Nem hitted volna! Már nem édesvizű tó a Balaton

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, a Hidrológiai Közlöny friss számában megjelent tanulmánya átfogó képet rajzol a balatonvíz kémiai viszonyainak 130 évet átívelő változásáról. A szakértők szerint az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a tó vizének sótartalma a tizenkilencedik század végétől a huszadik század közepéig nem változott. Az utóbbi ötven évben viszont tartós és napjainkig tartó növekedése indult meg. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet azt közölte: az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Vagyis a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizűnek tekinthető. – Az élővizek sótartalma széles tartományban helyezkedik el, a Szent Anna-tóban, Erdélyben az összes ion koncentráció mindössze 10 mg/l, a Fertőben 1500-2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l a tengerekben pedig 35000 mg/l körüli, jegyezték meg közleményükben.

Mészkőkiválás is gyorsítja a folyamatot

Az Északi-féltekén megfigyelt általános trenddel ellentétben a Balatonban nem a klorid-ion növekedés volt a szalinizáció fő oka. A tó vizének összetételét alapvetően meghatározó nyolc fő ion közül egyedül a kalcium-ion koncentráció nem nőtt, mert a Balatonban jelentős mértékű mészkőkiválás következik be. – Az eltérő vízjárású évek között a mészkőkiválás mértékében nagy különbségek voltak, a legkisebb érték 25 ezer tonna/év, a maximum pedig 125 ezer tonna/év volt, átlagosan pedig 75 ezer tonna/évnek adódott. Az algák és a vízinövények fotoszintézise nyaranta jelentős ún. biogén mészkőkiválást okoz, azonban az így kivált kalcium-karbonát ősszel visszaoldódik, olvasható a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss kutatásában. 

Az urbanizáció hatással van a Balatonra

Mivel az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb a fagyos nap, a kutatók úgy látják, hogy a tóban folyamatosan jelen lévő klorid-ion koncentráció nem az utak sózásából származik, hanem elsősorban az urbanizáció miatt. Hiszen emiatt az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a tisztított – foszforban szegény – szennyvizek, illetve a beépített, lefedett területek. A Balaton esetében kimutatták, hogy a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6 százalékos értékről napjainkra 6 százalékra nőtt. 

A klímaváltozás komoly probléma

A Balaton sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg, szögezi le a tanulmány. Ugyanis amíg korábban ilyen nem fordult elő, az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást, ami szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ez pedig az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.