Egyre kevesebben szereznek nyelvvizsgát

Tavaly 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni Magyarországon, ami 26 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból, melyeket a Világgazdaság ismertetett. A sikerességi mutató 70,5 ezer volt, vagyis ennyien kaptak valamilyen nyelvvizsga-bizonyítványt is a nyelvtudásuk alapján, míg 37,5 ezer tanulónak nem sikerült a vizsgája.

A lap hozzáteszi:

2018. január 1-jétől 34 500 forintig (vagyis az adott évre érvényes minimálbér – jelenleg 138 ezer forint – 25 százalékának megfelelő összeghatárig) megtérítik a nyelvvizsga díját a 35. évüket be nem töltő fiataloknak.

Ez az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy a vele egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik. Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban egy komplex középfokú nyelvvizsga díja például ma 28 ezer forint, a felsőfokúé pedig 31 ezer – írják a honlapjukon.

Gyakorlatilag 2008 óta csökken a nyelvvizsgázók száma

Tíz évvel ezelőtt még 174 ezren mentek el valamelyik akkreditált nyelvvizsgaközpontba, azóta évről évre egyre kevesebben. 2015-ben és 2016-ban a diplomamentő programok miatt érezhető volt egy kis változás, akkor ugyanis a korábbi esztendőkhöz képest 10 ezer fővel többen jelentkeztek vizsgára.

Tavaly a legtöbben angol és német nyelvből tettek sikeres vizsgát, előbbiből közel 52 ezren, utóbbiból több mint 13 ezren.

A legtöbb nyelvvizsgázó születési helye szerint Kelet-Magyarországról származott (48 ezer fő). Budapesti születésű 28 ezer volt, nyugat-magyarországi pedig csaknem 29 ezer, de több mint 3300 külföldi állampolgár is jelentkezett tavaly magyarországi nyelvvizsgára.

Bő 43 ezer vizsgázó a 14–19 év, míg 29 ezer a 20–24 év közötti korcsoportból került ki. Negyven év felett csaknem négyezren próbálkoztak, de hatvan év felett is voltak 124-en, akik nyelvvizsgázni szerettek volna.

Borítókép: Vitali Michkou / Shutterstock