A pandémia előtti szintet is túlszárnyalhatja az építőipar

Az építőipar termelése az első hat hónapban 7,3 százalékkal emelkedett, júniusban pedig az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázist 27,8 százalékkal haladta meg – írja a Világgazdaság (VG) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése nyomán.

A várakozások szerint az év végére elérheti a pandémia előtti, 4500 milliárd forintos termelési szintet

– nyilatkozta a VG-nek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A tavaly óta tízezer munkavállalóval többet foglalkoztató iparág összes alágazatában bővült a termelés júniusban: az épületek építésének termelése 15, az egyéb építményeké 39, a speciális szaképítésé 29,4 százalékkal nőtt. A 350 ezer főt foglalkoztató ágazat rendelésállománya folyamatosan bővül, az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene már júniusban is 32, az egyéb építményeké 14,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az építőipari vállalkozások pedig 20 százalékot meghaladóan is több szerződést kötöttek. Ez Koji László szerint kihatással lesz majd a jövő évre és 2023-ra is.

A lakásépítések és -felújítások mellett élénkítik az építőipart az állami infrastrukturális és az ipari beruházások is – véli Suppan Gergely, a Takarákbank vezető elemzője. Az elemzők egyetértenek abban, hogy hosszabb távon további jelentős fellendüléshez vezethetnek a tervezett közúti, vasúti és elővárosi fejlesztések.

A kivitelezéseket azonban fékezi az egyes alapanyagok hiánya, a szállítási határidők érdemi meghosszabbodása, valamint az építőanyagok meredek áremelkedése, így egyes beruházók az áremelkedés miatt elhalaszthatják a terveiket.

Ráadásul a második negyedévben az építőipar termelői árai 9,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami az elszálló építőanyagárak és más költségek hatását tükrözi a Takarékbank vezető elemzője szerint.

A piac növekedését gátolja a szakmunkás- és a mérnökhiány is

– mondta a Világgazdaságnak Koji László. Bár betanított munkásokat is lehet alkalmazni, 2017 óta folyamatosan gond a szakemberhiány, ezért tetemes, élő munkát kiváltó és hatékonyságot növelő beruházásokra van szükség az építő- és az építőanyag-iparban.

Az ÉVOSZ elnökének várakozásai szerint a kivitelezői szolgáltatások árai nem nőhetnek lényegesen az év második felében, és további építőanyagár-emelkedésre sem számíthatunk.

Szeptemberben nyugvópontra juthatnak, sőt csökkenhetnek a mintegy 15 százalékkal megemelkedett kritikus termékárak

(fa-, kőzetgyapot-, acél-, vas- és rézalapú építőipari termékek).

Az ágazat szereplői nem vettek igénybe munkahelymegtartó állami támogatásokat, és a hitelmoratóriummal is kevesen éltek az ÉVOSZ elnöke szerint. A szervezet egyeztetéseket folytat a kormányzattal a közbeszerzési piacon megkötött szerződésekben a korábban meghatározott, időközben azonban kritikus mértékben megemelkedett építőanyagárak korrekciójáról.