Védeni kell a magyarságunkat és normalitásunkat – hangoztatta Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője új könyve, a Szellemi honvédelem aranykori fényben című kötet bemutatóján.
A Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma című kötet egy örömhírt, egy elfeledett magyar evangéliumi történetet emel ki a népmesék világából. Toót-Holló Tamás ugyanis a magyar őshit, a hajdani csillagvallás olyan elemeit fedezte fel az aranyhajú gyermekek meseváltozataiban, amelyek az első magyar sorstragédia emlékét őrizték meg évszázadokon át – derült ki a kötet október elején tartott bemutatóján, amikor a szerzővel Lovász Irén néprajzkutató, valamint Pataki Tamás író beszélgetett a Magyar Patrióták Közössége online estjén.
– Ha hozunk egy örömhírt, amely a magyarság megmaradásáról szól, azzal bizonyos értelemben megvédjük a magyar hazát. Márpedig a szellemi honvédelem azt jelenti, hogy védjük a hont, a magyarságunkat és a normalitásunkat
– hangoztatta a szerző. Ismerjük a kiváló Magyar népmesék-sorozatba tartozó rajzfilmet, Jankovics Marcell és Haui József alkotását, amelyben az aranyhajú gyermekek felbukkantak. Toót-Holló Tamás szerint ez a mese egy ősmítoszt, a magyarság első nemzeti sorstragédiáját örökítette meg, ez pedig az Árpád-kori változások, a keresztény vallásra való áttérés metatörténelmi példázata is egyben. A szövegváltozatok összehasonlításából kiderül, hogy évszázadokig nem lehetett ezt a traumát kibeszélni, ezért őseink a mesékbe rejtették el ezt a tudást.
A könyvbemutató videóját itt Ön is megnézheti:
Az író a bemutatón azt is világossá tette, hogy ennek a magyar üdvtörténetnek az eredeti szellemi rangját visszaadni nem valami rossz értelemben vett, nemzeti egységet bontó pogánykodás vagy gyanús nemzeti ezotéria, hanem olyan ajándék, amely ma már annak tudatában lehet a miénk, hogy a kereszténység felvételét is szükségszerűnek ítéljük.
– Nem valami ellenében szeretném visszaadni a magyar szellemnek ezt az üdvtörténetet, hanem azzal a biztos tudattal, hogy a csodaszarvas, a turul, a fehér ló jelképiségével leírható magyar ősiség, valamint a keresztény-konzervatív Magyarország értékeinek védelmével együtt tudunk erősebbek lenni, mert nem egymást kioltó, hanem egymást erősítő örökségünk már mindez
- hangsúlyozta, hozzátéve: – A kötetem függeléke azért is közli Berze Nagy János kétkötetes mesetipológiája alapján összesen 43 Kárpát-medencei variánsát, hogy ebből is világos legyen: ez a mesetípusunk már időtlen idők óta velünk él magyar földön – szögezte le a szerző, aki jelezte, hogy egy a P. Mobil legendás Honfoglalás-szvitjéhez hasonló szellemiségű, de sokkal inkább színpadra termett
zenés mű is készülőben van már az aranyhajú gyermekek történetéből.
Nem egymást kioltó, hanem egymást erősítő örökségünk a magyar őshit és a kereszténység a szerző szerint
Lovász Irén megjegyezte, hogy a regösénekek mennyire jó példák arra, hogy az ősi hitvilág elemeit a magyar népi vallásosság hogyan tudta szervesen integrálni, hisz valószínűleg ez volt a feltétele annak, hogy ezeket a dalokat magyar földön a keresztény időkben is mindig elénekelhessék.
Nem mindegy, mit közvetít a mese
A nagy port kavart Meseország mindenkié című LMBTQ-propaganda mesekiadványról is megkérdezték a vendégeket. Zavarkeltőnek nevezték azt, mert nem segíti, hanem összezavarja a gyermekek személyiségfejlődését. – Ezekben az átiratokban az a dermesztő, hogy nívótlanok. A mese sok esetben valóban csak ürügy arra, hogy bizonyos üzeneteket közvetítsen, de nem mindegy, hogy milyeneket. Én tradicionalista vagyok, hiszek egy ősi rendben, és ennek az ősi rendnek az örömhírét hozom el az új könyvemben is. Tőlem nagyon idegen minden olyan üzenet, amely a mese ürügyén a felfordulást erősíti és az értékek felforgatásáról szól – mondta Toót-Holló Tamás.
Borítókép: Pataki Tamás író, Lovász Irén néprajzkutató és Toót-Holló Tamás író, a bemutatott kötet szerzője (b-j) a könyvbemutatón
