Palkovics: kiemelt ágazatként tekint a kormány a védelmi iparra

Palkovics László nyitó előadásában hangsúlyozta: a jövőkép szerint

Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik, magas önellátási szinten biztosítja a Magyar Honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat, másrészt versenyképes termékeivel sikeresen jelenik meg a külföldi piacokon.

A célok elérése és a gazdasági fenntarthatóság érdekében megerősítik a védelmi ipar kutatási, fejlesztési és innovációs képességét – hívta fel a figyelmet a miniszter. Mint mondta, Magyarország számos piaci lehetőséget kiaknázhat, de hosszú távon a legerősebb kitörési pont a nemzetközi védelmi ipari k+f+i központtá válás lehet.

Kiemelt szempontként említette azt is, hogy a hazai védelmi ipar tudásbázisát a hazai oktatási és kutatóintézetek biztosítsák. Az információs nap célja, hogy a hazai szereplők tájékoztatást kapjanak az Európai Védelmi Alapról, a potenciális pályázati lehetőségekről, valamint megismerjék a magyar működési mechanizmust és annak szereplőit.

Palkovics László rámutatott, hogy a hazai védelmi ipar fejlesztése előtt nagyon jó lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kritikus kockázatot kell kezelni. Az erősségek és a lehetőségek között említette, hogy a hazai tudomány és oktatás rendelkezik a szükséges kompetenciákkal,

Magyarország infrastruktúrája fejlett, logisztikai szempontból jó az elhelyezkedése, kiterjedt szövetségi rendszerek tagja, valamint nyugati minőséget tud előállítani alacsonyabb gyártási költségek mellett.

Kitért arra is, hogy a katonai technológiai trendekkel kapcsolatos fejlesztések polgári felhasználásra is alkalmasak lehetnek.

A gyengeségek és veszélyek közé sorolta ugyanakkor, hogy a magyar hadiipar jelenleg elavult technológiai szinten van és alacsony gyártói kapacitásokkal rendelkezik, a piaci védelmi ipari szereplők és a hazai beszállítói kör tőkeereje gyenge, hiányzik a szakképzett munkaerő, valamint bizonyos kritikus alkatrészek esetében a világpiaci szűk kapacitások és a geopolitikai feszültségek miatt beszerzési nehézségek adódhatnak.

A miniszter a védelmi ipari stratégia négy fő pillérét ismertetve kitért a védelmi ipar fejlesztésére, a védelmi ipari kutatás-fejlesztési és innovációs képességek megerősítésére, a védelmi iparhoz kapcsolódó humán erőforrás és képzési bázis megerősítésére, valamint a védelmi iparfejlesztés hatékony irányításának megteremtésére.

Kiemelte a hazai védelmi ipar gazdaságfejlesztési, kutatásfejlesztési és koordinációs hátterét jelentő tudásközpont (VIKI) kialakítását, valamint a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (NVII) létrehozását, amely a védelmi ipar állami szereplői feletti egységes stratégiai, szakmai, tulajdonosi irányítás és kontroll megvalósítását szolgálja.

Mint mondta, a védelmi ipari k+f+i tevékenységek állami támogatásában a VIKI központi, összekötő szerepet játszik. Budapesti intézményében alkalmazott kutatásokat, kiemelt kutatási programokat, a szegediben lézer- és alapkutatásokat végeznek majd, és Zalaegerszegen lesz a különböző eszközök, eljárások tesztelése.

Az NVII Zrt. a védelmi ipar fejlesztésében tölt be kulcsfontosságú szerepet. Az összehangolt fejlesztések és az elérhető gazdasági megtakarítások hozzájárulnak a védelmi ipari vállalatok versenyképességének növeléséhez, piaci pozícióik erősítéséhez. Javul a vállalatok működési hatékonysága ás átláthatóbbá válik az állami védelmi cégek működése – mutatott rá a miniszter.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy kiemelten kezelik a hazai beszállítói kör fejlesztését, a potenciális beszállítók felkutatását, képességeik felmérését és fejlesztését, valamint fejlesztési források bevonását.

A folyamatban lévő beruházások közül a miniszter kiemelte a VIKI budapesti programirányítási központjának 37 milliárd forintos fejlesztését, valamint 5 milliárd forintos szegedi, és ugyancsak 5 milliárd forintos zalaegerszegi fejlesztését.

A folyamatban lévő védelmi ipari beruházások közül kitért a ZalaZONE-ra, amely off-road páncélozott szállító járművek számára gyártó, tesztelő és fejlesztő bázis, a fejlesztés teljes értéke a technológiával együtt mintegy 60 milliárd forint.

Ugyancsak kiemelte az Airbus beruházást Gyulán, a 30 százalékos magyar és 70 százalékos francia tulajdonú, helikopter-alkatrészeket gyártó üzem teljes beruházási értéke 90 millió euró.