Nemzeti bajnokokat nevelne a BÉT

Az első cég részvényeivel akár már az első fél évben kereskedni lehet – mondta a Világgazdaságnak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója.

A tőzsdecégek GDP-arányos kapitalizációja 22 százalékon állt tavaly év végén. Milyen szinttel lennének elégedettek?

A stratégiánk készítésekor, 2015 végén 15 százalékon állt a mutató, ez az egyik legalacsonyabb adat volt Európában. Akkor a duplázást tűztük ki célul. Az emelkedést alapvetően két tényező támogatja. Jöhetnek új cégek a piacra, mint a Waberer’s, illetve felvásárlásokkal és apportokkal is növekedhetnek a már tőzsdén lévő cégek. Emellett az elmúlt évek árfolyam-emelkedése is hozzájárul a mutató növekedéséhez, valamint az, hogy a BUX önmagában tempósabban emelkedett, mint a gazdaság. A GDP arányos tőzsdei kapitalizáció a börze országon belüli szerepét, mélységét jellemzi. Minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb a GDP arányában mért tőzsdei aktivitás. A skandinávok száz százalék környékén vannak, az angolszászok hagyományosan felette. Persze vannak olyan kivételek, mint Ausztria, ahol a gazdaság ugyan fejlett, de a tőkepiac kevésbé intenzív. A másik irányra is van példa: Kína, India vagy Indonézia gazdasági fejlettsége még nem nagy, de a tőkepiacuk rendkívül korszerű.

Új cégek tőzsdére lépésével is nőhet ez a mutató?

Több olyan vállalat is van, amely már jelezte, hogy bizonyos időn belül meg szeretne jelenni a nyílt piacon. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, azaz SZIT-ek kategóriájában öt-hat vállalattal tárgyaltunk erről. Közülük két-három még az idén, a többiek pedig jövőre jelenhetnek meg. A többi fő piacra igyekvő cégből öt-hat vette fel velünk a kapcsolatot, ezek közül is egy-kettő mehet idén a tőzsdére, a többiek a tervek szerint jövőre. Ezenkívül a középvállalatoknak szánt Xtend piacon is öt-hat szereplővel tárgyaltunk, közülük kettő-három már idén a tőzsdére léphet. Kis esély van arra, hogy az első fecske még júniusban megérkezik, de a harmadik negyedévben már szinte biztosan ideér. Az Elite Program, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, a BÉT Mentoring Program és az Xtend platform mind hozzájárul ahhoz, hogy a cégek tőzsdére lépése olyan ideális ma Magyarországon, mint még soha.

A kamatkörnyezet mennyire befolyásolja a bevezetéseket?

A kamatok tartósan rekord­alacsony szinten vannak, és ez egy darabig így is maradhat. A kamatok emelkedését érintő várakozások ellenére sem szeretnének egyelőre többen forrást bevonni a tőkepiacról. Az elmúlt időszakban sok szolgáltatást indítottunk be, melyeken keresztül sokkal inkább fókuszba került a tőzsde a magyar vállalatok számára. Ha a bankhitelek drágulnak, akkor ez a tőkeági finanszírozást vonzóbbá teheti. Emellett még az uniós forrásokhoz való hozzáférés hozhat változást. A tőzsdei, piaci finanszírozás ellen hat, ha bőséggel érhető el forrás ingyen vagy kedvező kondíciókkal. Az új EU-s költségvetési ciklusban, 2020-tól vélhetően kevesebb lesz a vissza nem térítendő támogatás. Aki már most tőzsdeképessé teszi a vállalatát, az jelentős versenyelőnyre tehet szert, mert pár hónap alatt bevonhat tőkét részvénykibocsátással vagy akár a kötvénypiacról.