Tízszázalékos áremelkedést vár a lakáspiacon idén a Takarék-csoport

Közölték, a GDP-adatok mellett a lakáspiac keresleti oldalát erősítik a kedvező munkaerőpiaci feltételek is. Példaként említették, hogy idén vélhetően tovább csökken a munkanélküliség és folytatódik az elmúlt években tapasztalt jelentős bérnövekedés. Utóbbit igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése szerint a lakossági reáljövedelem idén 3 százalékkal növekedhet, a 2017-2018-as 6,1 százalék után.

A keresleti oldalnál kiemelték: 2018. január-novemberben a bankok mintegy 800 milliárd forint lakáscélú hitelt helyeztek ki, ez az összeg pedig messze meghaladta a 2017-es év számait. Az alacsony kamatok miatt a szakértők idén sem várnak csökkenést a hitelkihelyezésben. Hozzátették, hogy az állampapír- és bankbetéthozamok alacsony szintje miatt idén is többen fordulnak majd az alternatív befektetések irányába, így az ingatlanpiac felé, ahol pusztán az árak több mint 10 százalékos éves növekedése is vonzóvá teszi a befektetést a használt és az újépítésű lakásoknál.

A kínálati oldalon az elemzők megállapították, hogy 2018 első háromnegyed évében csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest, ami az elemzők szerint előrevetítheti a lakásépítési piacon a lendület visszaesését.

Felidézték, hogy a már 2018. november 1-jén építési engedéllyel rendelkező lakások még az 5 százalékos áfakulcs mellett értékesíthetők 2023 végéig, az ezt követően engedélyt szerző lakásokra azonban már a 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni.

Az elemzés szerint az újlakáspiacon mindez azt jelentheti, hogy a 2019-es befejezési idejű építkezések egy része 2020-ra tolódhat. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a következő években elkészülő lakások jelentős részét már értékesítették, a csökkenő újlakáskínálat miatt pedig a vásárlók ismét nagyobb számban fordulhatnak a használt piac felé, emiatt pedig az új építésűek mellett a használt lakásoknál is számolni kell áremelkedéssel.