Szakértő válaszol: olcsó húsnak híg a leve, de vajon mi a helyzet a borral?

Kovács Antal örökös magyar bajnok sommelier-nek a kemma.hu szerkesztősége tette fel a sokunkat foglalkoztató kérdést: ha bemegyünk egy szupermarketbe, mi az az árhatár, ahonnan már érdemes bort választanunk.

„Forintban nem lehet kifejezni egy bor minőségét!”

– hangsúlyozta az elején a szakértő.

– Ráadásul az árkülönbség a legritkább esetben mutat minőségbeli különbséget még egy pincészeten belül is. Persze van példa ennek az ellenkezőjére, de nem ez a jellemző. Inkább a név, a brand az, amit meg kell fizetnünk – tette hozzá.

Ár / érték?

– A ma legelismertebb és legsikeresebb pincészetek a rendszerváltás után indultak el, a 90-es években. Ők az akkor piacra hozott boraikat belőtték egy árszintre. Nem volt nagy konkurencia, így hamar ismertségre tudtak szert tenni, ami lehetővé tette, hogy emeljék az áraikat. A névből aztán márkanév lett. Minden bormárkának megvannak a prémium minőségű termékei, nyilván ezekből kevesebbet gyártanak, majd innen mennek lefele az árak.

„Gyakran a hozzáértő is azt állapítja meg, hogy az 5 ezer és 20 ezer forintos bor között nincs drámai különbség egy márkán belül. Természetesen nagyobb precizitással és odafigyeléssel készült, de egy átlagfogyasztó nem fogja megérezni azt a 15 ezer forintnyi különbséget.”

A 700 forintos import borok titka

Sokszor találkozunk az üzletek boltjain meglepően olcsó import borokkal. Ezektől sokan ódzkodunk, hiszen az olcsóságot összekapcsoljuk a rossz minőséggel. De vajon igazunk van? – tették fel a kérdést Kovács Antalnak.

– Az a helyzet, hogy elég jó dolgokat lehet kifogni közölük – cáfolta meg az előítéletet a sommelier. – És nem azért, mert a spanyolok, az olaszok vagy a franciák jobb borászok lennének, hanem mert évszázadok óta töretlenül fejlődnek. Náluk nem volt olyan több évtizedes időszak – mint nálunk a szocializmus –, ahol a mennyiségi termelés a minőség rovására ment volna.

Emellett a területek mérete is számít: ezeken a helyeken óriási földeken termesztenek szőlőt. Ha egy pincészetnek van több tíz vagy akár száz hektár szőlője, értelemszerűen csökkennek az egy palackra levetíthető költségek. És akkor még nem említettük a tengeren túli országokat, Ausztráliát, Chilét, Új-Zélandot vagy Kaliforniát, ahol valóban több száz hektáros szőlészetekről van szó. Ők olyan komoly mennyiséget termelnek, hogy nagyon minimálisak az előállítás költségei, így a behozatal még ilyen olcsón is megéri nekik.

„Én nem egyszer-nem kétszer lepődtem meg, mikor ilyen árkategóriájú borokat kóstolásakor nagyon korrekt, élvezetes tételekre bukkantam. Persze ezek nem kézműves borok, de a maguk nemében hibátlan termékek” – fejezte be a mondandóját a szakértő.