2024.10.08. 05:30
Migrén gyötri? Magyar kutatócsoport adhatja meg a választ e sokakat kínzó betegségre
Hazánkban több mint egymillió embert érint ez a betegség, amelynek több kiváltó oka is lehet.
A betegek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a gyógyszerekre
Forrás: Shutterstock
A migrén kezelésének a beteg egyéni anyagcseréjétől függő személyre szabott lehetőségeit vizsgálják a HUN-REN - Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportjának munkatársai – írja az MTI a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) tájékoztatása alapján.
A migrén sokszor elviselhetetlen szenvedéssel jár, de a fejfájás e típusa nem csak ezért számít a neurológia egyik legfontosabb betegségének. A világ lakosságának 10–16 százaléka szenved a migréntől, azaz világszerte csaknem egymilliárd ember mindennapjait keseríti meg. Hazánkban több mint egymillió embert érint ez a betegség, amely a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.
Vécsei László professzor, a kutatócsoport vezetője kiemelte, hogy minden olyan eredménynek, amely csökkenti a migrénes betegek szenvedését, komoly gazdasági következménye is van.
Fontos tudni, hogy genetikai hajlam is közrejátszik a migrén kialakulásában. Több gén együttes hatása miatt nagyobb esély lehet a tünetek jelentkezésére. Emellett a környezeti hatások is befolyásolhatják a fejfájást: előfordul, hogy valaki migrénes rohammal válaszol az időjárás-változásra, de a stresszes életmód és a nem alvás is kiválthat ilyen rohamokat. Egyes kutatások szerint a migrénnel élők némileg nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik nem szenvednek e betegségtől, de bizonyos fokú kapcsolatot találtak a migrén és az epilepszia között is.
Nem csak a migréneseket vizsgálják
A Vécsei László vezette szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja, amely területtel az eddigi kutatások még kevésbé foglalkoztak. Legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből.
A triptofán olyan esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A kinureninek a triptofán anyagcseréjének fő termékei, hiszen ez az aminosav döntően kinureninné alakul át. A triptofánból a kinurenin-útvonalon keresztül igen változatos biológiai hatású molekulák képződnek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az immunrendszer és az idegrendszer működésében.
Az egyik ilyen anyagcseretermék a kinurénsav, amely gátolja az idegsejtek aktivitását, míg egy másik molekula, a kinolinsav ezzel szemben aktiválja azt. Ezek a molekulák egyúttal fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában is.
A kutatócsoport korábbi klinikai tanulmányaiban a kinurenin-anyagcsere jelentős változását nemcsak a migrénes, de a cluster – a féloldali kiterjedésű, rohamokban jelentkező – fejfájásban szenvedő pácienseknél is megállapította.
Nem mindig hat a gyógyszer
Vécsei László kifejtette, a kinurenin mellett a PACAP-nek (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptidnek) is fontos szerepe van a migrén kialakulásában. A csoport vizsgálatai azt bizonyították, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja megemelkedik a migrénes betegeknél.
A professzor szerint emiatt is van szükség személyre szabott orvoslásra, mert a páciensek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a közelmúltban kifejlesztett CGRP-blokkoláson (a CGRP olyan fehérje, amely kulcsszerepet játszik a migrén és más típusú krónikus fejfájás-típusok kiváltásában és fenntartásában) alapuló migrén elleni gyógyszerekre. A csoport egyik kinurénsav-analógja kísérleti modellben képes csökkenteni a PACAP-szintet.
A beteg egyéni anyagcseréjének és az ehhez kapcsolódó molekuláris biomarkereknek a követése fontos támpont lehet a személyre szabott orvoslásban – írják a közleményben.