Már vitorlásokkal is szállítják a kávét az Atlanti-óceánon át

Már manapság is van néhány európai kávépörkölő, amely azzal büszkélkedhet, hogy az árusított kávébabjait vitorlás hajókkal szállították Dél-Amerikából – vagyis nem olyan hajókon, melyek fosszilis tüzelőanyagokkal működnek.

Habár a szupermarketekben kapható kávékhoz képest ezek a kávébabok luxusnak számítanak, a különleges megoldás hosszabb távon inspirálhatja is azokat a cégeket, amelyek a tengeri szállítmányozás ökológiai lábnyomának csökkentésén dolgoznak 

– írja a Bloomberg.

Hat hét az óceánon

A sajátos út onnan indul, hogy a pörkölők közvetlenül a termesztőktől vásárolják meg a kávébabokat, például Kolumbiában. Ezt követően egy raktárban tárolják a nyersanyagot, mielőtt felraknák a szállítmányt egy vitorlás hajóra. Ezek a hajók olyan európai kikötőkbe indulnak, mint a franciaországi Le Havre vagy az angliai Penzance. 

Az út általában hat hétig tart, majd a megérkezés után a kávébabokat elszállítják a pörkölőkhöz, mielőtt kávézókba vagy közvetlenül a fogyasztókhoz kerülnek.

Ez a megoldás azonban azzal is jár, hogy a kávé végső ára jóval magasabb a szokásosnál. Például egy cornwalli pörkölő, a Yallah Coffee nevű cég Las Brisas kávébabjaibólaz 

1 kilogrammos zacskó 50 fontba (kb. 23 ezer forint) kerül. 

Összevetésképpen, a brit Tesco online kínálatában egy 1 kilogrammos zacskó 13,75 fontba (kb. 6 ezer forint) kerül.

A Yallah Coffee alapítója, Richard Blake azonban úgy látja, nemcsak környezetvédelmi, hanem üzleti szempontból is megéri a különös szállítási mód. Blake szerint ugyanis az emberek szívesen fizetnek extra összeget egy értékkel bíró prémium termékért.

A kalózok is ilyen hajókkal dolgoztak

Az egész ötlet egyébként néhány évvel ezelőtt indult, amikor a környezetvédelemre összpontosító vállalkozások egy kis csoportja úgy döntött, bebizonyítják, hogy üzletileg is megtérülő módon lehet nulla szén-dioxid-kibocsátással szállítani a kávéhoz hasonló árukat. 

A Shiped by Sail nevű brit cég ekkor kezdett el klasszikus kalózhajókhoz hasonló vitorlásokkal (szkúnerekkel) dolgozni. 

A terv nemcsak ötletként különleges, de kockázatos is. A fahajók ugyanis általában is nagyobb veszélynek vannak kitéve az óceánon, ráadásul ilyen módon csak relatíve nagyon kevés kávébabot lehet szállítani.

Az egész tehát egy sajátos bravúrnak indult, azonban mára üzleti szempontból is értelmet nyert. Kiderült ugyanis, hogy a fogyasztók valóban hajlandók megfizetni a magasabb árat a „zöldebb” kávéért.

Jó példa erre a franciaországi székhelyű Belco, amely egy fenntartható kávéimportőr vállalat, és amely mintegy ezer különleges pörkölő üzemet szolgál ki Európa-szerte. A társaság az év elején 22 tonna kolumbiai kávét vásárolt, és ezt a mennyiséget teljes egészében szkúnerekkel szállították. A cég vásárlói olyan pozitívan fogadták a megoldást, hogy

a Belco most azt tervezi, 2025-re az összes beszerzett kávébab felét (nagyjából 4000 tonnát) vitorlásokkal importálják majd. Ehhez azonban nagyobb hajókra lenne szükség.

A Belco jelenleg egy francia szállítmányozóra, a TransOceanic Wind Transport (TOWT) nevű társaságra támaszkodik. A Belcóhoz hasonló ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében pedig a TOWT most egy olyan vitorlás hajót épít, amely képes akár 1100 tonna áru befogadására is. Az első ilyen hajó a tervek szerint jövő júniusban érkezik, melyet 2026-ig három további vitorlás követ majd.

Az Atlanti-óceán másik oldalán is folynak közben a fejlesztések. A Costa Rica-i SailCargo is arra készül ugyanis, hogy dél-amerikai kávébabokat szállítson vitorlásokon északra. Az egyik ügyfele a kanadai Café William Spartivento, amely Kanada legnagyobb „fair trade" kávépörkölője. A Café Williams pedig már be is fektetett egy új SailCargo hajóba, amely 250 tonna árut fog szállítani, és várhatóan jövőre indul majd útnak.

Nem kell kőolaj a vitorlásoknak

Mindez azért is fontos, mert az évek óta tartó innovációk következtében a globális kávéipar képes volt jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, azonban a szállítmányozás továbbra is gyenge pontnak számít a környezetvédelem területén. A fejlesztés alatt álló hatalmas vitorlások viszont izgalmas megoldást kínálnak erre a problémára, 

ráadásul az olajárak változékonysága ellen is könnyen tud védekezni velük az iparág.

A különleges megoldás szellemiségét jól foglalta össze Maxence Lacroix, a belga Javry nevű pörkölő társalapítója. Lacroix úgy látja, sok kis, innovatív szereplőre van szükség az iparágban, hogy nagy változásokat lehessen elérni. A jelenlegi nagy szereplők ugyanis nem érdekeltek az átfogó változtatásokban. Hozzátette, „a változásnak alulról kell jönnie”.

Borítókép: illusztráció (Shutterstock)