Kiderült, mennyit takarítunk meg az óraátállítással

Március 25-én kezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnali 2-kor kell 3 órára állítani az órákat; az így megtakarított árammal évi 4-5 milliárd forintot spórolt az ország – derült ki a a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) közleményéből.

Bár ez az összeg nemzetgazdasági szinten egyáltalán nem számít soknak, a Mavir szerint a nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térnek vissza.

A módszer egyébként azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A közlemény szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik – közölte a Mavir.

Borítókép: Átállítják a Keleti pályaudvar óráját Budapesten.

MTI Fotó: Máthé Zoltán