2018.05.10. 13:39
Patikusok turbózhatják fel az egészségügyet
A magyar lakosság egészségi állapota az egyik legrosszabb Európában, a magyar férfiak és nők 5 évvel kevesebbet élnek, mint más országok lakosai. Itthon az idősödő háziorvosi kar és a túlterhelt sürgősségi osztályok problémájára jelenthet megoldást a gyógyszerészi gondozás elterjedése.
A Hungaropharma Zrt. által szervezett grandEXPO mára a legnagyobb gyógyszerészeti szakmai konferenciává nőtte ki magát. Idén 38 kiállító és több mint 500 patikából csaknem 1000 fő vett részt a kétnapos rendezvényen, melynek központi témája a gyógyszerészi gondozás, gyógyszerészeti tanácsadás szerepe volt.
A szervezők közleménye szerint a gyógyszerészi gondozás keretében nem csak rendszerszinten tudják követni a gyógyszerészek a visszatérő betegek gyógyszeres kezelését, hanem különféle tesztekkel, szűrővizsgálatokkal és életmódbeli tanácsokkal is hozzájárulhatnak a magyar lakosság egészségértésének, egészségtudatosságának és a beteg-együttműködésnek a javításához. Emellett a gyógyszerészi gondozásnak a megelőzésben is úttörő szerepe lehetne. De miért van erre égető szükség?
Egy 2017-es OECD országtanulmány szerint a magyar lakosság egészségi állapota az egyik legrosszabb Európában. Hazánk a kardiológiai, illetve az onkológiai megbetegedések területén teljesít a legrosszabbul – írják. A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány 2014-ben több mint a duplája volt az európai átlagnak, ami elsősorban a dohányzással és az elhízással hozható kapcsolatba. Rákos megbetegedések következtében közel 18 000 férfi és 15 000 nő hunyt el 2014-ben, az OECD-tanulmány azonban megállapítja, hogy az elhalálozások jelentős része olyan életmódbeli kockázati tényezőkhöz kötődik, amelyek megelőzhetők lennének.
A grandEXPO szakmapolitikai kerekasztal-beszélgetése a gyógyszerészi gondozás nyújtotta lehetőségeket tárgyalta. Bodrogi József egészségügyi közgazdász elmondta, szerinte a világ döntéshozóinak többsége az egészségügyi rendszerre koncentrál, míg a jelentős eredményeket elérő országok ezzel szemben inkább életmód-paraméterekre költenek több pénzt. Elismerte, hogy ennek tíz év alatt lesz látható eredménye, ugyanakkor szerinte érdemes volna hosszabb távon gondolkodnunk.
Minden helyzetben, de főleg a kardiológiai és onkológiai megbetegedések esetében fontos lenne az egészségtudatosság, az egészségértés – ez a megelőzést is segíthetné. Kiváló lehetőség az egészségértés fejlesztésére és a rendszeres szűrővizsgálatokra a betegek és a gyógyszerészek közti napi szintű találkozás – fejtette ki Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Ráadásul sok esetben a felírt receptek felülvizsgálatával elkerülhetők lennének a mellékhatások, interakciók okozta ártalmak is. Sok gyógyszer – mint például a sürgősségi fogamzásgátlás – vény nélkülivé tételét az akadályozza, hogy nincs meg mögötte az a gyógyszerészi gondozás, ami lehetővé tenné, hogy a gyógyszerész felmérhesse, ki kaphatja és ki nem kaphatja meg az adott gyógyszert.
A gyógyszerészi gondozás elterjedésének egyik fontos feltétele lenne Pozsgay Csilla szerint, hogy az orvosok és a gyógyszerészek közösen üljenek le és alakítsák ki a keretrendszerét, illetve, hogy létrejöjjön az együttműködés az orvosok és a patikusok között.
„A gyógyszerészi gondozás alapját egyrészt a magyar társadalom magas bizalmi indexe adja a gyógyszerészek iránt, illetve az a tény, hogy jóval gyakrabban találkozik a gyógyszerész a beteggel, mint az orvos”
- emelte ki Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója. Hozzátette, hogy „a konferencia egyik beszélgetésén elhangzott egy onkológus főorvos asszony részéről, hogy átlagban öt percet tud szánni egy betegre. Öt perc alatt a változásokat, leleteket, életmódbeli tanácsokat nem lehet megbeszélni, illetve úgy vélem, vannak távolságok az orvos-beteg kapcsolatban. Ha azt nézzük, szakmailag ki az, aki ezt a szerepet át tudná venni, akkor véleményem szerint az a gyógyszerész. Szerencsés dolog, ha a beteg mindig ugyanabban a gyógyszertárban váltja ki az összes gyógyszerét, hiszen akkor egy teljes kontrollt tud a gyógyszereléshez értő a terápia fölött biztosítani.”
A pécsi Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója, Botz Lajos szerint a gyógyszerészi gondozás eredményeként csökkennek a gyógyszerekkel összefüggő ártalmak, csökken a hospitalizáció és nő a gyógyszerek megfelelő használata. Szerinte a betegségkultúrából mielőbb át kellene lépnünk az egészségkultúrába – noha ettől egyelőre távol állunk.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az orvosok és gyógyszerészek közötti egyetértés és együttműködés kiemelt fontosságú. Az orvosok túlterheltségét, valamint a háziorvosok átlagéletkorát tekintve 10 év van arra, hogy olyan szintre kerüljön a gyógyszerészi gondozás, ami elfogadható a lakosság részére.