Népszerűek az Értéktár-programban megvásárolt műkincsek

Mint írják, február 28-án zárt Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban a Fejedelmeink mesés kincsei című kiállítás, amelynek 2017. augusztus 26. és 2018. február 28. között 5825 látogatója volt. A tárlat a többi között a 2015-ben megvásárolt és a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016-ban Tündérkert ezüstje címen bemutatott 220 darabos 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmékből álló gyűjteményt dolgozta fel.

Tavaly 11 ezer 195 látogatója volt – a vándorkiállítás első állomásaként – a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című időszaki kiállításnak.

Az Iparművészeti Múzeum Breuer újra itthon című időszaki kiállításnak 16 ezer 449 látogatója volt, a tárlaton mások mellett a magyar származású világhírű tervező Breuer Marcell gránit asztalát is megcsodálhatják az érdeklődők.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán a többi között megtekinthető Tiziano Vecellio Mária gyermekével, Gulácsy Lajos Mulatt férfi, Vaszary János Kereszténység, Orbán Dezső Fekvő akt, Abraham van Beijeren Csendélet gyümölcsökkel című alkotása tavaly 212 ezer 483 érdeklődőt vonzott.

A debreceni Déri Múzeumban Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című monumentális festményét összesen 114 ezer 217-en látták.

Az egri Dobó István Múzeum Acél és arany című kiállítását, – amely a többi között a Péterváry-fegyvergyűjteményt is bemutatja – 9478-an nézték meg.

A Miskolci Galériában 2016. augusztus végéig időszaki tárlaton bemutatott Kövesi-gyűjtemény, az Artpool-gyűjtemény, Bachman Gábor építészeti gyűjteménye, a Moholy-Nagy László festmény- és dokumentumgyűjtemény, a szentendrei skanzen Erdélyi tájegység gyűjteménye, a bécsi ezüst klasszicista kínálótál, a Bedő Rudolf-hagyaték egyes tételei, a Kossuth-dagerrotípia, a Kiss Ferenc-gyűjtemény, Csernus Tibor hat festménye, a Rakovszky-iratgyűjtemény, Benczúr Gyula XVI. Lajos és családja elfogatása című festménye, II. Lajos és II. Rudolf portréja, az art deco hat darabos szalongarnitúra a befogadó múzeumokban feldolgozás, restaurálás alatt állnak annak érdekében, hogy minél előbb a nagyközönség számára látogathatóak legyenek.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár-programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

Az Értéktár-programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel.

Az Értéktár-programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

Az MNB az Értéktár-programmal a világ azon meghatározó jegybankjainak sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak hazájuk kulturális örökségének védelméhez és gyarapításához – áll a közleményben.

Mint írják, az MNB Értéktár-programjának keretében megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők.

Borítókép: Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója (b) és Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, az Értéktár Program vezetője Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szent Pállal című festménye előtt az MNB Értéktár Programja keretében megvásárolt műtárgyakról tartott sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Galériában 2015. július 27-én

MTI Fotó: Kovács Attila