemzéséhez az ekvivalens potenciális hőmérséklet, a theta-e mérőszámát használta, amely a légkör nedvességenergiáját tükrözi. A mértékegység fokokban van meghatározva, akárcsak a hőmérséklet
– mondta a tanulmány társszerzője, Veerabhadran Ramanathan, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézete és a Cornell Egyetem éghajlatkutatója.
A világ felmelegedésével a levegő több nedvességet tartalmaz, 7 százalékkal többet minden egyes fok után. Amikor ez a nedvesség lecsapódik, hőt vagy energiát szabadít fel, ezért van az, hogy amikor esik az eső, akkor most már zuhog
– magyarázta a tudós.
Hozzátette, hogy a vízgőz a légkörben egy erős hőcsapdagáz, amely fokozza az éghajlatváltozást.
Korábbi számítások szerint 1980 és 2019 között a világ 0,79 fokkal lett melegebb. A páratartalomból származó energiát is figyelembe véve azonban 1,48 fokkal lett melegebb és párásabb a Föld. A trópusokon ez a felmelegedés elérte a 4 fokot. Ha csak a hőmérséklet alapján ítéljük meg, akkor úgy tűnik, hogy a felmelegedés Észak-Amerikában, a középső szélességi körökön és különösen a sarkvidékeken a legjelentősebb, a trópusokon viszont kevésbé. Veerabhadran Ramanathan szerint azonban ez nem így van, mert a trópusok magas páratartalma fokozza a vihartevékenységet, a rendszeres viharoktól kezdve a trópusi ciklonokig és monszunokig.
Ez a légköri látens energianövekedés szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet, áradásokhoz, viharokhoz és aszályokhoz.
Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)
