A baromfitenyésztés a magyar mezőgazdaság egyik legversenyképesebb ágazata

Farkas Sándor a XXII. Libafesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencián azt mondta, a baromfiágazat 50 ezer embernek nyújt megélhetést, közülük 8-10 ezren víziszárnyas-tenyésztéssel foglalkoznak.

A magyar hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, az alapanyag-előállítással több mint 1900 árutermelő gazdaság foglalkozik

– tudatta a politikus.

Az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon 35 kilogramm körül alakul, több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. Az elmúlt években a baromfihús az ország harmadik legfontosabb agrárexportcikkévé vált. Az előrejelzések szerint középtávon is a baromfihús-fogyasztás növekedése várható – közölte az államtitkár. Farkas Sándor hangsúlyozta, a baromfihús-fogyasztásához komoly gasztronómiai hagyományok kapcsolódnak, egyben a kiegyensúlyozott táplálkozásban is fontos szerepe van.

Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a madárinfluenza egyaránt sújtotta az ágazatot. A gyors intézkedéseknek köszönhetően sikerült korlátozni a madárinfluenza terjedését, Magyarország teljes területe – a versenytársaknál korábban – megkapta a fertőzésmentes státuszt. A vendéglátás és a turizmus újraindulása kedvező hatással van az ágazatra – mondta a politikus.

Az agrártárca a Baromfi Terméktanáccsal szorosan együttműködve fogyasztásösztönző kampányokkal hívja föl a figyelmet a jó minőségű magyar baromfira, a vásárlók tájékozódását segíti, hogy a termékeken jelentős részben megtalálható már a származási ország megjelölése – közölte Farkas Sándor.

Idén 12 milliárd forintos keretösszegű állatjóléti támogatás áll az ágazat szereplőinek rendelkezésére, az állatbetegségek megelőzésesére és felszámolására pedig 2,5 milliárd forintot biztosít a kormány

– mondta az államtitkár, hozzátéve: a vidékfejlesztési támogatások is segítik a baromfitartó telepek korszerűsítését, újak építését, a járványügyi kockázatok csökkentését.