A Vál-völgyi fejlesztés miatt ismét az OLAF-nál támad az ellenzék

Újabb Magyarország elleni lejárató akciót készít elő Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője az EU csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál – írja a Magyar Idők. A képviselő feljelentéséhez szükséges hazugságokat menetrend szerint a Népszava és több ellenzéki internetes lap szolgáltatja. A kormányellenes sajtó nemrég azt állította, a negyedik Orbán-kormány az adófizetők és az unió pénzéből öncélú költekezést folytat Felcsúton és környékén. Ezúttal a Fejér megyei Váli-völgy hat településének vízrendezési feladataira szóló közbeszerzési eljárás került célkeresztbe. Eszerint a Mészáros és Mészáros Kft. mint leendő kivitelező a központi pénzszórás egyik fő haszonélvezője, nemkülönben az Orbán család tagjai, akiknek a környéken termőföldjeik vannak.

Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli-völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték – harsogta a múlt héten több internetes ellenzéki lap mellett a Népszava, amely arról közölt cikket, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magába foglaló térségben. A Magyar Idők információi szerint azonban a vádakból egy szó sem igaz.

Baloldali logika

Az ellenzéki lap szerint a költekezésre utal az is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a Fejér megyei Váli-völgy vízrendezési feladataira kiírt uniós pályázaton 2,4 milliárd forintért a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte a tervezési és kivitelezési munkákat. A Népszava szerint az említett térség márpedig országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes, ezért indokolatlan ismét ennyi pénzt elkölteni a vízrendezésre. Azt is megállapították ugyanis, hogy a nyertes pályázat feladataira 2001 decemberében, az első Orbán-kormány idején egyszer már odaítéltek egy több mint kétmilliárd forintos állami támogatást, amelyből a következő évtől meg is valósult a beruházás.

A kormányellenes orgánum mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett forrásfelhasználásnak „van egy másik, nem vízügyi természetű célja is”. A cikkben ennek kapcsán azt taglalták, hogy a miniszterelnök családtagjainak és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozónak termőföldjei vannak a térségben.

Koholmányból lejáratási kísérlet

2005-ben az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság többek között azt kutatta, az első, vízrendezésről szóló Váli-völgyi projekt mennyiben járult hozzá Orbán Viktor és családja gazdagodásához. A Gyurcsány-kormány politikai megrendelésére dolgozó, MSZP-s és SZDSZ-es túlsúllyal működő testület végül megállapította, hogy az érdekeltségükben lévő termőföldek értéke a vízzel kapcsolatos térségi fejlesztések után 2005-re jelentősen megemelkedett, amiből ezúttal is az következik az ellenzéki sajtó szerint, hogy a vízrendezési program „megismétlésével” újabb öncélú költekezés várható.

A bizottság hajdani képviselőinek, de az újabb botrány kirobbantásán dolgozó Jávor Benedeknek az a tény sem számít, hogy a korábbi beruházás hat település belterületi csapadékelvezetését jelentette, amelynek kevés köze lehetett a Felcsút környéki termőföldekhez. A Magyar Idők információi szerint ráadásul a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő termőföldeket elenyésző mértékben érinti a Váli-víz összesen 37 kilométer hosszú szakaszának napirenden lévő fejlesztése.

Inkább vittek, mint hoztak

– Nincs semmilyen takargatnivalónk! Sokkal inkább örülünk neki, hogy vége van annak a világnak, amikor a vidékünkön élőket és általában véve a vidék lakosságát bünteti a hatalom azzal, hogy másodrendű polgárként kezeli a „modern” életformát élő városiakkal szemben – jelentette ki a Magyar Időknek Tessely Zoltán.

Az Etyek, valamint a Szent László- és a Váli-völgy terület fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, jól haladnak a Pannónia szíve elnevezésű terület- és turizmusfejlesztési programban rögzített elképzelések megvalósításával, de emellett Budapest, Székesfehérvár vagy akár Martonvásár is soha nem látott mértékben fejlődik. – Ha az ellenzéken múlna, akkor most is csak megszorítások lennének, amiből bőséggel megkaptuk már a részünket. 2010 előtt semmi nem jutott ennek a térségnek, az országos listákról egykor szocialista színekben parlamentbe került helyi képviselők is inkább szervezték ki a pénzt, nem hoztak beruházásokat – jegyezte meg Tessely Zoltán.

Úgy fogalmazott, a mostani vízrendezési terv, amely miatt Jávor Benedek feljelentést fogalmaz az OLAF-nak, márpedig teljesen megalapozott. A projekt hosszú évek várakozása után immár lehetővé teszi, hogy teljes körűen megvalósuljon az árvízmentesítés a Váli-völgyben, így a szélsőséges időjárási események nem sújtják tovább Tarján, Csabdi, Bicske, Vál, Kajászó és Baracska lakóingatlanjait, mezőgazdasági és ipari területeit, tógazdaságait.

Látható ugyanis, hogy nem ez az egyetlen vízrendezési program a környéken: nemcsak a Váli-völgyben, de a szomszédos Szent László-patak völgyében is, két külön KEHOP-beruházás részeként valósulnak meg az árvízmentesítési munkák. Tessely elmondta, 2010 előtt is pályáztak az érintettek a 2002-ben megkezdett térségi vízrendezés folytatására, de az akkori gyakorlatnak megfelelően ennek eredménye nem volt.

