A tűznek és a víznek is fontos szerepe van a húsvéti ünnepkörben

Címkék#Húsvét #népszokások #nagycsütörtök #tűz #kereszténység #nagypéntek #nagyszombat #néprajz #vízszentelés #tűzszentelés #nagyhét #víz

A tűz- és vízszentelés hagyománya egyaránt szerves része a húsvéti ünnepkörnek – mondta Bereczki Ibolya néprajzkutató egy nagypénteki televíziós beszélgetésben.

Tusnád, 2019. április 19. Gyermekek lábát mossa Csont Ede plébános az erdélyi Tusnád római katolikus templomában tartott nagycsütörtöki szentmisén 2019. április 18-án. A lábmosás szertartásával az egyház Jézus Krisztus alázatát idézi fel, aki a Biblia tanúsága szerint a kínszenvedését és kereszthalálát megelõzõ utolsó vacsora elõtt megmosta tizenkét tanítványa lábát. MTI/Veres Nándor

Forrás: MTI

Fotó: Veres Nándor

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese az M1 csatornán elmondta, hogy nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje. Ehhez a naphoz több mágikus tartalmú szokás is köthető, példaként említette a nagypénteki kenyeret, amellyel a vízbe fulladt halottat keresték a folyóvizek mentén.

A hagyomány szerint nagycsütörtöktől egészen nagyszombat estig nem lehetett tüzet gyújtani. A tűzszentelést követően a parazsat hazavitték a házhoz, és azon főzték meg a vacsorát – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a nagyhét minden napja más-más feladatot ad egy hagyományos parasztcsaládnak vagy falun élő családnak, ebben az ünnepre való testi és lelki felkészülés fontos szerepet játszott mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál.

Borítókép: Gyerekek lábát mossa Csont Ede plébános az erdélyi Tusnád római katolikus templomában tartott nagycsütörtöki szentmisén 2019. április 18-án; a lábmosás szertartásával az egyház Jézus Krisztus alázatát idézi fel, aki a Biblia tanúsága szerint a kínszenvedését és kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta tizenkét tanítványa lábát