Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet

Mint írták,

a nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősíti, és „identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír”.

Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, az adminisztratív, ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete végezte el – tették hozzá.

Idézték Orosz Lóránt kegyhelyigazgatót, aki „nagy örömmel” fogadta a Országgyűlés rendelkezését, amely Szentkutat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

„Annál is inkább, mert a parlament a bányászati törvényt úgy módosította, hogy ezáltal a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna.”

A közlemény kitér arra is: az évente 200 ezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely télen fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az év végétől. Épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, a nagy parkolót lezáró kerítés, és elkészült a kegytemplom új, festett ablakainak egy része is.

Borítókép: a vasárnapi mise résztvevői a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen 2020. március 15-én