Hússzövetség: több mint 8 százalékkal nőtt a húságazat teljesítménye

A baromfiágazat növekedésének köszönhetően tavaly több mint 8 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Hozzátette:

a húságazat kibocsátása 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, tartósítás 292 milliárd forintot, a hús és baromfihús készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki.

Elmondta, hogy a főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás, tartósítás ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát. A kiesett távol-keleti piacokat az ország pótolni tudta más európai uniós tagállamok piacaival, így a kivitel a mennyiséget tekintve nem változott, a nyereség azonban elmaradt a korábbi értéktől.

Éder Tamás szerint a magyar sertéshús ágazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékestés 9,8 százalékos növekedése.

Arról is beszámolt, hogy

tavaly 4,7 millió sertést vágott a magyar húsipar, ugyanannyit, mint 2017-ben. A magyarországi sertések száma sem változott, decemberben 2,8 millió volt. A kocák létszáma azonban közel 4 százalékkal, 178 ezerre emelkedett.

Éder Tamás közölte, 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, 1 millióval, 27 százalékkal nőtt a vágott sertések száma, miközben a sertések létszáma 4,5 százalékkal csökkent. Az eredmények az ágazat egyértelmű fehéredését jelzik.

Az árak alakulásáról megjegyezte, Magyarországon az élő sertés átlagára 2018 egészében meghaladta az uniós átlagárat, ez utóbbi pedig szinte mindig magasabb a világpiacon tapasztalható árnál: így

a magyar húsipar továbbra is a világpiacinál és az EU piacinál magasabb áron kénytelen alapanyagot vásárolni, ezért a nemzetközi versenytársak nagy többségénél nehezebb helyzetben van.

A sertéságazat nemzetközi helyzetéről elmondta, Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis, a betegség miatt drasztikus méreteket öltött a leölt sertések száma, bár hivatalos adatot egyelőre nem közöltek. Kína fontos szerepet játszik a globális sertéspiacon, az ázsiai ország rendelkezik a világ sertésállományának a felével, lakossága pedig jelentős sertéshús fogyasztó. Kína, sertésállományának csökkenése miatt, jelentősen növelte sertés importját, többek között egyes uniós államokból is.

Ennek lett az egyik következménye, hogy

miközben Németország Kína egyik beszállítójává vált, saját igényeinek kielégítése érdekében elkezdett érdeklődni a magyar élő sertések felvásárlásáról. Ez a folyamat felhajtja az élősertés és a sertéshús árát: a magyar piacon az év első három hónapjában 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára, mindez pedig előbb vagy utóbb de meg fog jelenni a termékek árában is

- mondta.

Kiemelte, az élősertések árának, illetve az ágazatban dolgozók bérének emelkedése – utóbbi tavaly 10 százalékos volt -, valamint a csomagolóanyagok és az energiaárak emelkedése miatt az ágazat által előállított termékek önköltsége nagymértékben nőtt, amit a szövetség társadalmi elnöke szerint érvényesíteni kell, mert különben az ágazat csődbe megy. Éder Tamás szerint a kiskereskedelmi partnerekkel a következő hetekben, hónapokban indulhatnak el a tárgyalások a sertéshús termékek árairól.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta, várhatóan, az előző évekhez hasonlóan, az idén is 10 milliárd forintos nagyságrendben költenek majd az ünnepi időszakban sonkára a vevők.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal idén elindította szezonális, a húsvéti időszak végéig tartó élelmiszer ellenőrzését, amelyben fokozott figyelmet fordítanak majd a húsokra és más húskészítményekre.