Az áfacsökkentések hatására több sertéshúst fogyasztunk

A növekedés összefüggésben van a bérek emelkedésével is.

Derecske, 2014. április 17. Sertések a Bold Agro Kft. telephelyén Derecskén 2014. április 17-én. Négy hazai sertéstenyésztõ, illetve húsfeldolgozó gazdaság kapta meg elsõként a kiváló minõségû sertéshús védjegyet a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mintegy 2,2 kilóval nőtt a sertéshúsfogyasztás éves szinten Magyarországon egy emberre vetítve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint annak köszönhetően, hogy 2016 elején a sertéshús, majd ez év január 1-től a sertésbelsőségek, illetve az élelmezési célra szolgáló melléktermékek áfája is csökkent 27-ről 5 százalékra – közölte a földművelésügyi miniszter szombaton, a XII. abádszalóki böllérfesztiválon.

Fazekas Sándor elmondta: 2016 óta, mintegy tíz százalékos növekedés eredményeként, most átlagosan 23-25 kiló az átlagos sertéshús-fogyasztás. Ez a növekedés összefüggésben van a lakosság jövedelmének, valamint a minimálbérek emelkedésével is- tette hozzá. Megjegyezte: idén január 1-től a halhús áfája is csökkent.

Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a piac átláthatóbbá tétele hozzájárul az ágazat fehéredéséhez, a feketekereskedelem visszaszorításához. Elmondta: 2010 óta évről-évre nő a költségvetés agrártámogatásokra fordítható összege, és a lehető legnagyobb mértékű támogatást kapják a szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplői. Emellett a korábbi keretösszeg többszörösét fordítja a kormány a baromfi- és sertéságazat támogatására – közölte.

Magyarország 2010-ben mintegy 50 milliárd forintot fordított saját forrásból a termelők támogatására, amely tartalmazza az összes, nemzeti forrásból eredő agrártámogatást – mondta, hozzátéve: az elmúlt hét évben ez az összeg megduplázódott, most mintegy 103 milliárd forintot fordítanak erre. Ez mutatja, hogy a kormány elkötelezett a mezőgazdasági termelők, az állattartók megsegítésében – jegyezte meg. Fazekas Sándor elmondta: támogatás hiányában az olcsó, dömpingáras, gyakran bizonytalan eredetű és élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentő importtermékek lennének a magyar piacokon.

Kitért arra is, hogy a belföldi termelés, az állattartás helyzete stabilizálódott az elmúlt években, a sertéságazat túlélte az sertéspiaci válságot, nőtt az állatlétszám, és a baromfiágazat is talpra állt. Kiemelte: a tejhasznú tehénállomány nem csökkent, a húsmarha-ágazat pedig jelentősen növekedett.

Borítókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt