Elfedné hazánkat egy hurrikán

Az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül 200 kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni – mondta el Juhász Árpád geológus az M1 csatorna pénteki adásában.

Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a Nagy-Antillákhoz és Kubához, onnan pedig már csak egy ugrás Florida déli csücske. Ezt a pásztát lehet kijelölni, de hogy a szigetek közül a hurrikán pontosan melyiket éri el, azt nem lehetett előre pontosan tudni – jegyezte meg.

Tájfunok, hurrikánok, mióta világ a világ, mindig voltak, és mindig pusztítottak – hangsúlyozta a tudós, hozzáfűzve: a Mexikói-öböl környékét és a Karibi-szigeteket számtalanszor érte már ilyen természeti csapás. Véleménye szerint ezeken a kis szigeteken a védett bunkerek építése lehet megoldás, hiszen ezek nem magas szigetek, esetenként csak pár méterre emelkednek a tengerszint fölé. A Harvey pusztításával kapcsolatban elmondta: ez abban volt kicsit más, hogy nem annyira a szél, hanem a hurrikánnal érkező hatalmas víztömeg okozott gondot.

Hozzátette: idén olyan mértékig felmelegedett az Atlanti-óceán vize (26,5-27 Celsius fokra) az Egyenlítőhöz közel lévő régióban, hogy ez felerősíti a párolgást. Vannak hidegebb évek, amikor ennyire nem melegszik föl, akkor kevesebb hurrikán vagy tájfun jelentkezik – mutatott rá.

(Borítókép: Shutterstock)