A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta

Egyre inkább beépül az étrendbe világszerte

A sült, pürésített vagy a pörköltbe dobott „szerény" burgonya különleges helyet foglal el szívünkben és tányérjainkon, amelyet talán semmi más nem tudna betölteni. Úgy tűnik, hogy a kutatók is szerethetik ezt az ízletes gumót, ezért jelentős erőfeszítéseket tettek a genetikai titkainak megfejtésére. Ez a lenyűgöző munka lehetővé teszi, hogy a tudósok sokkal gyorsabban hozzanak létre az eddigieknél jobb burgonyafajtákat,

mint ahogy azt a hagyományos nemesítési módszerek lehetővé teszik. Ez viszont hatással lehet étkezéseink minőségére, az abból származó élvezetekre és a globális élelmezésbiztonságra.

A burgonya egyre inkább beépül az étrendbe világszerte, beleértve az ázsiai országokat, például Kínát, ahol a rizs a hagyományos alapélelmiszer– mutattak rá a kutatók tanulmányukban, amelyet a ZME Science online tudományos portál idéz. – Erre a tanulmányra építve most végre tudjuk hajtani az új burgonyafajták genom által támogatott nemesítését, amelyek termékenyebbek és ellenállóbbak lesznek a klímaváltozással szemben is; mindez óriási hatással lehet az elkövetkező évtizedekben az élelmezésbiztonság megteremtésére.

A Nature Genetics tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a burgonya nem sokat változott az elmúlt száz évben. A ma boltokban kapható fajták túlnyomó többsége ugyanaz, mint amit a múlt században és már korábban is ismert az emberiség. Noha ezek a hagyományos fajták nagyon népszerűek, a szakemberek szerint rávilágítanak arra, hogy hiányzik a burgonya sokfélesége, pedig azt világszerte termesztik, főzik és élvezik.

Így a tudósok úgy vélték, ésszerűnek tűnik, hogy az alapburgonyát kellene „javítani" annak érdekében, hogy ízletesebbé, ellenállóbbá vagy méretesebbé tegyék.

Sebezhetővé bizonyos betegségekkel és a változásokkal szemben

A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet csapata ezt reméli elérni a növény genomjának teljes szekvenálásával. A Korbinian Schneeberger genetikus által vezetett munka a burgonya genomjának első teljes összeállítását vállalta a történelem során, lehetővé téve a kutatók számára, hogy sokkal pontosabb rálátást kapjanak a növény genetikai bonyolultságára, és így sokkal pontosabban próbálják nemesíteni a burgonya új fajtáit. A fajtákon belüli alacsony genetikai diverzitás ebben az esetben azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között nehezebben fejlődik és sebezhetővé válik a betegségekkel szemben.

A burgonya kapcsán az 1840-es évek írországi éhínsége például jól bizonyítja, hogy a burgonyatermést képesek teljesen elpusztítani a kórokozók.

Ahogy arra a tanulmány rámutat, az 1950-es és 60-as évek „zöld forradalma" a növényfajták nagy diverzifikációját jelentette az olyan alapvető élelmiszerek esetében, mint a rizs vagy a búza, de nem a burgonya. A nagyobb hozamú vagy betegségekkel szemben ellenálóbb új fajták nemesítésére tett erőfeszítések nagyrészt sikertelenek maradtak; egészen eddig.

Az új kutatások szerint a burgonya minden kromoszómából két másolatot örököl, emiatt pedig a minden kromoszómából négy másolatot tartalmazó fajta egy „tetraploid", ami rendkívül nehézkessé és lassúvá teszi az új fajták létrehozását a kívánt tulajdonságkombinációkkal. A növény DNS-ének szekvenálása azonban megkönnyítette a csapat számára, hogy bevált genetikai módszereket alkalmazzanak a növény genomjának rekonstruálására.

Az eredmények hatékony, új eszközt adnak a tudósok és növénynemesítők kezébe, amelyek segítségével azonosíthatják a kívánatos génváltozatokat a burgonyában, és új, azokat tartalmazó fajtákat hozhatnak létre

Borítókép: illusztráció.