Felveszünk: szinte bárkit! Óriási a szakemberhiány a megyében

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az idei első negyedévben a hazai cégeknél 36 ezer, a költségvetési szférában további 15 ezer betöltetlen állás akadt. Négy éve a vállalkozások még csak 16 ezer munkavállalót kerestek, vagyis 2012 óta 2,25-szörösére nőtt a szakemberhiány. A KSH statisztikája szerint a feldolgozóiparból 15 ezer dolgozó hiányzik, s ennél is nagyobb a baj az informatika területén, ahol Barcs és Nagyatád teljes lakosságának megfelelő szakember számára lenne azonnal állás. Csak éppen nincsenek megfelelő jelöltek.



– Nagyon nehéz megfelelő szakembert találni, ha van is végzettsége a jelentkezőknek, nincs elegendő tapasztalatuk, vagy kiderül, nem megfelelő a tudásuk – mondta Jóföldi Endre, a kaposvári Precognox Informatikai Kft. ügyvezetője. – A munkaerőhiány természetesen kihat a cég tevékenységére is, hiszen munka ugyan lenne, de nem tudjuk elvállalni.
A kft.-nél jelenleg huszonöten dolgoznak, de akár négyszer ennyi informatikust is foglalkoztatni tudnának. Csakhogy, ahogyan ezt az ügyvezető meg is jegyezte: az informatika nem az a szakma, melyet néhány hónapos tanfolyammal el lehet sajátítani.

– Az egyetemeken ugyan népszerű a képzés, de kétszer ennyit diákot is fel lehetne venni, csakhogy nincs ennyi jelentkező – tette hozzá Jóföldi Endre. – Ráadásul ezen a területen nem az elmúlt években, hanem húsz esztendeje megindult a kivándorlás, ugyanis világszinten óriási a hiány a jó szakemberekből. Vidéken amúgy még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, még nehezebb megfelelően képzett munkatársakat találni, nem véletlen, hogy Somogyban meglehetősen kevés ilyen profilú cég működik – egyszerűen szinte lehetetlenség a megyébe csábítani a szakembereket.
– Azt mondják, húszezer informatikus hiányzik idehaza – vélekedett Jóföldi Endre –, ám ha valami csoda folytán hirtelen rendelkezésre állna ennyi képzett ember, azonnal újabb húszezer állás keletkezne, hiszen ez egy ilyen terület: a fejlesztéseknek köszönhetően azonnal új lehetőségek nyílnak meg.

A KSH statisztikája szerint az építőiparból kétezer szakember hiányzik, egy somogyi építési vállalkozó szerint viszont ez az adat inkább a megyére igaz.
– Aki mostanában próbált kőművest, ácsot, tetőfedőt, bádogost találni, tudja, hogy szinte lehetetlenség – állította a vállalkozó. – Miután az építőipari szakmunkások nagy része kiment Ausztriába vagy Németországba dolgozni, akik itthon maradtak, annyira leterheltek, hogy csak hónapokkal későbbre tudják elvállalni a feladatokat. Már, ha egyáltalán belefér a naptárukba. Utánpótlás pedig alig akad, hiszen a szakiskolákba kevesen jelentkeznek, s még kevesebben szereznek végbizonyítványt, ráadásul a frissen végzettek egy része szintén azonnal megy ki külföldre.

– Nemhogy képzett szakmunkást, de takarítónőt sem találunk délutáni műszakra – jelentette ki Lakics László, a kaposvári Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója. – Elsősorban forgácsolók és hegesztők kellenének, de nincsenek. Pedig nemcsak határokon belül kerestük őket, dolgoztak nálunk horvátok, szerbek, szlovénok is, s jelenleg is bérlünk magyar szakembereket, csak nagyon nehéz a legmagasabb képesítésekkel rendelkezőket megtalálni. Mint ahogyan diplomásokat is.

Az utóbbiakat így maga a kft. kezdte kinevelni: ösztöndíj-programot szervezett, s a cégen belüli előmenetelt, képzést is támogatja. Az elvándorlással viszont nem tudnak mit kezdeni.
– Gyakran előfordul, hogy valaki csak fél évre megy ki külföldre, aztán visszatér, majd ismét felkerekedik – mondta Lakics László. – Miután nekünk viszont teljesítenünk kell a szerződéseinket, rákényszerültünk, hogy más módon oldjuk meg a szakemberhiányt. Miután kaptunk egy nagyon komoly megrendelést, s öt-hat hónapunk van, hogy felkészüljünk rá. Új gyártósort is be kell állítanunk, s miután lehetetlenség embereket szerezni, így berendezésekkel pótoljuk a hiányukat: egy hegesztőrobot például hat szakember munkáját tudja elvégezni. Igaz, rövid távon rendkívül drága beruházás, de hosszabb távon megtérülhet.

Hasonló problémákkal küzd Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója.
– Gépész-, villamos- és minőségmérnökökre lenne szükség – állította –, óriási a hiány belőlük. Pedig az elmúlt években jelentős bér- és juttatásemelést hajtottunk végre, s a szakembereinket is próbáljuk továbbképezni, de nehéz megtartani a képzett munkaerőt. A cégek egymástól is megpróbálják elcsábítani az alkalmas dolgozókat, emiatt hosszú távon nem lehet tervezni. Természetesen ennek az innováció látja kárát, emellett a meglévő állomány leterheltsége is nagyobb. Képzésre lenne szükség, s nem csak egyetemen, de középfokon is, mert a szakemberhiány nemcsak az ágazatra, de az egész gazdaságra kihat.