Ne átkozzuk el a szénhidrátokat, csak óvakodjunk a túlzásoktól!

A Kaposváron élő egyetemi tanár táplálkozástudományi szakemberként is ismert, és gyakori előadója hazai és nemzetközi konferenciáknak is. A szolnoki előadásában azt hangsúlyozta: korunkban az elhízás világméretű problémává, az emberiséget egyre jobban fenyegető járvánnyá vált. Az elhízást nemcsak az ember genetikája, hanem az étkezési szokások, az étrend összetétele, az energiabevitel is jelentősen befolyásolják. Így egyes stratégiák segítségével a testtömeg szabályozható, az elhízott emberek pedig jelentős túlsúlytól szabadulhatnak meg. A fejlett ipari országokban a szívkoszorúér-betegség és a rák a vezető halálok, amelyek szoros kapcsolatban állnak az életmóddal és az elhízással. 

Ezeknek a betegségeknek az arányát csak akkor lehet csökkenteni, ha az emberek változtatnak étkezési és testmozgási szokásaikon és abbahagyják a dohányzást, de azt is jó tudatosítani önmagunkban: elhízni csak attól lehet, amit megeszünk vagy megiszunk. Ez alól egyetlen kivétel a víz, mely nem rendelkezik az ember számára hasznosítható energiatartalommal. 

 Mint mondta: a túlzott szénhidrátfogyasztástól, ami nem azt jelenti, hogy átkokat kellene szórni a szénhidrátokra, hanem azt, hogy ne essünk túlzásokba. A táplálékpiramissal kapcsolatos elképzelésekről megjegyezte: érdemes naponta többször gabonafélékből készült ételt magunkhoz venni, s a választékban előnyben kell részesíteni a teljes értékű, korpát, illetve különféle magvakat tartalmazó, lisztből készült termékeket. A gabonafélékből sütött-főzött étkek értékei pedig csak úgy őrizhetők meg, ha készítésükhöz kevés sót és zsiradékot használunk. 
A zöldség- és a főzelékfélék, a gyümölcsök, valamint a tej és tejtermékek az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen elemei, ezért célszerű minél nagyobb mennyiségben való fogyasztásuk. Érdemes naponta fél liter tejet inni, és kefir, joghurt és sajt is legyen a része mindennapi étrendünknek. A hús, a húskészítmény, a tojás és a szója szintén értékes élelmiszer, de azt tanácsolja, ezek mellett halból legalább hetente egyszer készítsünk valamilyen finom étket. 

A zsiradékokra szintén szükség van, a szervezet energiaforrásai tartalmazzák a nélkülözhetetlen zsírsavakat és a zsírban oldódó vitaminokat, de a túlzott zsiradékbevitel növeli egyes betegségek kockázatát. Az ételkészítéshez, a kenyérkenéshez az állati eredetű zsírok helyett célszerű növényi eredetű zsiradékok használata. A túlzott cukorbevitel együtt jár néhány betegség kockázatával, mérsékelni kell a cukrok, az édességek és a cukrozott italok fogyasztását – figyelmeztetett. 

A professzor az elhízást globális egészségügyi problémának tekinti, világjárványról van szó, és minden fejlett és fejlődő országban jelen van. Nem árt tudni: a mozgásszegény életmód, a bőséges táplálkozás mellett az elhízás hajlam kérdése is, döntő szerepe van benne a genetikai tényezőknek, tehát öröklődő rendellenesség. 

Szó esett a gyermekkori elhízás környezeti okairól is, a kellő fizikai aktivitás hiányáról, ami a felnőttek világára is igaz, de a méhen belüli cukorbetegség kialakulását is elemezte a kaposvári táplálkozástudós. A gyermekkori testtömeg „megugrása” a kevesebb ideig tartó szoptatással, illetve a nagy energiájú csecsemőtápszerek fogyasztásával is magyarázható. A finomított szénhidráttartalmú élelmiszerek használata jócskán elősegíti az elhízást, illetve a fogyás során elveszített tömeg gyors visszanyerését. 

Az előadó szerint a genetika hozzájárulása az elhízáshoz nem fix és megváltoztathatatlan, egy olyan rejtett tulajdonság, hajlam, amely csak akkor fejeződik ki, amikor a környezeti feltételek erre kedvezőek. Csapó professzor előadását kérdezz-felelek követte. 

Kötetben egy tudományos életmű 

A vegyészdiplomája mellett állattenyésztő oklevéllel is rendelkező Szent-Györgyi Albert-díjas Csapó János három egyetem professor emeritusa. Számos szakkönyv írója, szerkesztője, több esetben társzerzőkkel 56 tankönyvet, könyvrészletet, illetve könyvfejezetet, 50 elméleti és gyakorlati egyetemi-főiskolai jegyzetet, oktatási segédanyagot írt aktív éveiben, egy részüket angolul. Ezeket hazánk és a Székelyföld több felsőfokú oktatási intézményének hallgatói ma is nagy haszonnal forgatják. 188 tudományos közleménye jelent meg idegen nyelven, 168 pedig magyar nyelven. 313 előadást tartott nemzetközi, 366-ot hazai konferenciákon. Szerkesztett 85 tanulmánykötetet, írt 101 ismeretterjesztő rövid cikket, közleményeire 5123-an hivatkoztak. 

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara nyugdíjba vonuló oktatójának, Csapó János professzornak 70. születésnapjára vaskos kötetet jelentetett meg. A kaposvári tudós oktatási, tudományos és közéleti tevékenységét nagyító alá vevő könyv bámulatos életmű summája. Az olvasó úgy érzi, mindaz, amiről az örökifjú szerző, Csapó professzor számot ad, akár három pályaív illusztrálására is bőven elegendő lenne. A kötet 1974-től 2020-ig 46, főiskolai, illetve egyetemi oktatásban eltöltött aktív évet fog át, s nem a karrierépítés tudatos szándéka világlik ki a lapokból, hanem egy „megszállott” kutató felelősséggel végzett, nemcsak a szűkebb környezete és az ország, hanem a nagyvilág számára is maradandót alkotó tudós munkája.