Magyarország fesztiválhatalommá nőtte ki magát

Idén is kulturális dömpinggel várja a látogatókat a Sziget Fesztivál, ahol a környezettudatosság nevében már nem használhatunk eldobható poharakat. A Magyar Idők a 2018-as újdonságokról, a fesztivál kulturális-turisztikai jelentőségéről és a Szigetet ért kritikákról beszélgetett Kádár Tamás főszervezővel.

Gerendai Károly háttérbe lépésével idén már az ön neve alatt fut a Sziget. Jó ideje tagja a menedzsmentnek, így mennyire volt szimbolikus ez a szerepcsere? Az idei fesztiválon lesz konkrét lenyomata annak, hogy már ön a főszervező?

Így is fogalmazhatunk, hogy idén fut először a nevem alatt, de már hét éve aktívan részt veszek a Sziget-fesztivál szervezésében. Gerendai Károly sok helyen és sokszor elmondta, régóta és tudatosan készült arra, hogy háttérbe vonuljon, főleg a napi, operatív feladatokból. Ami az újításokat illeti, akad pár dolog, ami korábban nagy álmom volt. Ezek nem amiatt maradtak el eddig, mert Gerendai Károly azt mondta, hogy nem lehet, hanem mert időben most érkeztünk el a megvalósításukhoz. Az idei fesztiválon például új elem lesz a repohár, tehát megszüntetjük az eldobható poharakat. Úgy gondolom, hogy ez részben az én kitartásomnak is köszönhető. A Volt fesztiválon és a Balaton Soundon idén már bevezettük a repohárrendszert, de a Szigeten a fesztivál méretéből adódóan nagyon komoly kihívást jelent, és igen jelentősen csökkenti a szemét mennyiségét. A céget érintő változások okaként egyébként inkább a tulajdonosi struktúra átrendeződését említeném. Az új befektető támaszt olyan elvárásokat, amelyek korábban nem voltak ennyire érezhetők a napi működésünkben.

Kreatív szempontból is megköti a kezüket, hogy a tulajdonrész hetven százaléka immár egy brit–amerikai befektetőcéghez tartozik?

Kreatív szempontból egyáltalán nem, a menedzsmentjogok nálunk maradtak. A fesztiválok kialakítása, üzeneteik, a különböző kampányok és általában a programösszeállítás továbbra is a mi kezünkben van. A változás amire utaltam inkább abban merül ki, hogy van egyfajta tájékoztatási és pénzügyi-beszámolási kötelezettségünk, ami korábban nem volt ennyire mindennapos a cég életében. Anyagi szempontból pedig mindenképp jól jártunk, hiszen a nemzetközi sztárfellépők ára évről évre hihetetlen mértékben nő, az új tulajdonosok pedig hajlandók erre jelentős összegeket áldozni. Merem állítani, hogy a korábbi büdzsénkből az idei fellépők névsorát nem tudtuk volna összerakni.

Ez a fajta nemzetközivé válás mennyire kétélű fegyver a Sziget esetében? Itthon gyakran kapnak kritikákat a külföldiek nagy száma vagy a magas árak miatt.

A Sziget már sok-sok éve egy nemzetközi fesztivál, és valóban, mára a látogatók nagyobb része külföldi. Azt azonban látni kell, hogy szám szerint nálunk van a legtöbb magyar vendég is a teljes hazai fesztiválpiacon. Szerintem nem érdemes az alapján választóvonalat húzni a fesztiválok közé, hogy a hazai vagy a külföldi közönségnek szólnak-e. A Sziget esetében tényleg egy rendkívül vegyes társaságról beszélünk, több mint száz országból érkeznek a látogatók, de hangsúlyozom: a piacunk egy nemzetközi piac. A versenytársaink elsősorban olyan európai fesztiválok, ahova a kontinens bármelyik részéről szívesen érkeznek a fiatalok. Nekünk itt kell helyt állnunk. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy támaszkodjunk a magyar közönségre, igyekezzünk az ő igényeiket is kiszolgálni.

Lehet tudni pontosan, hogy mi a Sziget-recept? Miért választják a nyugat-európaiak a saját fesztiváljaik helyett Budapestet?

Biztosan közrejátszik az is, hogy fogyasztás és lakhatás szempontjából nem vagyunk szükségszerűen drágábbak a nyugat-európai fesztiváloknál. Bár fontos a fellépők listája is, a szigetes sztárok a külföldi vendégeink hazájában szinte biztosan fellépnek, tehát egész biztosan nem csak az előadókért utaznak Magyarországra. Azt gondolom, hogy más lehet a kulcskérdés. A Sziget különleges atmoszférája, illetve a programok sokfélesége vonzza ide a fiatalokat. A fesztiválunk területén hét napon keresztül, gyakorlatilag a nap 24 órájában találni valami érdekességet, legyen szó pódiumbeszélgetésekről vagy világzenei produkciókról. Valószínűleg a Sziget összművészeti kulturális dömpingjében és különleges hangulatában rejlik a megoldás.

Az országimázs építése, illetve a turizmus szempontjából mekkora jelentőséget tulajdonítanak a Sziget Fesztiválnak?

Úgy tudom, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség most készít egy tanulmányt, amely majd konkrét, a Szigetre vonatkozó számokkal is szolgál. A tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy pusztán a turisztikai vonzerő szempontjából tekintve is a Forma–1-nél is nagyobb volumenű rendezvényt bonyolítunk le. A fesztiválunk egyértelműen Magyarország egyik legnagyobb turisztikai eseménye. Örülünk, ha erre a statisztikák is rávilágítanak majd.

Az állam mennyire „honorálja” a fesztivál jelentőségét? Valamennyire megkönnyítik a dolgukat, így, hogy a Sziget egy százezreket vonzó esemény?

Nyilván nem könnyítik meg a dolgunkat, egy ekkora rendezvény során rengeteg szabályt kell betartanunk, de ez teljesen érthető. Inkább azt mondanám, hogy az állami szféra és a hatóságok is elismerik a Sziget turisztikai teljesítményét. Természetesen mi sem várnánk el, hogy emiatt például könnyebb legyen a rendezvénytartási engedély beszerzése. A célunk, hogy a döntéshozók gondolkodásában és a turisztikai térképen is ott legyen a Sziget. Tudatosuljon, hogy ez a fesztivál igenis fontos Magyarországnak.

Van arra vonatkozó törekvés, hogy a magyar előadók nagyobb szerepet kapjanak a fesztiválon?

Korábban nagyon sok kritika ért minket, hogy milyen kevés hazai zenekarnak adunk fellépési lehetőséget. A számokkal ezt is cáfolni tudjuk: a Szigeten lép fel a legtöbb magyar előadó. Igazán nagy dolog bemutatkozni egy ilyen nemzetközi mezőnyben, egy ekkora nemzetközi közönség előtt, illetve élvezni a színpadaink nyújtotta technikai lehetőségeket. Van külön magyar zenei színpadunk is, ahol szinte kizárólag hazai előadókat látni. Talán ennél is fontosabb, hogy a Sziget Nagyszínpadon is vannak magyar zenekarok. Itt aztán tényleg egyedülálló módon tudnak megmutatkozni.

Itthon talán már minden hétvégére jut egy – ha nem is a Szigethez mérhető – nyári fesztivál. Nem vagyunk túl kicsi ország ennyi programhoz?

Magyarország európai viszonylatokban is fesztivál-nagyhatalomnak számít. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség miatt is. Nem akarok hazabeszélni, de a negyed évszázados múlttal bíró Szigetnek ebben nagy szerepe van. Szerintem mindenkinek jó, ha a fesztiválozás beépül az emberek kulturális fogyasztásába, és ha felnő egy olyan generáció, ahol már „kötelező” az élőzene szeretete.

A Sziget-csoporton belül sem hátrány a mennyiség? Nem tapasztalnak némi versengést a saját rendezvények között?

Szerencsére egy portfólión belül vannak olyan népszerű fesztiválok, mint a Balaton Sound, a Volt Fesztivál és a Sziget. Az legyen a legnagyobb baj, hogy versengés van közöttük. Komolyra fordítva a szót: úgy alakítjuk a tervezést, hogy a fesztiváljaink ne egymás lábát tapossák. Más a szellemisége a Voltnak, és nagyon más a Balaton Soundnak, illetve a Szigetnek.

Magától adódik a kérdés: van kedvenc külföldi vagy hazai fesztiválja?

Ma már rengeteg érdekes fesztivál van, és mindegyiknek más az atmoszférája. Említhetném a berlini Lollapalooza vagy a szerbiai Exit fesztivált. Zömében ugyanazok a fellépők, mint máshol, és mégis: ezek a rendezvények előbb-utóbb felkerülnek a bakancslistákra. És hogy melyik a kedvencem? Természetesen a Sziget.

Borítókép: a belga Dimitri Vegas – Like Mike DJ-páros koncertje a 25. Sziget Fesztiválötödik napján, 2017. augusztus 15-én

MTI Fotó / Mohai Balázs