– Össze lehet keverni rossz szándékból a szezont a fazonnal, ahogy ebben az esetben is: megfontolt, ártó szándékkal összemosták a belterületi, felszíni csapadékvíz elvezetésére 2001-ben hozott kormányzati döntést a mostani pályázattal, amely a folyók árvízmentesítéséről, vízszabályozásról és a külső védművek megerősítéséről szól – jelentette ki a miniszterelnöki biztos.

Beszélnek a tények

– A Váli-víz Völgye Önkormányzati Társulás 2001-ben vízjogi engedélyt kapott hat Fejér megyei település (Óbarok, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál és Kajászó) belterületi csapadékelvezetési munkáinak megvalósítására – idézte fel megkeresésünkre Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a korábbi állami támogatás hátterét.

Mint mondta, az említett települések a völgyfenéken, részben a viszonylag nagy esésű völgyoldalakon helyezkednek el, jelentős szintkülönbségekkel. A lezúduló csapadék folyamatos eróziós veszélyt jelentett, emellett az elvezető rendszerekbe terelődő hordalék is gondot okozott.

A településeken lévő árkok részben sekély mélységűek voltak, részben hiányoztak, egyes helyeken pedig erősen iszapossá váltak, ezért indokolt volt a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A szóvivő ismertette, a felszíni vízelvezetésről szóló fejlesztés költségvetési támogatását 3,018 milliárd forint beruházási összköltséggel a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló 2001-es törvényben rögzítették. A beruházás tíz százalék önerővel 2002–2004 között valósult meg hat önkormányzat összefogásával. A cél az volt, hogy a belterületi árkok rendezésével a csapadék a jövőben károkozás nélkül jusson el az állam tulajdonában lévő végső befogadó vízfolyásba, a Váli-vízbe.

– 2014-ben, a belterületi fejlesztések után vette kezdetét a Duna projekt részeként a Váli-víz medrének vízrendezése – folytatta Siklós Gabriella. Ennek első lépéseként a vízfolyás alsó, négy kilométeres szakaszán az elsőrendű árvízvédelmi töltésen végeztek fejlesztéseket. A most tervezett második fázisban pedig lezárják majd a korábban megkezdett munkálatokat a vízfolyás további 37 kilométeres partvonalán is. A kivitelezés során a Váli-víz vízgyűjtőjén a villámárvizek előrejelzésére alkalmas monitoringrendszert is kiépítenek, amely többek között jelentősen növeli az időelőnyt a szükségessé váló beavatkozásokhoz – tette hozzá a szóvivő.

A térségben közel két évtizede zajló, a Váli-vízfolyáshoz köthető vízrendezési fejlesztések tehát egymásra épülnek, kiegészítik egymást vízvédelmi szempontból, szó sincs arról, hogy a korábbi beruházásokat ismételnénk. A munkálatok szükségessége valós műszaki, társadalmi és gazdasági igényeken alapul – tette hozzá Siklós Gabriella.

A szóvivő vázolta, a Váli-völgyi vízprogram mostani kivitelezőjének kiválasztása uniós közbeszerzési eljárásrendben zajlott. A nyílt eljáráson négy cég tett ajánlatot: a térségbeli Mészáros és Mészáros Kft., a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt., a szolnoki Kötiviép’B Közép-Tisza-vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., továbbá a nyíregyházi Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. – A legkedvezőbb árajánlatot benyújtó céggel kötöttük meg a szerződést – mondta Siklós Gabriella.

A számvevők nem kifogásolták

– Mészáros Lőrincnek vagy a miniszterelnöknek semmi köze nem volt a 2004-ig zajló vízrendezési programhoz, amelyben kizárólag belterületi fejlesztések során hat település vízvédelmét kellett megoldanunk. Ideje van már a több mint 15 évvel ezelőtti beruházás folytatásának a Váli-víz külterületén, környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból – ezt már Hargitai László mondta a Magyar Időknek, aki Alcsútdoboz polgármestere volt 1990 és 2010 között.

Az egykori településvezető felidézte, az első Orbán-kormány utáni időszakban egészen 2010-ig rengeteg támadás érte a térség érintettjeit, a parlamenti vizsgálóbizottság ráadásul szándékosan keverte az ügy kapcsán nemegyszer helyszíni vizsgálat során beszerzett információkat.

– Végül megelégeltem a kötözködést és saját hatáskörben vizsgálatot kértem az Állami Számvevőszéktől az állam által támogatott térségi beruházásra. A számvevők megállapították, hogy a fejlesztés teljes mértékben szabályosan bonyolódott – szögezte le Hargitai László, megjegyezve, a támogatás azért sem lehetett politikai hátterű, mivel a kétezres évek elején fideszes polgármesterként kisebbségben volt a térségi településvezetők körében.

Kitért rá, a Népszava a bizottsági jelentésre alapozva azt is megemlíti, hogy az ország adófizetőinek pénzéből másutt nem látható, terméskővel kirakott esővízcsatornák és térkövezett egyenkocsibeállók létesültek a költségvetési támogatásból Felcsúton, ami a lap szerint ugyancsak Orbán Viktor érdekeit szolgálta.

– Ez vicc, semmi felvágás nem volt ebben. Ráadásul a projekt gesztoraként arra is külön odafigyeltem, hogy a miniszterelnök érintettsége miatt a beruházás során nehogy okot adjunk arra, hogy szárnyra kapjon valamilyen megalapozatlan feltételezés. Nemcsak Felcsúton, hanem mind a hat településen megtörtént a térkövezés, aminek az volt az egyszerű oka, hogy így gazdaságosabb volt, mintha betonoztuk volna az árkok környékét, a beállókat – közölte Alcsútdoboz korábbi polgármestere.