2022.11.24. 09:15
Az agrártárca fő célkitűzése a hatékonyságnövelés és az agrárdigitalizáció
Hortobágy, 2021. január 17. A Hortobágyi Nonprofit Kft. kungyörgyi majorjában születnek a magyar szürkemarha borjak. Az ellés március végéig tart, január közepéig 120 borjú a szaporulat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTVA Bizományosi
Fotó: Oláh Tibor
Az új közös agrárpolitika (KAP) magyarországi alkalmazásának szabályait tartalmazó, elfogadott KAP stratégiai terv nagy hangsúlyt helyez a beruházások ösztönzésére: az Agrárminisztérium szerint a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több, mint az előző uniós költségvetési időszakban - írja a Világgazdaság.
A beruházási célok között fontos szerepet játszik a mezőgazdasági üzemek fejlesztése, amelynek fő célja a gazdaságok versenyképességének javítása, illetve az általuk előállított hozzáadott érték növelése. Utóbbiról a KAP stratégiai terv brüsszeli elfogadása után az agrártárca azt közölte, hogy terveik szerint 2030-ra az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéket a tíz évvel korábbihoz képest 53 százalékkal növelik, így az elérné a 862 eurót.
A növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti ágazat szereplői által igénybevehető támogatás keretösszege 1,28 milliárd euró.
Az új KAP-ban az EU is kiemelt célként jelölte meg a digitalizációt és az innovációt. Az agrárdigitalizáció a hazai stratégiai tervben is nagy hangsúllyal szerepel a támogatott fejlesztési célok között. A 2020-ban végrehajtott agrárcenzusban a KSH segítségével az agrárkormányzat felmérte a precíziós technológiák elterjedtségét, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatban kialakult szokásokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a gazdaságok területének növekedésével arányosan egyre nagyobb hangsúlyt kap ezek használata. Az Agrárminisztérium ezért nagyobb figyelmet fordít a kis- és közepes gazdaságok digitális technológiai fejlesztésére.
Ezért külön nevesített cél a mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása. A tárca ennek segítségével bírja arra a támogatáshoz hozzáférő kisebb termelőket is, hogy minél szélesebb körben alkalmazzanak digitális technológiákat, precíziós eszközöket és döntéstámogató rendszereket, amelyekkel növelhető a gazdálkodás hatékonysága, illetve könnyebben meg lehet felelni a például a különböző kemikáliák alkalmazását szigorító uniós előírásoknak. A digitalizáció fejlesztésére szóló dotációra önállóan, illetve egyes támogatásokhoz kapcsolódva is lehet majd pályázni. A támogatott tevékenységek között szerepel majd az üzemi szintű adatgyűjtés megteremtése és az adatbázisok összekapcsolása, valamint a digitális farmmenedzsment bevezetése. Az agrártárca a várható támogatásról szóló tájékoztatójában kiemelte, hogy a jogosultsági kritériumok között szerepel az üzemszintű digitalizációs terv megléte, a dotáció odaítélésénél pedig fontos szempont lesz annak minősége is.
A tervek szerint 246 millió eurót lehet fordítani a mezőgazdasági üzemek zöldberuházásainak támogatására. Ennek az intézkedésnek a
célja az agrárüzemek energiaönellátóságának növelése és szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése.
Támogathatók az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások igénybevételét szolgáló beruházások.
Külön támogatható cél az agrárüzemekben az ammóniakibocsátás csökkenését szolgáló beruházások végrehajtása, amelyre 54 millió eurót különített el az agrárkormányzat. Ennek keretében ösztönzik az injektálást és az azonnali kijuttatást lehetővé tevő technológiák beszerzését, illetve az istállón belüli és kívüli trágyakezelés korszerűsítését.
Támogatás igényelhető az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére, ami az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza árnyékában szintén fontos cél.
Az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító beruházásokat már a korábbi Vidékfejlesztési programban is támogatták. Most három célterületet különített el az agrártárca a KAP stratégiai tervben: az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító, a vízvisszatartást segítő és a meliorizációt támogató beruházásokra. A támogatás elnyerésénél fontos szempont lesz, hogy a meglévő rendszer hatékonyságához képest 10-15 százalékos javulást lehessen elérni a fejlesztéssel.
Támogatják a következő időszakban a mezőgazdasági termékek értéknövelését is. Ennek keretében a piacra jutást elősegítő fejlesztéseket ösztönzik a támogatással, illetve ehhez a célhoz kapcsolódva erőforrás- és energiahatékonyságot növelő zöldberuházásokra is igényelhető forrás.
Az új KAP-ban külön is támogatják a mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztését. Ezzel az agrártárca egyebek mellett az ilyen kisgazdaságok több lábon állóságának növelése, a termékszerkezet változatosabbá tétele ösztönzésével igyekszik segíteni piaci pozícióik stabilizálásában.
Szintén célzottan támogatja a tárca a beruházásösztönzés keretében a díszkertészágazat kisvállalkozásainak nem mezőgazdasági tevékenységét, a magyarázat szerint azért, mert ezek fontos szereplői a mezőgazdasági ágazatnak, de gyakran az árbevételüknek kevesebb mint a fele származik az agráriumból.
Az eredeti cikket itt olvashatja el