Testvért örökléskor...– ezért jó, ha közjegyző írja a végrendeletet

– Egyre nagyobb a bizalom a közokiratban foglalt, és a közjegyző által készített végrendelet iránt – hangsúlyozta Csillag Attila. – Fontos tudni, hogy a végrendelet eredeti példánya a közjegyzőnél található, ezért a végrendelkező akarata biztosan érvényesülhet majd a halála után. Ráadásul közokiratról van szó, melynek nagyobb a bizonyító ereje. Tapasztalataink szerint nemcsak idősek készíttetnek végrendeletet, hanem a 40-es, az 50-es éveikben járók is – mondta a közjegyző.

A végrendelet azért is fontos, mert meghatározza az öröklés rendjét. Ennek hiányában a jogszabályok alapján érvényesül az öröklés. – Annak érdemes végrendeletet készíttetnie, aki szeretne eltérni a törvényes öröklési rendtől és mondjuk valamelyik hozzátartozójára esetleg többet akar ráhagyni – emelte ki Csillag Attila. – Természetesen abban az esetben is fontos, ha valamelyik köteles részre jogosult törvényes örököst ki akarják tagadni az öröklésből. Vannak olyan idős emberek, akiknek a viszonyuk megromlott a gyermekükkel, ezért a gondozásukat a szomszéd, vagy egy ismerős végzi. Ilyen esetben a gondoskodást úgy tudják meghálálni, hogy a házukat, autójukat, a bankszámlán lévő pénzüket a gondozóra hagyják – tette hozzá a közjegyző.

Csillag Attila arról is beszélt, egyre gyakrabban fordul elő vegyes házaspárok közötti végrendelkezés, amikor egyikük magyar, másikuk külföldi állampolgár. Ilyen esetben a nemzetközi magánjogot és az európai öröklési szabályt is figyelembe kell venni. Az viszont megnehezítheti az örökhagyót, ha Magyarországon és külföldön is van családja. A közjegyzők azonban tájékoztatják a leendő örökhagyókat arról, hogy melyik jogszabály szerint tudnak végrendelkezni.

Horváth Andrea kaposvári ügyvédet is jóval több végrendelettel kapcsolatos ügy miatt keresik fel, mint évekkel ezelőtt. – A legtöbben azért akarnak végrendeletet, mert szeretnének eltérni a törvényes öröklés rendjétől – mondta Horváth Andrea. – Alapesetben, ha meghal valaki, akkor a leszármazott (gyerek, unoka) örökli a vagyont, azonban ha nincsen gyermek, akkor előtérbe lép a házastárs, felmenő. Néhány évvel ezelőtt változott meg a törvény, és most már a házastárs is örökölhet. Régen csak özvegyi jogot, vagy haszonélvezetet örököltek – tette hozzá az ügyvéd. Horváth Andrea arról is beszélt, azért is csinálnak végrendeletet a házaspárok, hogy gyerekeik védve legyenek. – Beleíratják a dokumentumba, hogy ha mindketten meghalnak, akkor a gyámi teendőket ki lássa el a jövőben. Vannak többen, akik elváltak, de a gyerekük nem tartja velük a kapcsolatot, nem gondoskodik róluk, ezért kitagadják és az új párjukra hagyják vagyonukat. Értelemszerűen olyankor is célszerű végrendelkezni, ha valaki élettársi kapcsolatban él és azt szeretné, hogy az élettársa örököljön, mert ő automatikusan nem örököl. Sajnos az élettársak ki vannak zárva, hiába élnek együtt 30 éve – mondta az ügyvéd.

Horváth Andrea arról is beszélt, gyakori eset, amikor valaki új házasságba lép, és az aktuális párja azt szeretné, hogy csak a közös gyerek örököljön, a korábbi házasságából származó viszont ne kapjon semmit.

Tiszta helyzetet teremt egy végrendelet

Ha egy házastárs nevén van olyan ingatlan vagy egyéb vagyontárgy, amely valójában közös a házastársával, akkor egy végrendeletben egyértelműsíteni tudja azt, elkerülve a későbbi félreértéseket, családi vitákat, elhúzódó hagyatéki eljárásokat. – A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakori, hogy hiába közös a vagyon egy házasságban, sok vagyontárgy csak az egyik fél nevén van, mert így életszerű –  mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. – Az egyik fél halála után azonban, különösen, ha nem az első házasságukban éltek, az öröklésben érintettek nincsenek mindig tisztában ezzel, és nem fogadják el a túlélő házastárs vagyoni igényét. Ilyenkor csak a peres eljárás marad, amely hosszú és költséges. Aki időben gondol erre, és végrendeletet tesz, meg tudja előzni az ilyen vitákat – tette hozzá.

A végrendeletben az örökhagyó nyilatkozhat arról, hogy a nevén lévő vagyontárgyak közül melyek tartoznak a házastársával közös vagyonba, és melyek az ő különvagyonába, és meghatározhatja, ki és milyen arányban részesüljön az örökségéből. Végrendeletet akár sajátkezűleg is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni. Ha közjegyző közreműködésével készítik a végrendeletet, elkerülhetők azok a formai és tartalmi hiányosságok, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.

Házassági vagyonjogi szerződéssel elkülöníthető a közös és a különvagyon

Megoldás lehet a házassági vagyonjogi szerződés is, amelyben szintén meg tudják határozni a házastársak, mi a közös és mi a különvagyonuk, és milyen vagyonjogi rendszerben élnek együtt. Egyikük halála vagy a válásuk esetén ez egyértelmű helyzetet teremt, kinek mi jár. Ha a szerződést bejegyeztetik a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába, akkor azt biztosan figyelembe veszik majd a hagyatéki eljárásban, mert az eljáró közjegyző mindig lekéri a nyilvántartásból, kötött-e az elhunyt házassági vagyonjogi szerződést.