Hetvenéves a Citroën kacsa

Ahogy Henry Ford autóba ültette az amerikaiakat, André Citroën robbanásszerű fejlődést ért el a francia közlekedésben. Gyerekként lenyűgözte az Eiffel-torony építése, így elhatározta, hogy az ipar vívmányait felhasználva megkönnyíti az emberek életét. Filozófiája autómárkája fejlődését is meghatározta, újdonságai között szerepelt például az önindító és a pótkerék, de a tájékozódásban is a Citroën­-emblémával ellátott közlekedési táblák segítették az autósokat a hőskorban.

Egy évvel az alapító halála előtt, 1934-ben a Michelin többségi tulajdonos lett a cégben, a gumigyártó irányítása alatt indult a TPV (Toute Petite Voiture, vagyis nagyon kicsi jármű) fejlesztése, melyet elsősorban a vidékieknek szántak. Az eredeti elképzelés szerint

a megfizethető „guruló eser­nyőnek” el kellett tudnia vinni négy felnőttet és 50 kilónyi árucikket, akár egy hordót is 50 km/órás sebességgel, 3,0 literes fogyasz­tás mellett úgy, hogy a futómű földúton is boldogul.

Át kellett tudnia hajtani a szántóföldön anélkül, hogy egy kosár tojásból akár csak egy is összetörne. A fejlesztés teljesen titokban zajlott a Michelin és a Citroën üzemeiben, a kisautón ugyanaz a csapat dolgozott, amelyik a Traction Avant luxusautón.

André Lefébvre, a zseniális mérnök autóversenyzésben szerzett tapasztalatait is felhasználta, hogy a prototípus

megfeleljen az elvárásoknak.

A tömegcsökkentés és az anyagtakarékosság volt a siker kulcsa, 47 különböző változatot készítettek, mire 1939-re összeállt a piacképes újdonság. A TPV számtalan innovációja között a Michelin első radiálgumija is szerepelt. Az adólóerők után 2CV-nek nevezett autóból 250 darabos előszéria készült, prospektusokat is nyomtattak, minden készen állt az ünnepélyes bemutatóra a Párizsi Autószalonon. A háború azonban közbeszólt. A franciák nem engedhették meg, hogy forradalmi találmányuk a németek kezébe kerüljön, ezért a már kész darabokat vagy megsemmisítették, vagy elrejtették, jelenleg öt fennmaradt példányt tartanak nyilván.

A háború után végül az 1948-as Párizsi Autószalonon debütálhatott a szériaváltozat, amely új alapokra helyezte az autó fogalmát.

A brit Autocar 1953-ban a Ford T-modell utáni legeredetibb konstrukciónak nevezte, egyetlen márka sem rukkolt elő hasonlóan egyszerű, mégis nagyszerű járművel.

Olyan hatást keltett, mintha házilag barkácsolták volna, technikai megoldásai mégis harmonikus egésszé álltak össze és egy valódi autó komfortszintjét nyújtották.

Karosszériája egyszerű elemekből állt, mégis jutott rá négy ajtó és egy szélvédőtől a lökhárítóig lenyitható vászontető, így alkalmas volt nagy és hosszú tárgyak szállítására.

Orrába 357 köbcentiméteres, 9 lóerős, léghűtéses boxermotort került. 65 km/órás sebességre volt képes, egyetlen ablaktörlő lapátjának sebessége a tempótól függött. Kormánya fényezett fémből készült, csak kilométerórát és töltésjelzőt kapott, az ajtókat csak kilincsre lehetett zárni, ülése fémvázra gumifüggesztékekkel erősített vászon volt. Futóműve a legkisebb mozdulattól is heves billegésre késztette, ami rossz minőségű úton verhetetlen képességekhez juttatta, miközben rendkívül kényelmes volt. Úttartása a látványos karosszéria­dőlés és a vékony kerekek ellenére is megfelelő volt.

A kezdeti csúfság egy csapásra a kispénzű vásárlók kedvence lett, hónapokon belül három-, majd ötéves váró­lista jött össze,

1949-ben még csak 876, 1950-ben 6196, 1952-ben már 21 ezer készült belőle. Mobilizálta az orvosokat, az állatorvosokat, a bábákat, a gazdálkodókat és a papokat. A Kacsa végül a nép autója is lett.

A 60-as évektől egyre több változatban, egyre erősebb motorokkal, egyre gazdagabb extrákkal kínálták. Fiatalok, idősek egyformán szerették, nagyváro­sokban, kistelepüléseken is megszokott látvány volt. Francia nemzeti ikon vált belőle, de gyártották Belgiumban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Portugáliában, Jugoszláviában (a mai Szlovénia területén), Argentínában, Uruguayban is. Az antiautónak tekintett, szívből kedvelt Citroën a 80-as évek végére elavult, de modernebb utódjai sem tudták betölteni a 42 év alatt legyártott 3 867 932 Kacsa után keletkezett űrt.

Borítókép: A kacsa a mozikban is rendszeresen feltűnt: Luis de Funés legendás csendőr-filmjeiben is szerepelt