Ország-világ

2020.06.25. 12:06

György László: fenntartható, arányos lépésekre van szükség

A kutatás-fejlesztési bértámogatás kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplőktől.

A gazdaságvédelmi lépések fenntarthatók, mert arányosak, vagyis a kormány nem költ többet annál, mint amennyire szükség van – mondta a Magyar Nemzetnek György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikusa rámutatott: mintegy hatszázmilliárd forint értékű beruházást tesznek lehetővé a nemrégiben elindított gazdaságösztönző programok. A kormány továbbra is szem előtt tartja azt a járvány kezdetekor lefektetett alapelvét, amely szerint annyi új munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus tönkretesz. Megerősíti a kiemelt gazdasági ágazatokat, pénzügyi forrásokat biztosítanak a vállalkozásoknak, valamint megvédik a családokat és a nyugdíjasokat.

Az első csatát megnyertük – így fogalmazta meg a miniszterelnök az egészségügyi védekezés eredményét. Ezt el lehet mondani a gazdaságvédelemről is?

Vannak olyan területek, ahol kedvező folyamatok indultak el.

A múlt héten például már csökkent a regisztrált álláskeresők száma.

Bár ez még törékeny állapot, fordulatot jelez a munkaerőpiacon. Erre már mondhatjuk, hogy az első csatát megnyertük? Igen. Úgy érzem azonban, hogy hosszú küzdelem vár ránk, mivel nem lehet tudni, hogy a járványnak lesz-e második vagy akár harmadik hulláma. Ez a bizonytalanság befolyásolja a gazdasági folyamatokat is.

Ha ősszel valóban megérkezne a járvány második hulláma, akkor elegendő lesz a gazdaságvédelmi intézkedésekre szánt forrás?

Akárhány hullám jön, a gazdaságvédelmi lépések fenntarthatók, mert arányosak. Vagyis nem költünk többet annál, mint amennyire szükség van. Ezt kérték tőlünk a vállalkozások, az érdekképviseletek, de mi sem gondolkodtunk másban.

Öt pillért fektettünk le: megőrizzük a munkahelyeket, annyi újat hozunk létre, amennyit a járvány tönkretett, megerősítjük a kiemelt gazdasági ágazatokat, pénzügyi forrásokat biztosítunk a vállalkozásoknak, valamint megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat.

Mivel a munkahelyek megvédésére pont annyit fordítunk, amennyi szükséges, marad forrás az újak teremtésére és a kiemelt ágazatok megerősítésére a beruházások támogatásán keresztül. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy ha visszatér a járvány, az egyrészt termelékenyebb vállalatokat találjon, másrészt az állam továbbra is biztosítani tudja a bértámogatást a munkavállalóknak.

A mostani helyzetben nem állhat fenn az a kockázat, hogy korainak bizonyul a jövő évi költségvetés elfogadása?

Jó, ha időben lehet látni, hogy mire lehet számítani a következő évben. A Pénzügyminisztérium mindig bölcsen és óvatosan határozza meg a költségvetés kereteit. A tárca most is gyorsan tudott reagálni a válsághelyzetre.

A jövő évi költségvetés a gazdaság újraindításának büdzséje lesz a járványügyi készültség fenntartása mellett.

A kormány azt a célt fogalmazta meg, hogy annyi álláshelyet kell teremteni, amennyit elpusztít a járvány. Ha valaki elveszíti a piacon a munkahelyét, nem biztos, hogy neki megfelelő választást jelenthet a közmunka vagy éppen a honvédség. Erről mi a véleménye?

A közfoglalkoztatás csupán egy átmeneti, ugyanakkor fontos lehetőség, de elsősorban a kiemelt ágazatokban és a jövő iparágaiban kell létrehozni új, piaci munkahelyeket.

A kormány kitart eddigi stratégiája mellett, amely a magas hozzáadott értéket előállítani képes ágazatok építését helyezi előtérbe.

Ezért hirdettük meg a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a Magyar high-tech és zöld programot, amelyből mintegy 190 milliárd forint beruházás valósulhat meg a közeljövőben.

