Így oldódhatna meg a Seuso-kincs rejtélye, 10 milliót ér ez az információ

Előkerülhet a késő római ezüstkincs egy újabb, még soha nem látott darabja vagy darabjai. Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező, a Seuso-kincs rejtélyeinek kutatója a feol.hu-nak nyilatkozott erről.

A filmrendező, oknyomozó újságíró évek óta aktívan szervezi és irányítja a Seuso-kincs még rejtőző darabjainak felkutatását a Kőszárhegy melletti Szár-hegyen és környékén. A kincs egy vagy néhány tárgyának előkerülési esélyét latolgatva úgy véli, az idő múltával nem csökken, hanem inkább nő ennek a lehetősége.

– mondta a hírportálnak.

A kincs egy vagy néhány tárgyának előkerülési esélyét latolgatva úgy véli, az idő múltával nem csökken, hanem inkább nő ennek a lehetősége.

Vannak olyanok is, akik nem is tudják, mi van a birtokukban. Márpedig a tanúk több mint negyven színezüst tálról, korsóról beszéltek, ennyit láttak annak idején a megtaláló Sümegh Józsefnél Polgárdiban. Ebből ma 14 tárgy és a tárolásukra szolgáló rézüst látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Dézsynek arra is van elképzelése, illetve információi, hol lehet a többi tárgy.

– Még kell lenniük Magyarországon, mert nem vitték ki az összeset külföldre. Sümegh József jó párat elcserélt, eladott, illetve elrejtett. A többit a gyilkosai szerezték meg. Bizonyított tény, hogy a szár-hegyi pince – ahol őt 1980 decemberében felakasztva találták – a kincs átmeneti rejtekhelyéül szolgált. Hiteles tanúk beszéltek arról is, hogy a Szár-hegy egyik kútja római kori kincseket rejt. A sok közül hármat átkutattunk, kitisztítottunk profi szakemberekkel, sajnos eredménytelenül. Szomorú, de olyan is a tudomásomra jutott, hogy a Seuso-tárgyak közül van, amit beolvasztottak... A többi elrejtve, titkos széfekben várja sorsát, leginkább itthon, de az NSZK-ba is csempésztek annak idején a leletből. Üldözöm egy régen meghalt ügyész hagyatékát is.

Vajon lehet-e még olyan fordulatra, megoldásra számítani, amely nagymértékben elősegítené az ezüstkincs újabb, eddig még ismeretlen darabjának vagy darabjainak előkerülését? Dézsy Zoltán válasza erre a következő:

Nem kell tartania semmiféle jogi következménytől sem. Nincs már nyomozás, vizsgálat, eljárás az ügyben. Senkinek nem kell semmitől sem tartania, mert minden esetleges bűncselekmény elévült. Amúgy nem kellett okvetlenül bűnt elkövetnie annak, akinél van ma egy ilyen darab. A gyűjtők adták-vették, cserélték a kincseiket. Aki pedig örökölte, az abszolút jóhiszemű, tehát nincs semmi félnivalója. Viszont nagyon jót tenne vele az országnak, ha jelentkezne. Ez egyet jelentene a kulturális világhírrel, ami tovább öregbítené a Seuso-lelet jó hírét, jelentőségét.

A filmrendező a díjfelhívás közvetítőjeként bízik abban, hogy a készpénznek van ereje. Úgy ítéli meg, ma a Seuso-kincshez köthető bármilyen tárgyat képtelenség eladni, igazából csak gondot jelenthet a birtokosának. Elsősorban számít azokra az örökösökre, akik nem tudnak mit kezdeni felmenőjük hagyatékával. Másrészt olyan, ma már idős emberekre, akik még a hetvenes években vásároltak Sümegh Józseftől, és jól jönne nekik a jutalomként felajánlott pénz. Főként Fejér vármegyéből vár jelentkezéseket, de Budapesten, illetve Pest vármegyében is lappanganak a római kincshez tartozó darabok.

Dézsy Zoltán fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a tízmillió forintos díj készpénzben való kifizetésétére azután kerül sor, amikor a műtárgyszakértői vizsgálat egyértelműen megállapítja a Seuso-kincshez való tartozását. Az ezüstkészlet újabb tárgyát a díjfelajánló átadja a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mivel ott a helye az egyik legjelentősebb római kori műkincsegyüttes többi darabja mellett.

A felhívásban érintettek a 06-20-6170-600-as telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail-címen jelentkezhetnek, de Dézsy Zoltán elérhető Facebookon is, üzenetben. A díjfelajánlás május 31-ig él, a felajánló addig helyezte el letétbe egy budapesti ügyvédi irodánál a tízmillió forintot.