Az internetes tartalmak is a magyar kulturális örökség részei

Latorcai Csaba az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) zajló, „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” című rendezvényen beszélt, amely a közgyűjtemények feladataival foglalkozik a webes és egyéb internetes tartalmak archiválása kapcsán. Az államtitkár kitért arra, hogy jelenleg a magyar lakosság 88,6 százaléka használja az internetet, a legnagyobb közösségi oldalnak pedig 5,3 millió magyar felhasználója van.

„A különböző szakmai területek, különösen a könyvtárak szakemberei között konszenzus van abban, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Fontos és sürgető az OSZK-ban zajló informatikai projekt”

- mondta Latorcai Csaba, aki szólt arról is, hogy egy kormányhatározat az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére 7,5 milliárd forintot biztosított, a rendszer működtetésére a 2017-es költségvetésből több mint 1 milliárd, 2018-tól pedig már 1,3 milliárd forint forrást különített el. Azt is megemlítette, hogy

az online tartalmak üzemszerű archiválását célzó jogszabályi háttér megteremtése folyamatban van.

Drótos László, az OSZK webarchiválási projektjének témafelelőse beszámolt arról, hogy a tavaly indult és 2018 végéig tartó munka keretében szelektív módszerrel eddig mintegy hatezer magyar webhelyet mentettek le, ezek között vannak a múzeumok, könyvtárak, galériák, egyetemek és kutatóintézetek oldalai is.

Elmondta, hogy a webarchiválás másik módszereként megpróbálják a egész webtéren szelektálás nélkül is lementeni a magyar webcímeket: 734 ezer ilyen keletkezett 1995 óta, közülük 291 ezer címet kezdtek feldolgozni az „aratógépnek” nevezett szerverrel, ami tömörítve jelenleg 5 terrabite-nyi helyet foglal el. Megjegyezte, hogy a magyar webtér a .hu domainon kívül minden más webcímre kiterjed, amelyet magyarok létesítettek vagy magyarok számára hoztak létre netes tartalmakat.

„A magyar webarchívum célja a magyar webtartalom, ennek is nyilvános, illetve korlátozottan nyilvános részének összegyűjtése. Ezen belül is kiemelten a kulturális, tudományos, oktatási, közéleti jellegű dokumentumok és egyéb információs tartalmak képezik gyűjtőkörünk fő részét” – jelentette ki Drótos László, aki szerint

Magyarország a webarchiválásban tíz-húsz éves lemaradásban van a világ fejlettebb országaihoz képest.

Az OSZK-ban az internetes források hosszú távú megőrzését célzó kísérlet informatikai hátterét a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség biztosítja.