A reformáció vándordiákjairól nyílt kiállítás

„A reformáció értékeinek hazai megismertetésében kimagasló szerepük volt a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákoknak. Az egyetemjárás, azaz a peregrináció révén közvetlen kapcsolatba kerültek a nyugati világ szellemóriásaival, akiknek hatása az élet minden területén érvényesült” – írják a kiállítás szervezői szerkesztőségünkhöz eljuttatott meghívójukban, hangsúlyozva, hogy a reformáció 500. évfordulóján a geográfia nézőpontjából állítanak emléket ezeknek a vándordiákoknak.

A külföldi egyetemjárást a középkor óta peregrinációnak nevezik. A szó maga vándorlást, zarándoklatot jelent. Alapszava a peregre latin határozószó, amelynek jelentése: messze, távol, földeken túl. Rendszerint így használták: peregre abire, azaz messzire menni.

A tárlat bemutatja a peregrinusoknak nemcsak a reformációs tantételek magyarországi meghonosításában és a hazai protestáns iskolahálózat kiépítésében, működtetésében és a nyugati műveltség terjesztésében játszott nélkülözhetetlen szerepét, hanem hétköznapjaikat is: útközbeni megpróbáltatásaikat és az anyagi javakat igencsak nélkülöző diákéletüket, a könyvekhez fűződő különleges és a patrónusaikkal fenntartott felemás kapcsolatukat.

A kiállítás meghívójából kiderül: a vándordiákok témája mellett a Magyar Földrajzi Múzeum több más, a nagyközönség számára is megtekinthető anyaga kapcsolódik a reformáció fél évezredes jubileumához. Így például a többi kiállításon bemutatott Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Benkő Ferenc mineralógus, Teleki Sámuel Afrika-kutató, Fenichel Sámuel és Bíró Lajos zoológus, Leidenfrost Gyula Adria-kutató, Jakucs László barlangkutató és Borsy Zoltán homokkutató is mind-mind református tanintézetekben kapott életre szóló lelki és szellemi útravalót. De a Kárpát-medence református kollégiumainak réges-régi földgömbjeiből és térképeiből is számossal találkozhatunk az itt látható tárlatokon.

A reformáció vándordiákjait bemutató kiállítás október folyamán tekinthető meg az érdi illetőségű intézményben.