Hasonló célból hoztuk létre a Zöld nemzeti bajnokok programot is; az előminősítésre június 15-től lehet jelentkezni. A kezdeti 3,85 milliárd forintos pályázati keretösszeget 7,3 milliárd forintra emeltük. Itt négy területen lehet pályázatot benyújtani, ezenkívül további tízmilliárd forintot szánunk az egyszer használatos műanyag eszközök kivezetésére.

Az utóbbi két program összesen negyvenmilliárd forintnyi beruházást tesz lehetővé. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA is végzi a dolgát, így soha nem látott mértékű kapacitásbővítő high-tech beruházás van a magyar gazdaság horizontján.

Mindezek fényében továbbra is úgy látja, hogy nem szükséges meghosszabbítani az álláskeresési járadék folyósításának az idejét?

Egyelőre nem látszik szükségesnek ez a lépés.

A magyar foglalkoztatáspolitika részben azért volt sikeres, mert sokakat segített az elsődleges munkaerőpiacra.

Ebben a közfoglalkoztatás is nagyon fontos szerepet játszott. Ha viszont szükség van más segítségre is, akkor a kormány meghozza a szükséges döntéseket.

Melyik gazdaságvédelmi intézkedés bizonyult a legnépszerűbbnek?

A munkahelyvédelmi bértámogatás, ami már több mint 175 ezer magyarnak segített megőrizni az állását. Ha viszont az a kérdés, hogy melyik lépés kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplők részéről, akkor az a kutatás-fejlesztési bértámogatás. Ebben 16 ezren vesznek részt.

Ez teljesen egyedülálló intézkedés a világon, az állam negyven százalékban átvállalja azoknak a bérét, akik ezen a területen dolgoznak.

Rendkívül fontos az összerendezett tudás megőrzése, megbecsülése.

Nagyon sikeres továbbá a nyolchetes, ingyenes informatikai képzés is, amire közel 62 ezren jelentkeztek. A legdinamikusabban bővülő intézkedés pedig a munkahelyteremtő bértámogatás, amelyre négy hét alatt több mint húszezren jelentkeztek, többnyire mikrovállalkozások.

Ha pedig a legbátrabb lépésre kérdez rá, akkor arra az a válaszom, hogy

maga a szemlélet a legbátrabb, ami a járvány miatt kialakult helyzetet a beruházások ösztönzésén keresztül kívánja kezelni.

Ezt a szemléletet a vállalkozások is elfogadták?

Nagyon sok cég a kihívások mellett lehetőséget is lát a válságban. A csökkentett munkaidőben a vállalkozások közül többen is azon dolgoznak, hogy növeljék hatékonyságukat, képezzék munkavállalóikat.

Jó lehetőséget kínál nekik a közép- és nagyvállalati kormányzati program, ami 377 milliárd forintnyi beruházást tesz lehetővé.

Ha ehhez hozzáadom az említett high-tech és zöldkonstrukciókat, valamint a többi fejlesztési támogatást, akkor mintegy hatszázmilliárd forint értékű extra beruházásról beszélhetünk, amelyről eddig döntés született a gazdaságvédelmi akcióterv keretében.

Nyilván a minisztérium is figyeli a nemzetközi gazdasági környezet alakulását. Azt már látni, hogy markánsan emelkedik a fejlett gazdaságok adósságrátája a járványellenes intézkedések költségei miatt. Ráadásul olyan – hazánk szempontjából is fontos – iparágak kerültek nehéz helyzetbe, mint az autóipar. Mennyire húzódhat el a talpra állás?

Óvatosan optimisták vagyunk. Így fogalmaztak a minap a vállalkozói érdekképviseletek is. Az exportpiacainkon nagyon jelentős intézkedéscsomagok léptek életbe, a külföldi és a magyar háztartások megtakarítási rátája pedig soha nem volt olyan magas, mint most. Ezért

nem látom olyan rossznak a kilábalás esélyeit, mint némelyik vészjósló elemzés.

Csak meg kell nézni Kínát, ahol a gépjárművek értékesítése áprilisban és májusban – éves összevetésben – már emelkedett, és a termelés is visszaugrott a korábbi szintjére. Ha ez ott így működik, akkor bízhatunk abban, hogy máshol, így nálunk is hasonlóan alakulhat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!