2022.11.22. 09:27
Sokba kerül a szankciós felár
Hiába próbálja azt a látszatot kelteni a balliberális oldal, hogy a szankciós politikának nincs köze a gáz drágulásához, a tények nem ezt mutatják – írja a Magyar Nemzet. A nyugati politikusok felelőtlen nyilatkozatai és az újabb embargós intézkedések lebegtetése is elég ahhoz, hogy emelkedjenek az árak.
Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Filip Singer
A háború, a szankciós politika és az arra adott orosz válaszok hatalmas áremelkedéseket okoztak az energiapiacon. Ennek következtében Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak. A magyar kormány ezért szorgalmazza a változást a nyugati embargós intézkedések terén – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
A magyarországi baloldal ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy az Oroszország elleni lépések eredményre vezetnek. Több esetben azt is felhozzák, hogy a gázra nem vetett ki szankciót az unió, így erről nem is érdemes beszélni. A tények azonban azt igazolják, hogy a gáz drágulásában jelentős szerepet játszik a szankciós politika.
Egy megawattóra földgáz ára az irányadó holland gáztőzsdén két évvel ezelőtt 15 euró volt. Sőt, a koronavírus-járvány előtt tíz euró alatt is elérhető volt az energiaforrás, melynek ára jelenleg 120 euró körül mozog. Azaz: a különbség tetemes.
Az elmúlt hónapokban azonban még ezen szinteknél is jóval magasabbra szökött a mutató.
Az orosz–ukrán háború februári kitörésének hetében 90 eurón zárt a tőzsde, majd a nyugati politikusok elkezdték lebegtetni a gázembargó eshetőségét. Ezzel egyébként szembementek a korábbi álláspontjukkal. Ennek következtében március első hetében csaknem 180 euróig szaladtak fel a tőzsdén az árak. Tavasszal 90 és 120 euró között hullámzott a gáz ára, majd júniusban az unió rábólintott az olajembargóra. Brüsszel ekkor ismét meglebegtette a gázembargó lehetőségét, mire válaszul az oroszok műszaki hibára hivatkozva kevesebb, mint felére csökkentették a szállítások mennyiségét az Északi Áramlat 1 vezetéken. Ezt követően 130 euró fölé emelkedett a gázár. Miután a német és a brüsszeli vezetők arról kezdtek beszélni, hogy várhatóan később sem indulnak újra a szállítások, az árak ismét elérték a 180 eurót. Az adok-kapok nem ért ezzel véget. Augusztusban megjelentek az első hírek a lehetséges gázárplafonról, majd következett az Északi Áramlat újabb karbantartása, mire
Németországban megint arról kezdtek beszélni, hogy nem indul újra a szállítás. Augusztus utolsó hetében pedig már 347 eurón zárt a gáztőzsde.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy
a felelőtlen kommunikáció és a szankciók lebegtetése elég, hogy dráguljon a gáz ára.
A szakértő jelezte: igaz, hogy az európai gáztárolók töltöttsége magas, de miután az uniónak csekély a tárolókapacitása, a tartalékok csak kis részét fedezik az igényeknek. Az energiaárak esetében pedig hónapok óta ugyanaz ismétlődik: a kereskedelmi konfliktussal kapcsolatos negatív hírek ártüskéket okoznak, amelyeket korrekció követ, majd az árak a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak.
Mindezért Európa gazdasága is súlyos árat fizet. A kontinens versenyhátránya fokozódik, egyre inkább lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött.
A kormány kiterjeszti a segítséget
Látva, hogy a szankciós energiafelár egyre nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, a kormány az energiaintenzív kis- és középvállalkozások támogatási programjának könnyítéséről döntött – közölte tegnap a távirati irodával a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton jelezte: eddig az a vállalkozás minősült energiaintenzívnek, amelynek energiaköltsége 2021-ben elérte az árbevétel három százalékát, a jövőben ez két százalékra csökken.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
