Akár szovjet űrállomást is rabolhattak volna az amerikaiak

Címkék#űrállomás #szovjetunió #űrrepülés

1985-re a Szaljut–7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T–13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól.

Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást – írja az Origo.

Mentőakció a fagyban

1985. június 8. Két kötött sapkás, vastag téli melegítőbe öltözött űrhajós dolgozik kesztyű nélkül egy hideg és sötét fémhengerben, 350-400 kilométerrel a Föld fölött. A hengerben mindent zúzmara borít.A rendszerek szó szerint lefagytak, az űrállomás halott. 43 éves Vlagyimir Dzsanyibekov és Viktor Szavinih ebben az élettelen térben azon küszködik, hogy megakadályozza a 20 tonnás test kontrollálatlan lezuhanását.

A két űrhajós rendszeresen visszalebeg a Szojuzba, hogy felmelegedjen. A földi orvosi team így is aggódva figyeli őket, mert Szavinih belázasodott.De a munka nem állhat meg, különben a több milliárd dollár értékű űrállomás menthetetlenül lezuhan.

Így kezdődött

Az űrállomás 3 évig problémamentesen üzemelt.A gondok 1985. február 11-én, éjfél után kezdődtek, amikor az irányítók feszültségingadozást észleltek a két küldetés között üresen, robotpilótával repülő Szaljut-7 fedélzetén.A rendszer a túlfeszültség elleni védekezésül leállította az elsődleges kommunikációs rendszert. Mivel a tartalék rádórendszerek működésbe léptek, az irányítók nem tartották súlyosnak a helyzetet. Mivel épp lejáróban volt a 24 órás szolgálatuk, a szolgálati jegyzőkönyvbe bejegyezték a hibát, azzal, hogya következő váltásirányítók hívják a kommunikációs rendszer tervezőit és javíttassák ki a hibát.Az őket váltó irányítók azonban figyelmetlenségből vagy tévedésből saját maguk megpróbálták aktiválni az elsődleges rádióadót, mire az űrállomás elektromos rendszere több ponton zárlatos lett, ami immár a teljes kommunikációs rendszer leállását okozta.A Szaljut–7 éjjel 1 óra 21 perckor elnémult és többé semmilyen rádiójelre nem reagált.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

(Vlagyimir Dzsanyibekov volt a szovjet-magyar űrprogramban Magyari Bálával együtt a végül repült Farkas Bertalan-Valerij Kubaszov páros tartaléka – a szerk.)